Hét év szünet után visszatér az EU-s intézmények belépési vizsgája, az EPSO, és vele együtt fellendul a felkészítésre szakosodott cégek üzlete.
Hét év szünet után visszatért az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal, azaz EPSO AD5 versenyvizsgája, amely adminisztrátori szintű állásokhoz vezet az európai uniós intézményeknél. A leállásban szerepet játszottak informatikai hibák, a világjárvány, egy mintegy 300 ezer euróért megismételt, korábban törölt versenyvizsga, valamint az európai ombudsman bírálatai az elavultnak és átláthatatlannak tartott vizsgarendszer miatt. Az EPSO vezetése elismerte, hogy mindez megtépázta az intézmény jó hírét.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kényszerszünet alatt a felkészítést kínáló cégek továbbra is segítették a vizsgára készülőket. Az EU Traininghez és az ORSEU Concours-hoz hasonló vállalkozások tanfolyamokat, webináriumokat, gyakorlóvizsgákat és egyéni felkészítést kínáltak. Most, hogy visszatért az AD5-vizsga, a jelöltek ismét az ő szolgáltatásaikhoz fordulnak.
A tét egyértelmű. Egy határozatlan idejű állás egy uniós intézménynél akár havi 7000 euró nettó fizetést, biztos egzisztenciát és közvetlen rálátást kínál az európai döntéshozatalra. A sikerarány eddig három–négy százalék körül mozgott, miközben egy-egy körben több mint 40 ezer jelentkező indul. Ilyen versenyben minden kézzelfogható előny számít.
A felmérések szerint azok a jelöltek, akik részt vettek felkészítő tanfolyamokon, 40 százalékkal nagyobb eséllyel mentek át a vizsgán, mint azok, akik nem. Akik mind az EU Training, mind az ORSEU Concours anyagait használták, átlagosan kilenc ponttal értek el többet a 60-ból. Egy ilyen kemény versenyben ez a kilenc pont dönthet arról, hogy valaki felkerül-e a tartaléklistára, vagy kiesik.
Tapasztalatra építve
András Baneth, az EU Training alapítója szerint vállalkozása a saját EPSO-vizsgatapasztalataiból nőtt ki: 2003-ban, fiatal magyar szakemberként vágott neki a megmérettetésnek. „Akkoriban nem voltak igazán használható segédanyagok, sem könyvek, sem weboldalak, amelyek segítettek volna eligazodni a folyamat bonyolultságában” – mondta az Euronewsnak. Először 2006-ban írt egy könyvet, majd elindított egy honlapot, ma pedig egy olyan platformot működtet, amelyen több mint 35 ezer gyakorlókérdés, webináriumok és coaching érhetők el a folyamat minden szakaszához, a jelentkezéstől az állásinterjúig.
Az ORSEU Concours története még régebbre nyúlik vissza. Caroline Fiche elmondása szerint a cég a kilencvenes években az Európai Bizottságnak végzett tanácsadói munkákkal indult. Később egy szakszervezet kérte fel őket, hogy segítsenek tagjaiknak felkészülni az írásbeli vizsgákra. „A piac egyik úttörője voltunk” – fogalmazott.
Mindkét cég többféle szolgáltatási szintet kínál. Az ORSEU csomagjai 65 eurónál kezdődnek egy érvelési készségeket fejlesztő kurzusért, és 333 euróig terjednek egy teljes, 14 órás videótanfolyamért. Az EU Training ára 135 eurótól indul egy alap gyakorlókérdés-csomagért, és 625 euróig megy fel egy teljes csomagért, amely négy webináriumot is tartalmaz. Az egyéni coaching ennél is drágább.
Egészen másfajta vizsga
Mindkét cég szerint valódi igényt elégítenek ki. Az EPSO-vizsga nem hagyományos alkalmassági teszt: saját feladatformákkal, online vizsgarendszerrel és saját működési logikával rendelkezik. A numerikus, verbális és absztrakt gondolkodási feladatok időre mennek, és alig engednek hibázási lehetőséget. A 2023-as változtatások óta ráadásul minden tesztet ugyanazon a napon írnak, vagyis a jelölteknek egyszerre mindenre felkészülve kell érkezniük.
