Nicușor Dan román elnök az Euronewsnak és az Euronews Romániának adott közös interjújában bejelentette, hogy a proeurópai szavazási eredmények után megkezdődnek Moldova EU-csatlakozásának technikai tárgyalásai Magyarország Ukrajnát illető vétója ellenére is.
HIRDETÉS
Nicușor Dan román elnök kedden csatlakozott az EU-s vezetők egyre bővülő csoportjához: kijelentette, hogy a vasárnapi moldovai parlamenti választások meggyőző Európa-párti eredménye után megkezdődnek a csatlakozást érintő „technikai tárgyalások”, „még akkor is, ha a tárgyalásokat hivatalosan nem indítják el”, tekintettel Románia különleges kapcsolatára Moldovával.
A román elnök láthatóan támogatja azt is, hogy az EU megkérdőjelezze Magyarország vétójogát Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban, amit a „lojális uniós együttműködés” kérdésének nevezett, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy sikerül „közös nevezőt” találni.
„Remélem, hogy a tárgyalások hivatalosan is megkezdődnek, de ha nem, akkor úgy fognak zajlani, hogy szerkezeti és adminisztratív szempontból Moldova a lehető leghamarabb készen álljon a csatlakozásra” – nyilatkozta Dan az Euronewsnak és az Euronews Romániának adott keddi, átfogó interjújában, mielőtt a koppenhágai informális EU-csúcsra utazott.
Románia aktívan támogatja Moldova és Ukrajna uniós csatlakozását – ismételte meg Dan elnök. Ukrajna csatlakozási tárgyalásait azonban továbbra is akadályozza Magyarország vétója, ami politikai konfrontációhoz vezetett az EU többi tagállamával.
„Az fog történni, hogy a körülményektől vagy a tárgyalások hivatalos menetrendjétől függetlenül számos kérdést meg fognak vitatni technikai szinten Moldovával” – jelentette ki határozottan a román államfő.
Az Euronewsnak és az Euronews Romániának adott közös interjújában Dan elmondta, hogy Moldova és Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak van egy jellemző hivatalos menetrendje, de ő „rendkívül optimista Moldova EU-csatlakozásával kapcsolatban”, miután a moldovaiak „igazán dicséretre méltóan” szavaztak az orosz dezinformációs nyomás ellenére.
A román elnök szerint Oroszország „többszintű nyomást gyakorolt” Moldovára, beleértve „az olyan narratívákat, mint az, hogy a Nyugat háborút készül kirobbantani Oroszországgal, vagy hogy az embereknek háborúba kell menniük”.
„Ezt nagyon erősen tapasztaltam Moldovában,az ottaniak mégis racionálisan döntöttek a jövőjükről” – mondta Dan.
„Valamilyen közös nevezőt kell találnunk a tárgyalások során”
Ukrajna esetében azonban Dan árnyaltabban fogalmazott erről a technikai folyamatról – részben Magyarország vétója miatt, részben pedig egy új tényező, a mezőgazdaságot érintő „függőben lévő vita” miatt.
A román elnök szerint „Ukrajna jelentős mezőgazdasági termeléssel rendelkezik, ami felborítaná a jelenlegi (uniós) mechanizmusokat”.
„Másrészt Ukrajna jelenleg nem teljesíti azokat a szabványokat, amelyeket az EU a mezőgazdasági szektorban előír” – jelentette ki Dan.
„Emiatt a jelenleg zajló megbeszélések arról szólnak, hogy a mezőgazdaságot illetően Ukrajna speciális státuszt kapjon, így továbbra is jelentős exportot folytathatna az unión kívüli országokba, miközben minden más területen egyenlő félként kezelnék.”
„Természetesen Ukrajnának jelenleg van egy még nagyobb problémája, amely mindannyiunkat érint, konkrétan a háború” – mutatott rá Dan.
Noha Románia szoros kapcsolatokat ápol Magyarországgal, a román elnök egyértelműen fogalmazott Magyarország Ukrajnával szembeni vétóját illetően.
„Valamilyen középutat kell találnunk a tárgyalások során” – jelentette ki. Ugyanakkor szerinte a politikai konfliktus végső soron az uniós országok „lojális együttműködésére” és a szuverenitás elvére vezethető vissza.
„Véleményem szerint – legalábbis most – elvi szinten nincs szó arról, hogy megszüntessük az országok vétójogát. De bizonyos kérdésekben, amelyek úgymond operatívabb jellegűek, természetesen képesnek kell lennünk döntést hozni” – mutatott rá egyértelműen a román államfő az Euronewsnak és az Euronews Romániának adott interjúban.
Érvelése szerint „az Európai Unióról szóló szerződés megköveteli és kifejezetten előírja a lojális együttműködést. A szisztematikus vétózás pedig nem lojális együttműködés. Ennek megállapításához azonban az Európai Bírósághoz kell fordulni, ami időigényes, ezért diplomáciai úton kell megoldásokat találnunk a továbblépéshez” – mondta Dan elnök az Euronewsnak.
Hozzátette, hogy ez a helyzet „egy Unión belüli régi vitához kapcsolódik a döntéshozatali folyamatról”, nevezetesen ahhoz, hogy „az egyhangúság elve a szuverenitás elvét tükrözi”.
„Amikor az országok beléptek az Európai Unióba, garancia volt arra – legalábbis a szerződésben az állt –, hogy szuverén országok maradnak. Így ha egy ország más országok nevében döntene, az a szuverenitás megsértése lenne. Ez az egyik véglet” – mutatott rá Dan.
„A másik véglet pedig az, hogy amikor például a pénzről van szó, akkor igen, teljesen jogos, hogy a pénzügyileg hozzájáruló országoknak legyen beleszólásuk, és azoknak az országoknak, amelyek nem, vagy csak kismértékben járulnak hozzá, ne legyen lehetőségük megakadályozni az alapok irányítását egy olyan célra, amelyet sok ország támogat.
Itt nyilvánvalóan jogosnak tartom, hogy ne legyen vétólehetőség. A két véglet között pedig ott a politika, az Európai Unión belüli politika. Meg kell találnunk a tárgyalás módját” – szögezte le a román elnök.
Románia azon kelet-európai országok közé tartozik, amelyek légterét az elmúlt hetekben megsértette az Orosz Föderáció.
Dan méltatta „a NATO-tagállamok nagyon gyors és konkrét válaszát” ezekre a megsértésekre, hozzátéve, hogy a válasz „azt az üzenetet közvetíti ezen országok polgárai felé, hogy a helyzet ellenőrzés alatt áll.”
Arra a kérdésre, hogy Románia hogyan kívánja ellensúlyozni az orosz légtérsértéseket, Dan azt mondta: a jogszabályok módosítása után Romániának már vannak „olyan típusú válaszlépései, amelyek meghatározzák az ellenintézkedéseinket”. Ezek közé tartoznak „a román légierő más országokban végrehajtott küldetései, illetve külföldi légierők romániai missziói – pontosan azért, hogy elrettentő jelzést küldjünk bármiféle lehetséges támadás esetére.”