Nagy a kereslet az európai fegyverek iránt. Az uniós törvények tagállamonként eltérnek, közös szabályozásuk nehéz. Sikerülhet-e az EU-nak felszámolnia a széttagoltságot? Kérdezze az Euronews MI chatbotját.
2025-ben az európai fegyveripar éves forgalma minden korábbinál magasabb szintre, 183 milliárd euróra emelkedett. Az Európai Bizottság a ReArm Europe programon keresztül biztonsági és védelmi célokra mozgósított 800 milliárd eurót, ami a fegyver- és lőszergyártó kapacitást a 2022-es nagyjából 300 000 lövedékről 2025-re 2 millióra növelte. Európa adja a globális fegyverexport mintegy 25%-át. A legfrissebb adatok szerint 2023-ban több mint 33700 fegyverexport-engedélyt adtak ki, a katonai felszerelések és technológia értéke pedig meghaladta a 298 milliárd eurót.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Miközben ez a pozíció erősnek számít a fegyverpiacon, vitákat gerjeszt a biztonság és a bevételek közötti egyensúlyról. Az EU egységesebb és szigorúbb szabályozást tervez bevezetni a fegyverek vásárlására és birtoklására. A Bizottság 2025-ben közölte, hogy 2017-ben az uniós civilek 35 millió illegális fegyvert birtokoltak, ami az összes becsült lőfegyver 56%-át jelentette. A nemzeti fegyvertörvények közötti különbségek azonban továbbra is megnehezítik egy egységes, egész EU-ra kiterjedő szabályrendszer megalkotását.
Az EU ugyan meghatározhat minimumszabványokat a fegyverekre a közös piacon, de az egyes országok továbbra is saját jogszabályaikkal végzik az ellenőrzést. Így előfordulhat, hogy egy félautomata puska az egyik országban legális, a másikban viszont tiltott, ami kiskapukat teremt az illegális fegyverkereskedelem számára.
Tudni szeretné, milyen tervei vannak Brüsszelnek a fegyveripar szabályozására a növekedés fenntartása mellett? Kérdezze az Euronews AI-chatbotját!