Friedrich Merz a "pusztulóban lévő" globális rendről szolgáltatott egyértelmű diagnózist. Közölte, hogy mielőbb rendbe kell hozni a transzatlanti kapcsolatokat.
Friedrich Merz a müncheni biztonsági konferencián kijelentette, hogy az évtizedek óta fennálló világrend "már nem létezik", és figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy nem lesz elég erős ahhoz, hogy "egyedül boldoguljon" a nagyhatalmi politika új korszakában.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Merz a közvetlenül a mellette álló Marco Rubio külügyminiszter vezette amerikai delegációnak címezve bírálta az Egyesült Államokat, mikor azt mondta, hogy „a szövetségesek, partnerek és barátok közötti bizalom tette a NATO-t minden idők legerősebb szövetségévé”, hozzátéve, hogy „Európa tudja, milyen értékes kapcsolat ez.”
A német kancellár azt mondta, hogy a NATO-tagság nemcsak Európa versenyelőnye, hanem az Egyesült Államoké is, épp ezért fontosnak tarjta, hogy közösen hozzák helyre a transzatlanti kapcsolatokat.
A német kancellár pénteki beszédében közölte, hogy a régi, szabályokon alapuló világrend megszűnt, és a Németországhoz hasonló országoknak teljesen újra kell gondolniuk a biztonsághoz és az önvédelemhez való hozzáállásukat. Merz kijelentette, hogy a hatalmi politika globális rendje még a legerősebb nemzeteket is nagyobb veszélynek teszi ki. "A hatalmi politikához való visszatérés nemcsak a nagyhatalmak közötti rivalizálásban gyökerezik" - mondta, utalva arra, hogy a jelenség nyugtalanságot és félelmet mutat. Hozzátette, hogy sok demokratikus állam erős vezetésre vágyik, főleg azok, melyek közel kerülnek cselekvőképességük határaihoz. "Úgy tűnik, a nagyhatalmi politika erős és könnyű válaszokat kínál a nagy szereplők számára, de csak első pillantásra - mondta Merz, hangsúlyozva, hogy e szerint az illúzió szerint a nagyhatalmi politika elfordul egy olyan világtól, amelyben a jogállamiság és az államok közötti békés kapcsolatok megvalósulnának. – Ennek a politikának megvannak a maga szabályai. Gyors, kemény és gyakran kiszámíthatatlan."
"Kellemetlen igazság"
Merz kitért arra, hogy az évtizedek óta a nyugati biztonság alapjának tekinthető transzatlani kapcsolatok megromlottak. Utalt J. D. Vance amerikai alelnöknek a tavalyi müncheni biztonsági konferencián elmondott beszédére, melyben Trump helyettese azzal vádolta az európai demokráciákat, hogy a cenzúrával és a tömeges bevándorlás engedélyezésével pusztulásra ítélik magukat. "Szakadék nyílt Európa és az Egyesült Államok között" - mondta Merz, megjegyezve, hogy "J. D. Vance alelnök ezt nagyon nyíltan kimondta a müncheni biztonsági konferencián, és igaza is volt."
Merz azonban kijelentette, hogy nem érzi magáénak Vance diagnózisát, inkább azokról az európai jelenségekről beszél, melyek nemet mondanak a Trump-kormányzat egyes döntéseire, különösen a multilaterális szervezetekből való kivonulásra és a klímaválság leküzdésére irányuló erőfeszítések feladására.
"A Trump-féle MAGA kulturális háborúja nem a miénk- hangsúlyozta Merz, leszögezve, hogy Európa nem a vámokban és a protekcionizmusban, hanem a szabad kereskedelemben hisz. – Ragaszkodunk a klímaegyezményekhez és az Egészségügyi Világszervezethez, mert meggyőződésünk, hogy a globális kihívásokat csak közösen lehet megoldani."
'Oroszország még nem hajlandó komolyan tárgyalni'
Merz beszédének egyik fő témája a nyugati szövetségesek Ukrajnának nyújtott támogatásának fontossága volt Oroszország teljes körű inváziójával szemben. Utalt arra, hogy mióta Donald Trump visszatért a Fehér Házba, Európának meg kellett dupláznia Kijev támogatását, és meg kellett erősítenie a Kreml megbüntetésére irányuló törekvéseit. "Hallatlan veszteségeket és költségeket róttunk ki Moszkvára, és ha Moszkva végül beleegyezik a békébe, akkor az emiatt lesz" - mondta a német kancellár.
Merz kitartott amellett, hogy Oroszországban nem lehet megbízni, és nem szabad jóhiszeműen tárgyalni a háború befejezéséről, majd - bár név nélkül - Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2024-es moszkvai látogatását is megemíltette. "Volt valaki az Európai Unióból, egy miniszterelnök, aki egyedül utazott Moszkvába" - emlékeztetett Merz, hozzátéve, hogy az illető nem ért el semmit, viszont a látogatást követő héten Oroszország súlyos támadásokat mért az ukrán polgári infrastruktúra, mikor is lakóházakat és kórházakat támadott. "Ha van értelme beszélni, akkor hajlandóak vagyunk beszélni - folytatta Merz. – De ahogy az amerikai féllel láthatják, Oroszország nem hajlandó komolyan beszélni. Ennek a háborúnak csak akkor lesz vége, ha Oroszország gazdaságilag vagy katonailag kimerül."
Merz figyelmeztetett, hogy a szabadságot többé nem lehet természetesnek venni. "Oroszország GDP-je jelenleg körülbelül 2 billió euró. Az Európai Unióé ennek majdnem a tízszerese, de Európa mégsem tízszer olyan erős, mint Oroszország – mondta Merz, hozzátéve, hogy – a katonai, politikai, gazdasági és technológiai potenciálunk hatalmas, de már nagyon régóta nem használjuk ki a szükséges mértékben. A legfontosabb tehát, hogy kapcsoljuk át a kapcsolót a fejünkben. Meg kell értenünk, hogy a nagyhatalmak korában a szabadságunk már nem magától értetődő, márpedig a szabadságunk forog kockán. Keménynek és elszántnak kell lennünk, hogy ez a szabadság megmaradjon."