A vállalatok világszerte 120 GS1-tagszervezet közül választhatnak, hogy melyikkel szeretnének csatlakozni a vonalkódrendszerhez, függetlenül attól, hogy hol található a székhelyük, vagy hol gyártják a termékeiket.
Az Izrael és a Hamász terrorszervezet között október elején megkötött tűzszüneti megállapodás valószínűleg nem fogja lecsendesíteni azokat, akik az izraeli termékek bojkottjára buzdítják a vásárlókat világszerte.
A BDS nemzetközi mozgalmat 2005-ben indították palesztin civil szervezetek, nevük is tartalmazza a bojkott szót. Elítélik a palesztin területek megszállását, és követelik, hogy szülőföldjükön élhessenek a palesztinok. Erre hivatkozva szorgalmazzák a az Izraelhez kötődő vállalatok, az izraeli tudományos és kulturális intézmények bojkottját.
A bojkott ellenzői szerint nem igazságos kollektív megtorlást alkalmazni, mert nem az összes izraeli felelős vagy ért egyet a palesztin területek megszállásával. Mások pedig egyenesen antiszemitizmusnak tartják az izraeli termékek bojkottját.
A feszültség a nagypolitikába is jelen van: az izraeli kormány és az európai parlamenti képviselők között is nézeteltérések alakultak ki a bojkottról. Manon Aubry francia baloldali európai parlamenti képviselő kezdte hangoztatni, hogy a 729-es számmal kezdődő termékeket Izraelben gyártják.
A GS1, a vonalkódok nemzetközi szabványait felügyelő szervezet az Euronewsnak elmondta, hogy a vonalkódszámok nem azonosítják a termék származási országát. Az első három szám azt jelzi, hogy egy vállalat melyik GS1-csoportba tartozik.
A 729 a GS1 izraeli fióktelepének felel meg. A vállalatok világszerte 120 GS1-tagszervezet közül választhatnak, hogy melyikkel szeretnének csatlakozni a vonalkódrendszerhez, függetlenül attól, hogy hol található a székhelyük, vagy hol gyártják a termékeiket.
Ez azt is jelenti, hogy az izraeli vállalatok szabadon csatlakozhatnak egy másik ország bázisán alapuló GS1-tagszervezethez is, ami lehetővé teheti számukra a bojkottok megkerülését.