A magyar Direkt36, a német Der Spiegel, az osztrák Standard és a belga De Tijd napilap közös oknyomozása elsőként tárja fel, hogyan használta Orbán kormánya az Információs Hivatalt uniós intézmények elleni kémkedésére.
HIRDETÉS
Tíz évvel ezelőtt, amikor a magyar miniszterelnök kormánya egyre gyakrabban került összetűzésbe az Európai Bizottsággal, a magyar titkosszolgálat, az Információs Hivatal a tisztjeit küldte az Európai Unió állandó képviseletéhez. Hivatalosan például pénzügyi-gazdasági ügyekkel foglalkoztak, valójában az EU intézményeiben való belső kémkedésére alkalmazták őket - ezt derítette ki több európai lap közös oknyomozása során.
A Direkt36 írása feltárja, hogy V., a brüsszeli magyar Állandó Képviselet (ÁK) "megnyerő modorú" diplomatája megpróbált beszervezni uniós intézményekben dolgozó magyar állampolgárokat. V. "diplomatafedésben", volt, azaz hivatalosan a külügy tisztviselőjeként dolgozott Brüsszelben, valójában az Információs Hivatal munkatársa volt.
A magyar hírszerzők 2012 és 2018 között óvatlanul és nyíltan kémkedtek, vagyis nem tartották be a biztonsági szabályokat: 2017-ben V. lebukott, és vele együtt az egész brüsszeli magyar hírszerző hálózat kompromittálódott - írja a lap.
A belga De Morgen szerint
Így például megkeresték az Európai Bizottság magyar alkalmazottait, hogy pénzért belső információkat, például ülésjegyzőkönyveket osszanak meg a fedett státusú diplomatákkal. Ehhez az EU-tisztviselőknek még olyan dokumentumokat is alá kellett (volna) írniuk, amelyek a magyar titkosszolgálat "titkos munkatársaivá" tették őket.
A leleplezett hálózat Várhelyi Olivér jelenlegi magyar EU-biztos hírnevét is megkérdőjelezi - írja a belga lap, a kémkedés ugyanis az ő vezetése alatt, 2015-től 2019 végéig zajlott az EU képviseletén. Maxime Prévot belga külügyminiszter közölte: az eset nem maradhat következmények nélkül, nem tűrik a kémkedést Belgium területén.
Szent-Iványi István volt magyar külügyi államtitkár és diplomata az Euronews kérdésére botrányosnak nevezte, hogy egy uniós tagállam folytatott kémkedést az EU intézményeiben.
- mondta az Euronewsnak a volt magyar diplomata, aki szerint nem kizárt, hogy potenciális kémekként tekintenek majd Brüsszelben a magyar munkatársakra.
"Ha Orbán ügynökei EU-tisztviselők után kémkednek, az azt is tükrözi, milyen kevéssé baráti Magyarország kapcsolata az EU-val. Több mint egy évtizede a magyar miniszterelnök a 27 állam- és kormányfő között a bajkeverő szerepét tölti be, éket ver az unió tagállamai közé, és illiberális politikáját az EU értékeinek ellentétes modelljeként erőlteti. (...) Ennek következtében Magyarország csak kevés befolyásos pozíciót tölt be az EU-n belül. Belső források szerint ezért is kellett a magyar titkosszolgálatnak információkat gyűjtenie és pótolnia a hiányosságokat" - írja a bécsi Der Standard az ügyről.
Magyarország részt vesz az EU-n belüli titkosszolgálati együttműködésben. Általános gyakorlat, hogy szövetséges államok nem kémkednek egymás után - emlékeztet az osztrák lap.
Magyarország azonban "megosztott lojalitású" partnernek számít, sokan gyanítják, hogy az általa megszerzett információk egy része Moszkvában köt ki. Ráadásul itt nemcsak az kérdés, hogy Budapest inkább a Nyugathoz vagy Moszkvához volt-e lojális, hanem az is, hogy a kémkedés a magyar államot vagy Orbán kormányának céljait szolgálta-e.
A Direkt36 egyik forrása, egy magyar bizottsági tisztviselő, aki visszautasította az említett V. beszervezési kísérletét, elmondta: úgy érezte, hogy az IH Brüsszelben már nem a magyar érdek előmozdítása érdekében kémkedik, sokkal inkább az Orbán-kormány és a hozzá kötődők politikai-gazdasági hatalmának megerősítése érdekében.
A magyar hírszerzés Brüsszelben "széles merítéssel dolgozott", azaz "minden, a Bizottságnál dolgozó, és hírszerző lehetőséggel rendelkező magyar állampolgár célszemély volt, és fel is lett dolgozva" – mondta a magyar lapnak egy, az IH belső ügyeit ismerő forrás. Ha pedig sikerült a beszervezés, akkor a beszervezett személlyel jellemzően már Magyarországon zajlottak a megbeszélések.
A Direkt36 cikke leírja, hogy az egyik érzékeny terület, ahol az IH kiemelten próbált információkat szerezni, a médiaszabadság kérdése volt. A lap brüsszeli forrása szerint a magyar diplomatát az érdekelte nagyon, hogy a Bizottság miféle jelentéseket és ellenlépéseket tervez az Orbán-kormánynak a független média elleni intézkedéseire.
Az is érdekelte a diplomatafedésben dolgozó hírszerzőt, lesz-e magyar tagja a magyar médiaügyekkel is foglalkozó EU-s testületeknek, illetve hogy készülő dokumentumaikban bírálják-e majd az Orbán-kormányt. De az IH célkeresztjébe kerültek a költségvetési politikával és adórendszerrel kapcsolatos ügyek is.
V. ügynök karrierjének mindenesetre nem ártott a lebukása: 2024-ben a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) folyóiratában cikket publikált a nemzetbiztonsági szolgálatok "aktuális kihívásairól". A folyóiratban V. őrnagyként és a Nemzeti Információs Központ doktorandusz hallgatójaként szerepel, tehát egy olyan hatóságnál, amelybe az összes magyar titkosszolgálat információi összefolynak.