A lakosság megfelelő mentális egészségének fenntartása megterheli az EU gazdaságát, ugyanakkor a halogatás megsokszorozza a költségeket. A statisztikák lehangolóak. Milyen megoldások körvonalazódnak?
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, illetve az Európai Unió tagállamaiban minden ötödik felnőtt enyhe vagy közepes depressziós tünetekkel él - derül ki az OECD mentális egészségfejlesztésről és megelőzésről szóló jelentéséből.
Csehországban, Magyarországon, Írországban, Olaszországban, Luxemburgban és Portugáliában ennél rosszabb a helyzet, több a középsúlyos és a súlyos eset elsősorban az anyanyelvi lakosság körében. A nők érzékenyebbek a mentális betegségekre a fordulópontot jelentő életesemények, például a terhesség és a szülés utáni időszakban.
A tanulmány szerint a szülés utáni depresszió előfordulási gyakorisága Kelet-Közép-Európában 16,6 százalék, Dél-Európában 16,3 százalék, Észak-Európában pedig 13,8 százalék körüli.
A tüneteket gyakran nem kezelik, fel sem ismerik, így nagy a kockázata a depresszió súlyosbodásának. Ugyanakkor nőnek az ellátás közvetlen és járulékos költségei is. A mentális egészségügyi problémák ellátásának teljes költségét a 27 uniós országban és az Egyesült Királyságban a GDP 4 százalékára tették pár évvel ezelőtt. Az orvosi ellátás költsége nagy mértékben függ a beteg állapotától.
Egy német tanulmány szerint 2019-ben a mentális zavarok hathavi kezelési költségét enyhe tünetek esetén 511 euróra, közepes tünetek esetén 2417 euróra, súlyos tünetek esetén pedig 10 485 euróra becsülték.
A kezelés költségei, illetve korlátozott elérhetősége komoly akadályt jelent az érintettek számára a fejlett országokban is. Kutatások szerint kétharmaduk nem jut hozzá a szükséges kezeléshez Európában sem.
Biztató kezdeményezések az Európai Unióban
Néhány uniós országban vannak olyan kezdeményezések, amelyek akár 87 százalékkal is csökkenthetik a tünetek súlyosságát és időtartamát.
2023 végére minden második uniós tagállamban beutaló nélkül is elérhetővé váltak a mentálhigiénés szolgáltatások.
Hollandiába kidolgoztak több olyan programot, amely diákokat és elsővonalbeli szakembereket képez ki a mentális zavarokkal küzdő fiatal felnőttek segítésére.
Eközben Belgiumban úgy javították az ellátás elérhetőségét, hogy az állam részben vagy egészben megtéríti a terápia költségeit az érintettnek. A megelőzést pedig úgy tették hatékonyabbá, hogy hálózatokba szervezték a mentális egészségügyi szakembereket az iskolákban, a munkahelyeken és a szociális szolgálatoknál.
Ezek a beavatkozások nagyon gyorsan javítottak a helyzeten: jelentősen csökkentek az iskolai és a munkahelyi hiányzások is - a felmérések szerint legalább 50, de van, ahol 61 százalékkal is.
Lengyelországban a szülés utáni depresszió mielőbbi diagnosztizálására vezettek be szűréseket.