Vučić szerb elnök az Euronewsnak adott interjújában azt mondta, hogy jóváhagyta a lőszereladást az EU országaiba, még akkor is, ha a lőszer Ukrajnába kerül. Ugyanakkor megvédte azt az álláspontját, hogy nem csatlakozik az Oroszország elleni uniós szankciókhoz.
Aleksandar Vučić szerb elnök megerősítette, hogy országa kész lőszert eladni az EU-nak, még akkor is, ha az végül az ukrán katonáknál köt ki az Oroszország elleni háborúban.
„El kell adnunk valakinek, és eladjuk, akinek csak tudjuk, hogy pénzt keressünk, de igyekszünk elkerülni, hogy a lőszer a háborús övezetbe kerüljön. De időről időre ez megtörténik” – mondta Vučić az Euronews The Europe Conversation című interjúműsorában.
„Végül is, ki kell fizetnünk a dolgozóinkat” – tette hozzá.
„Ön szerint ez irracionális lenne?” – kérdezte Vučić.
Vučić szerint Szerbia akár 160.000 különböző típusú és kaliberű lövedéket is tud gyártani, „ugyanannyit vagy egy kicsit többet, mint Franciaország”, és ezt a munkát 30.000 munkás végzi, akiknek a megélhetése „attól függ, hogy el tudjuk-e adni valakinek ezt a lőszert”.
Úgy tűnik, mintha Vučić meggondolta volna magát Szerbia fegyvereladási politikáját illetően.
Tavaly júniusban Moszkva nyomására leállította az összes lőszerexportot, mivel Moszkva nehezményezte, hogy egyes lövedékeket az Ukrajna elleni háborúban használtak.
Vučić megismételte Ukrajna területi integritásának gyakran hangoztatott támogatását, de nem támogatta az Oroszország elleni uniós szankciókat.
„Nem vagyunk uniós tagállam. Nem tehetek semmit. Ezt nem tudom befolyásolni” – mondta.
A Szerbia elleni korábbi nemzetközi szankciókra utalva azonban kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a szankciók „a legjobb eredményeket hozzák-e”, és azzal érvelt, hogy a szankciók csak ártanának a hétköznapi embereknek.
Az EU bírálta a tüntetéseket
Az EU bővítéséről szólva a szerb elnök megvédte vezető szerepét a Bizottság új jelentésében megfogalmazott, a tagjelöltekről szóló kritikákkal szemben.
A kedden közzétett bővítési jelentés megállapította, hogy „a szerbiai társadalom polarizációja a tömeges tiltakozások hátterében tovább erősödött, ami a polgárok csalódottságát tükrözi többek között a korrupció miatt”.
Brüsszel elítélte továbbá, hogy az ország „túlzott erőszakot alkalmaz a tüntetőkkel szemben”, valamint „visszalépést tett a véleménynyilvánítás szabadsága és az akadémiai szabadság terén”.
Az elmúlt hétvégén Szerbiában ismét tömeges tüntetések zajlottak az északi Újvidéken történt vasútállomás-katasztrófa első évfordulója alkalmából.
A vasútállomás összeomlása, amely 16 ember halálát okozta, politikai változást követelő, fiatalok által vezetett mozgalmat indított el.
Vučić a brüsszeli megrovásokat – és a szerbiai tiltakozásokat – azzal hárította el, hogy Szerbia gazdasági hitelességét hangsúlyozta.
„Azóta vannak tiltakozások, mióta 2014-ben miniszterelnök lettem” – mondta Vučić. „De még ezt szem előtt tartva is jó ütemben növekszünk.”
„Azt is hozzá kell tennem, hogy az államadósság csökkent, miután miniszterelnök lettem, mert fegyelmezettek voltunk. A GDP-arányos államadósság jelenleg 43%, ami az uniós átlag fele” – folytatta.
A gazdasági fejlődés további jeleire hivatkozva Vučić kiemelte Szerbia javuló hitelminősítését is.
Az ország 2024-ben kapta meg első befektetési ajánlású besorolását, amikor a Standard & Poor's stabil kilátással BB+-ról BBB-re javította az országot. Ezzel az S&P lett az első ügynökség, amely Szerbia devizakötvényeit kiemelte a bóvli státuszból.
Ez a döntés részben a balkáni ország Expo 2027-es tervéhez kapcsolódik, amely kiállítás célja a külföldi befektetések vonzása. Az eseményhez számtalan infrastrukturális és fejlesztési projekt kapcsolódik.
„Már megkaptuk a megerősítést, hogy akár 127 ország is részt venne az expón” – mondta Vučić.