Orbán Viktor ellenségnek nevezte Ukrajnát, a Tisza Párt pedig nyugaton horgonyozná le a kompországot. A magyar kampány európai jelentősségű ügy lett az Euronews által megkérdezett elemző szerint, a tét pedig az, hogy konstruktív uniós tag lesz-e Magyarország.
Alig több mint két hónappal a magyarországi parlamenti választások előtt a kampány új szakaszba lépett, és mindkét fél fokozta ígéreteit.
Orbán Viktor kormánya csaknem 16 éve van hivatalban, de Magyar Péter Tisza-pártja komoly kihívást jelent és a legtöbb közvéleménykutatásban az élen áll.
A szavazás következményei messze túlmutatnak Magyarországon, hiszen a kormány politikája nagy feszültséget vált ki Európa szerte. Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amelyet a rendszerszintű korrupció miatt szankciókkal sújtottak az EU-ban, és Orbán Viktor több fontos uniós elképzelést blokkol Ukrajna csatlakozásától Oroszország megbüntetéséig.
"A kérdés az, hogy az az ország, amely az elmúlt 15 évben az Európai Unió stratégiai döntéshozatalának legnagyobb akadálya volt, konstruktív partnerré válhat-e az Európai Unióban" - mondta Hegedűs Dániel, az Európai Politikai Intézet igazgatóhelyettese az Euronewsnak adott interjújában.
A hétvégén mindkét párt fokozta kampányát. A Tisza Párt egy 240 oldalas választási programot adott ki, amelyben intézkedéseket ígér az életszínvonal emelésére.
A külpolitikában jobb kapcsolatokat céloznak az EU-val és a NATO-val is. Eközben Orbán Viktor fokozta Ukrajna-ellenes kampányát, az országot Magyarország "ellenségének" állítva be. Orbán számít Donald Trump amerikai elnök támogatására is a választási harcban.
Orbán Ukrajnát, az ellenzéket és von der Leyent veszi célba
A miniszterelnök a hétvégén megismételte, hogy ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását, és azt mondta, továbbra is blokkolni fogja a folyamatot, amelyhez minden tagállam beleegyezése szükséges. Szerinte ugyanis Ukrajna tagsága háborút és gazdasági visszaesést hozna az unióba.
"A magyarok nem akarnak katonai vagy gazdasági együttműködést az ukránokkal, mert háborúba rángatnak minket" - mondta Orbán Viktor szombaton a szombathelyi kampánygyűlésen.
Azért is ostorozta Ukrajnát, mert azt követeli, hogy Budapest mondjon le az orosz energiaexportról, amelyre szerinte szükség van az árak alacsonyan tartásához. Az Unió azonban 2027-ben leválna az orosz energiahordozókról.
"Aki ezt mondja, az Magyarország ellensége, tehát Ukrajna a mi ellenségünk" - mondta Orbán Viktor.
Gúnyolódott Magyar Péteren is, azzal vádolva őt, hogy Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bábja.
Orbán gyakran támadja a Bizottság vezetőjét, amiért szerint az "tönkreteszi" Európát a klímavédelemmel és az illegális migrációval, és Soros György szolgálatában áll.
"Ez benne van a génjeikben, és tudják, hogy ez a stratégia működhet" - mondta Hegedűs, hozzátéve, hogy a Fidesznek hosszú múltja van abban, hogy külföldi vezetőket használ félelemkeltő módon.
"Amit itt látunk, az viszont minőségileg más és teljesen erkölcstelen. Egy olyan országot használnak fel politikai érdekből, amelyet megtámadott a szomszédja, és amely a függetlenségéért és a túléléséért küzd" - tette hozzá Hegedűs Dániel Ukrajnára utalva.
Orbán háborús uszítóként ábrázolja Zelenszkijt, Ukrajnát pedig "szuverenitás nélküli" országként festi le, amely pénzért könyörög Európától. A magyar miniszterelnök a Kijevnek nyújtott uniós finanszírozást is bírálta, azzal érvelve, hogy a támogatásokat soha nem fogják visszafizetni. Eddig azonban minden uniós szankciót elfogadott Magyarország.
A Trump-faktor hatással van a kampányra
A hétvégén Orbán Viktor azt is bejelentette, hogy február végén Washingtonba látogat, hogy fél éven belül másodszor is részt vegyen a Béketanács rendezvényén.
