A SAFE az EU "Készültség 2030" csomagjának egyik legnagyobb eleme, amelynek célja, hogy az évtized végéig több százmilliárd eurót injektáljon a védelembe. Addigra számos hírszerző ügynökség becslése szerint Oroszország újabb európai országot támadhat meg.
Az Európai Bizottság összesen 150 milliárd eurónyi alacsony kamatozású hitelt vesz fel, amivel a tagállamok védelmi fejlesztéseit finanszíroznák. Nyolc európai uniós tagállam, Belgium, Bulgária, Dánia, Spanyolország, Horvátország, Ciprus, Portugália és Románia részesülhet az EU európai biztonsági fellépése (SAFE) keretében nyújtott pénzügyi támogatás első hullámából, miután a Bizottság hivatalos jóváhagyásra benyújtotta javaslatát a Tanácsnak.
"Most már sürgős, hogy a Tanács jóváhagyja ezeket a terveket, hogy lehetővé váljon a gyors kifizetés" – közölte Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke egy nyilatkozatban.
Összesen tizenkilenc tagállam nyújtott már be kérelmet a SAFE-programhoz való csatlakozásra, és tavaly szeptemberben ideiglenesen jóváhagyták a finanszírozás elosztását.
Az a nyolc ország, amelynek terveit az EU végrehajtó testülete most hagyta jóvá, a hitelszerződések aláírását követően várhatóan együttesen mintegy 38 milliárd euróhoz juthat hozzá. Dánia több mint 46 millió eurós támogatást kért, ami a legalacsonyabb összeg az összes pályázó közül, míg Ciprus és Spanyolország nagyjából 1 milliárd eurót, Belgium 8,3 milliárd eurót, Románia pedig 16,68 milliárd eurót kapna.
A SAFE, amely a Bizottság "Készenlét 2030" elnevezésű tervének részét képezi, amely az évtized végéig akár 800 milliárd eurót is be kíván irányítani a védelmi ágazatba, a kiemelt védelmi termékek beszerzésének fellendítését célozza.
Ezek közé tartoznak a lőszerek és rakéták, a tüzérségi rendszerek, a drónok és a drónok elleni rendszerek, valamint a lég- és rakétavédelmi rendszerek, a kritikus infrastruktúrák védelme, az űreszközök védelme, a kiberbiztonság, a mesterségesintelligencia- technológia és az elektronikus hadviselési rendszerek.
A program másik fontos kritériuma, hogy a megvásárolt felszerelésnek európai gyártásúnak kell lennie, és az alkatrészköltségek legfeljebb 35%-a származhat az EU-n, az EGT-EFTA-n vagy Ukrajnán kívülről. Kanada, amely kétoldalú megállapodást kötött a blokkal, ugyanolyan szinten vehet majd részt a programban, mint az említett országok.
A rendszer előnyös azon tagállamok számára, amelyeknek a hitelminősítése nem olyan jó, mint a Bizottságé, vagyis kedvezőbb kamatlábakat kapnak. Németország például nem kért SAFE-alapot.
Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi és űrkutatási biztosa a bejelentést követően kijelentette, hogy "nincs vesztegetni való idő", és hogy a "következő lépések" közé tartozik a fennmaradó 11 nemzeti terv jóváhagyása és a finanszírozás 15%-át kitevő első keretösszeg folyósítása.
Az uniós minisztereknek most négy hetük van a tervek jóváhagyására, az első kifizetések pedig 2026 márciusában várhatóak. Von der Leyen tavaly év végén úgy nyilatkozott, hogy a program népszerűsége miatt (túljelentkezés történt, a 19 részt vevő ország eredetileg több mint 150 milliárd eurót kért), annak további bővítésére kerülhet sor.
Jövő hét kedden az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén vitát rendeznek arról, hogy Magyarország is részesül a védelmi fejlesztésekre szánt közös európai hitelből – értesült a Népszava.