„Ha úgy ülsz be a vizsgára, hogy soha nem próbáltad megérteni a feladatok logikáját, és nem gyakoroltál valós kérdéseken, nagyon csekély az esélye, hogy minden teszten eléred a szükséges ponthatárt” – mondta Fiche. A 2023-as reform előtti adatokra hivatkozott: a felkészületlen jelöltek körében körülbelül 3 százalékos volt a sikerarány, míg azoknál, akik módszertanra és gyakorlásra helyezték a hangsúlyt, 25 százalék.
„Megvan a módszere annak, hogyan lehet jobban írni az írásbeli vizsgán, hogyan lehet gyorsabban megoldani az absztrakt gondolkodási feladatokat, vagy hogyan lehet gyorsabban olvasni, hogy pontosabban tudjunk válaszolni” – mondta Baneth. „Azok a jelöltek, akik felismerik, hogy létezik egy módszer, és megtanulják, hogyan használják ki, általában ők azok, akik sikerrel járnak.” A platformon a jelentkezők az eredményeiket is összevethetik másokéval, ami azért fontos, mert nem pusztán az számít, hogy átmennek-e a vizsgán: a rangsor dönti el, ki kerül fel a tartaléklistára.
A méltányosság kérdése
Feszültséget kelt, hogy egy állítólag tisztán érdemalapú verseny körül fizetős felkészítőipar jött létre. Az EPSO nem szed nevezési díjat, nem követel utazást, és közzétesz mintafeladatokat. A versenyvizsgát úgy tervezték, hogy bármely uniós állampolgár számára elérhető legyen, akinek van számítógépe és internetkapcsolata. Ehhez az eszményhez nehezen illeszkedik egy olyan magániparág, amely mérhetően javítja azok esélyeit, akik meg tudják fizetni.
Baneth nyíltan válaszol a kifogásokra. „Bárki átmehet a versenyvizsgán bármiféle segítség igénybevétele nélkül” – mondta, párhuzamot vonva a francia grandes écoles rendszerével, amely a nemzeti felvételi versenyvizsgákon régóta előnyt jelent azoknak, akik hozzáférnek hozzájuk. „Szükség van-e egy hozzánk hasonló szolgáltatásra? A válasz: egyáltalán nem.” Hangsúlyozta azt is, hogy a felkészítő cégeknek semmilyen formális kapcsolatuk nincs a vizsgákat szervező intézményekkel.
Fiche szerint az ORSEU-hoz nem érkezett panasz vagy kritika az uniós intézményektől a méltányosság kérdésével kapcsolatban. Ugyanakkor leszögezi, hogy „az EPSO nem támogat egyetlen magán felkészítő szolgáltatót sem”; ehelyett a jelölteket a tagállami állandó képviseletekhez irányítja.
Kik állnak sorban
A jelentkezők összetétele is eltéréseket mutat. Mindkét cég azt tapasztalja, hogy főleg Dél- és Kelet-Európából érkezik több jelentkező felkészítésre, és ennek az oka világos. „Ha Romániában vagy Görögországban 1500–2000 euró a havi fizetésed, egy uniós állás viszont 6000–7000 euró nettót kínál, akkor ez óriási különbség és óriási motiváló erő” – mondta Baneth. A skandináv országokból ezzel szemben nehezebb jelölteket bevonzani, részben a kisebb bérkülönbségek, részben az uniós állások iránti eltérő érdeklődés miatt.
Fiche hozzátette, hogy az ORSEU ügyfelei közül sokan nem pályakezdők, hanem jelenlegi uniós szerződéses alkalmazottak. Olyan emberek, akik már az intézményekben dolgoznak határozott idejű szerződéssel, és most a versenyvizsga letételével szeretnék véglegesíteni az állásukat.
Most, hogy újraindult az AD5 versenyvizsga, ismét elkezdődött a verseny az állásokért, a biztonságért és egy helyért az uniós intézményekben. A felkészítő cégek készen állnak. A valódi kérdés az, hogy mindenkinek egyenlőek-e a kezdőfeltételei.