A választások előtti utolsó évértékelőjében a magyar miniszterelnök megígérte, hogy a választások után fellépnek "Brüsszel ügynökei" ellen, méltatta pártja eredményeit, és politikai ellenfeleit azzal vádolta, hogy nem csak Brüsszel, hanem a multinacionális vállalatok helytartói akarnak lenni.
"A XXI. század Európa megaláztatásának évszázada lesz”, a bevezetés után ezzel kezdte gondolatmenetét a magyar miniszterelnök a Várkert Bazárban tartott hagyományos évértékelőjén. Orbán szerint a gőzgépek feltalálása óta először fordul elő, hogy Európa nem részese a világ átalakulásának, mondta, de szerinte Magyarországnak van esélye jól kijönni belőle.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
"Félmunkát" végeztek a brüsszeli ügynökök kiszorításában
A tavalyi beszédére visszautalva, amelyben azt jósolta, hogy a magyar kormány Donald Trump szövetségeseként a "történelem főutcáján" fog haladni, míg politikai ellenfeleik a "sáros mellékutcákban bóklásznak", azt mondta hogy ez valóra vált. Magyarázata szerint az amerikai elnök forradalmat hajtott végre a korábbi liberális elitek ellen, és ebben Magyarország is csatlakozott hozzá, ezért mondta egy évvel korábban, hogy kiszorítják Magyarországról a korábban Orbán által "poloskának" titulált civil szervezeteket, ellenzéki újságokat, a kormány által külföldi ügynöknek minősített bírákat.
"Ez volt a terv, de be kell vallanom, hogy csak félmunkát végeztünk: a brüsszeli elnyomó gépezet még működik Magyarországon, ezt majd az áprilisi választás után fogjuk eltakarítani. Álcivil szervezetek, megvásárolt újságírók, bírák, politikusok, algoritmusok bürokraták, guruló eurómilliók - itt Magyarországon ma ezt jelenti Brüsszel."
A tavalyi beszédéből nem tért ki arra, hogy a gazdaság felívelését és jelentős növekedést ( úgynevezett "repülőrajtot") ígért, amiből 0,3%-os növekedés lett 2025-ben, illetve arra sem, hogy miután a Pride betiltását ígérte, a tiltás ellenére azt több százezer ember részvételével tartották meg Budapesten. Kiemelte azonban azokat a jóléti intézkedéseket, amelyeket közvetlenül a 2026-os választás előtt vezettek be, vagy későbbre ígérnek. Azt mondta, hogy ezeknek a forrása a nagyvállalatokra kivetett különadók rendszere, amelyeket ellenfelei egy választási győzelem esetén kivezetnének.
Brüsszel a közvetlen fenyegetés
"Meg kell barátkoznunk a gondolattal hogy akik a szabadságot szeretik azoknak nem a Kelettől hanem Brüsszeltől kell tartaniuk, és aggódó szemeiket Brüsszelre vetni", mondta a magyar miniszterelnök.
„A putyinozás primitív és komolytalan” – mondta Orbán, ugyanakkor "Brüsszel azonban kézzelfogható valóság és közvetlen fenyegetés". Ezt abból vezette le a magyar miniszterelnök, hogy egy amerikai jelentés szerint az Európai Bizottság nyomást gyakorolt a közösségi médiaszolgáltatókra, hogy "cenzúrázzák" a közösségi médiát többek között az európai parlamenti választáson, a román vagy a moldovai választás előtt.
Orbán szerint meg kell becsülni Amerika barátságát, mert szerinte, jelenleg az Egyesült Államok leplezi le az Európai Bizottság „cenzúráját”.
Az ellenfelet már nem csak Brüsszel vette meg, hanem a globális nagytőke is
A miniszterelnök szerint magyar belpolitikai riválisaik bábok, de nem csak Brüsszel kezében. Miután a Tisza Párt bemutatta több vezető szakértőjét, akik fontos szerepet vihetnek egy esetleges Tisza-kormányban, Orbán Viktor az ő korábbi munkaadóikra is kitért a beszédében.
"A háború egyik fő nyertese a Shell" utalt Kapitány István, a Tisza gazdasági vezetőjelöltjének volt munkahelyére Orbán. Szerinte a Shell több tízmilliárd dollárt keresett a háborún, és az a céljuk, hogy leválasszák Magyarországot az orosz olajról. (Valójában ilyen értelmű szankciós rezsimet Donald Trump kormánya vezetett be, és Magyarországnak határozott időre szóló, egy év haladékot adtak.)
A magyar miniszterelnök szóba hozta az ERSTE bankot is, amelynél a Tisza másik gazdasági szakembere, Kármán András dolgozott. (Kármán 2010-14 között a második Orbán-kormány államtitkára volt.) A miniszterelnök szerint az ERSTE a banki különadók kivezetése érdekében szeretné beültetni ügynökét a Tisza-kormányba.
Az orosz-ukrán háború két legnagyobb nyertese valójában a magyar nemzeti olajvállalat, a MOL, amely jelentős haszonra tett szert abból, hogy olcsó orosz olajat vásárolhat, mivel egyelőre felmentést élvez az európai és amerikai szankciók alól is.
Háború és háború
"Európa eldöntötte hogy 2030-ig háborúba megy. Ez lesz az utolsó választás a háború előtt", állította a magyar miniszterelnök. "Brüsszel eldöntötte hogy Ukrajna területén legyőzik az oroszokat. Magyarországon kívül mindenütt háborús készülődés zajlik Európában."
Orbán arról is beszélt, hogy Európa fegyverkezik és útmutatókat küldenek a lakosságnak, hogy mi a teendő háború esetén, miközben rengeteg pénzt küldenek Ukrajnának hitelből.
"Ukrajna csak nyel is és nyeli a pénzt", mondta a magyar miniszterelnök. "Senki nem tud választ adni arra a kérdésre, hogyan lehet legyőzni egy atomhatalmat anélkül, hogy bevetné az atomfegyvereit". Orbán kiemelte, hogy Magyarország nem küld pénzt vagy fegyvert Ukrajnának, és nem vihetik el a magyar fiatalokat Ukrajnába. (Itt megjegyzendő, hogy A NATO alapokmánya, az Atlanti Charta nem követeli meg a tagállamoktól a katonai erővel való részvételt egy konfliktus esetén.)