Finnországban ugrásszerűen nőtt azok aránya, akik a polgári védelmi létesítmények jó állapotát is fontosnak tartják.
Általános biztonsági programot indított Finnország, mivel a finn-orosz határ egyben a NATO és Oroszország közvetlen határa is 1340 kilométeren. Az EU drónfallal tervezi erősíteni keleti határát, a NATO tagok a korábbihoz képest növelik védelmi kiadásaikat, Finnország pedig maga is felkészül egy esetleges szükséghelyzetre, amikor lakosságát és létesítményeit háborús körülmények között kell megvédenie. Az egyik cél, hogy elegendő óvóhelyet tartsanak üzemkész állapotban, hogy több mint 5,6 millió lakos menedékbe húzódhasson.
Shona Murray, az Euronews tudósítója az egyik sziklaalapzatú óvóhelyről jelentkezik. Azt mondja, hogy 50 ezer ilyen létesítmény van Finnországban. Ez, ahol ő áll, 20 méterrel Helsinki belvárosa alatt található. Több mint 6 ezer embert képes befogadni. Teljes kihasználtság esetén alig jut egy négyzetméternyi alapterület egy emberre.
Az óvatosság évtizedek óta beépült a finn társadalom tudatába, mivel Finnországnak hosszú közös határa van Oroszországgal, a leghosszabb a NATO területén. Az Ukrajna elleni orosz háború már negyedik éve tart, ez fokozza az aggodalmakat.
Tomi Rask, polgári védelmi oktató magyarázza, hogy meg kell védeni a civileket, de a szemlélet kevés, ugrásszerűen nőtt azok aránya, akik a polgári védelmi létesítmények jó állapotát is fontosnak tartják.
Amelyik létesítmény békeidőben is kihasználható, annak ilyenkor is van funkciója. Van, amelyik sportpálya, parkoló vagy játszótér. Finnország biztonsági modellje mindenkire támaszkodik: egy-egy létesítmény üzemeltetője lehet magánszemély vagy cég, az állam, illetve civil szervezet. Minden otthonban 72 órára elég élelmiszert, üzemanyagot és vizet kell tartani. A Martha Egyesület egy civil szervezet, amely segítséget nyújt a közösségeknek a létesítmények kialakításában.
Terhi Lindqvist, a Martha Egyesület vezető szakértője mondja, hogy az egyes emberek tehetnek a legtöbbet, hiszen ők alkotják a legnagyobb közösséget. Ha mindenki úgy alakítja ki saját háztartását, hogy az 72 órára tartalékot nyújtson egy támadás esetén, az már a túlélés lehetősége.
Az állami szerepvállalás kulcsa a hadsereg. A fiatal férfiak 20 éves korukban körülbelül 10 hónapos kötelező kiképzésen vesznek részt. Az európai átlaghoz képest a finn sorkatonák nagyobb arányban felelték, hogy fontolóra vennék a hadseregbe való visszatérést, ha háborús helyzetbe kerülne Finnország.
Egyikük úgy fogalmaz, hogy ha új háború lenne, bizonyára elgondolkodna azon, hogy felvegye a katonai szolgálatot. Esetleg Ukrajnában is lenne békefenntartó, mert az egyes tagországok ereje tartja fenn a NATO-országok békéjét.
Egy másik kiképzésen résztvevő sorkatona nem tudja, hogy szükség esetén elmenne-e Ukrajnába, de tudatában kell lenni, hogy adódhat olyan helyzet, amikor a finn vagy az európai béke érdekében behívót kap az ember. Akkor menni kell - teszi hozzá.
Finnországban elterjedt nézet, hogy a társadalmukban magas szintű kötelezettségvállalás adja a nemzet pszichológiai ellenálló képességét is, aminek az alapja a felkészülés.