Montenegró az EU-tagjelölt országok élmezőnyében van és reméli, hogy jövőre lezárhatja a csatlakozási tárgyalásokat Brüsszellel. Ha az ország csatlakozása nem valósul meg, az csorbíthatja az EU hitelességét, és „szörnyű üzenetet” küldhet a többi jelöltnek – figyelmeztetett Ivanović.
Az Európai Uniónak „hatalmas” geopolitikai árat kell fizetnie és „elveszíti a hitelességét”, ha nem valósítja meg a bővítést – mondta Filip Ivanović, Montenegró miniszterelnök-helyettese az Euronewsnak.
Ivanović november 4-én, az Euronews brüsszeli bővítési csúcstalálkozóján adott kétszemélyes interjújában így fogalmazott: „Ha a bővítés nem történik meg – nemcsak Montenegróval, hanem más tagjelölt országokkal sem –, akkor az Európai Unió alapkoncepcióját tekintve veszíti el a hitelességét: sem európai, sem unió nem lesz többé.”
„Számunkra ez pusztító helyzet lenne (…) és egyúttal szörnyű jelzés minden más tagjelölt ország felé, hiszen azt üzenné, hogy bármit tesznek, az hiábavaló” – tette hozzá. „Ezt pedig egyszerűen nem fogadhatjuk el.”
Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója új lendületet adott az Európai Unió régóta stagnáló bővítési folyamatának, mivel Brüsszel igyekszik integrálni a keleti határán fekvő országokat.
Montenegró, a kilenc hivatalosan elismert tagjelölt ország közül a legkisebb, jelenleg a legelőrébb tart azokban azon alkotmányos, jogi és gazdasági reformok megvalósításában, amelyeket Brüsszel elengedhetetlennek tart a csatlakozáshoz.
Ivanović megerősítette kormánya célját: 2026-ban le kívánják zárni a tárgyalásokat, előkészítve ezzel a 2028 januárjára tervezett hivatalos csatlakozást. „Ezért mondjuk azt, hogy 28-ra 28, azaz 2028-ra 28 tagállam lesz” – magyarázta.
A politikus néhány órával azután nyilatkozott, hogy az Európai Bizottság közzétette éves jelentését a tagjelölt országok reformeredményeiről, amely szerint Montenegró jó úton halad a fontos mérföldkövek elérésében, amennyiben „fenntartja a reformok ütemét”.
Montenegró teljes jogú tagságra törekszik
Az EU bővítésének folyamata, bár technikailag összetett, minden szakaszában az összes tagállam egyhangú jóváhagyását igényli.
Ukrajna csatlakozási kérelmét jelenleg a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor akadályozza, aki az utóbbi években több uniós külpolitikai döntést is megvétózott. Ez kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy miként maradhat működőképes az EU döntéshozatala egy akár 30 vagy több tagállamot számláló bővített Unióban.
Brüsszeli tisztviselők felvetették annak lehetőségét, hogy az új tagokat korlátozott szavazati joggal fogadnák be. Amikor erről kérdezték, Ivanović azt mondta: „Mi teljes jogú tagságra törekszünk.”
„Megértem, honnan erednek ezek az aggodalmak. Montenegró azonban már évek óta 100%-ban összehangolta kül- és biztonságpolitikáját az EU-val.”
Az új tagok esetleges visszalépése az alapvető uniós értékek – például a jogállamiság, a sajtószabadság és az emberi jogok tiszteletben tartása terén – szintén arra késztette az EU-t, hogy az újonnan csatlakozó országok esetében fontolóra vegye egy próbaidőszak bevezetését a teljes jogú tagság megerősítése előtt.
„Mi már 13 éve próbaidőn vagyunk, és így is maradunk, amíg le nem zárjuk az összes tárgyalási fejezetet” – válaszolta Ivanović, amikor a próbaidő lehetőségéről kérdezték.
„Szóval amint lezárjuk a tárgyalási szakaszokat, részemről a próbaidő véget ér.”