Magyarország azon kevés európai országok egyike, amelyek csatlakoztak a Trump vezette kezdeményezéshez, amelyet a legtöbb uniós ország az ENSZ Alapokmányával összeegyeztethetetlennek tart.
A múlt héten Trump támogató üzenetet küldött Orbánnak. Korábban hasonló módon járt el a jobboldali, konzervatív szövetségeseivel. A japán Szanae Takaicsi és az argentin Javier Milei is győztesként kerültek ki saját kampányukból.
Trump a Mar-a-Lago-ban tartott tavalyi találkozó után egy évig mentességet adott Magyarországnak az orosz energia behozatalának tilalma alól. Az amerikai elnök többször is "nagyszerű vezetőként" emlegette Orbánt a migrációval kapcsolatos kemény álláspontja miatt.
"A rendelkezésünkre álló információk alapján Trumpék sokkal nagyobb távolságot tartanak ettől a kampánytól, mint amit Orbán miniszterelnök szeretne. Az sem biztos, hogy a magyar választók mennyire díjazzák Trump támogatását, hiszen nehezen találnánk egyértelmű példát arra, hogy a Vlagyimir Putyinnal, Hszi Csin-pinggel és Donald Trumppal való személyes jó viszony előnyt jelente a magyar gazdaság számára" - mondta Hegedűs Dániel.
Az amerikai vezető budapesti fogadása nemzetközi reflektorfényt biztosítaná Orbánnak. De a látogatást nem erősítették meg az amerikai részről.
Az ellenzéki kiáltvány a megélhetési költségekre koncentrál
Szintén a hétvégén Magyar Péter nyilvánosságra hozta pártja 240 oldalas választási programját.
A dokumentum, amelynek címe "A működő és emberséges Magyarország alapjai", politikai terveket fogalmaz meg egy olyan ország megmentésére, amelyet Magyar szerint Orbán Viktor, családja és a kormányhoz közel álló üzleti elit elrabolt.
A dokumentum adócsökkentést ígér az alacsony jövedelműeknek és vagyonadót vetne ki az 1 milliárd forintnál nagyobb vagyonnal rendelkező magyarokra.
A Tisza Pártja azt is közölte, hogy egy győzelem esetén emelné az átlag alatti nyugdíjakat.
A program Európát érintő fő pontja a több milliárd eurós uniós támogatások hazahozatala. Ezeket a rendszerszintű korrupció és a jogállamiság hanyatlása miatt tartják vissza. Magyar Péter azt ígéri, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez.
"Szerintem az üzenet itt a normalizáció: a nemzetközi partnereknek elmondják, hogy Magyarországot ismét konstruktív partnerré akarják tenni," mondta Hegedűs Dániel.
A programban az is szerepel, hogy Magyarországnak fel kell készülnie az euró bevezetéséhez. Ezt Orbán Viktor eddig elutasította, arra hivatkozva, hogy ez csökkentené a szuverenitást és a versenyképességet is.
Magyar Péter azt mondja, hogy egy választási győzelem esetén a közös valuta bevezetését "egy elérhető céldátumra" tűzné ki.
Orosz energia és Ukrajna csatlakozása
Európa-párti megnyilvánulásai ellenére a Tisza programjából kiderült, hogy az orosz energiától való függetlenedés és Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának felgyorsítása tekintetében Magyarország álláspontja nem változna drámaian egyik napról a másikra egy új kormány alatt.
A dokumentum szerint az orosz energiáról való fokozatos leállás csak 2035-ben történne meg, nyolc évvel az EU által a blokk számára kitűzött határidő után. A program azt is jelzi, hogy Tisza ellenezné Ukrajna "gyorsított" európai uniós csatlakozását.
"Ukrajna ügyében egy kampányfogásról van szó. Azt akarják mutatni, hogy ellenzik Ukrajna gyorsított csatlakozását. De ilyesmi valójában nem létezik, senki nem támogatja Ukrajna gyorsított felvételét, mert ilyen javaslat nincs az asztalon az Unióban,” mondta Hegedűs Dániel.
Magyar Péter programja egyúttal egyensúlyozást is Orbánnál kevésbé radikálisnak és konstruktívnak pozícionálja magát anélkül, hogy túl közel kerülne a brüsszeli intézményekhez, ez ugyanis a választásokon hátrányt jelenthet.