A lakosság körében népszerű az ötlet, de hatékonysága kérdéses.
A gazdagok megadóztatása a jóléti EU-országok többségében is a kampánytémák között szerepel rendszerint. Franciaországban Zucman-adóként emlegetik, Gabriel Zucman közgazdászról elnevezve. A javaslat egy új adó bevezetéséről szól a nagyon gazdagokra: évente vagyonuk teljes értékének 2%-át kellene fizetniük. A költségvetés nehéz helyzetének idején egyre többen támogatják a javaslatot.
Giulia Varaschin, az EU Adómegfigyelő Központjának politológusa mondja, hogy a lakosság széles körében azért is sikeres a lehetséges lépés, mert egyszerű. A megkérdezettek körülbelül 86 %-a támogatja. Fontos tényező az is, hogy egy jelenleg megoldandó problémára reagál a javaslat, és a gazdagok megadóztatása a széles tömegek számára logikusan hangzik.
Az ötlet kitalálója, Gabriel Zucman közgazdász szerint ez a rendszer lehetővé tenné a francia költségvetési hiány egy részének pótlását a választókat érintő jelentős megszorítások nélkül. Az adó körülbelül 20 milliárd eurót hozhatna Franciaországnak. Az EU szintjén a hatás még nagyobb lenne, mivel a becslések szerint egy ilyen adó 67 milliárd eurót hozna a tagállamoknak. Más közgazdászok azonban nem ilyen optimisták.
Mikael Petitjean, a Louvaini Katolikus Egyetem professzora kizártnak tartja, hogy 20 milliárd eurót hozna az intézkedés. Még az óvatosabb 5 milliárdos becslés is kétséges. Az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem hoz bevételt, mert kialakulhat az úgynevezett alkalmazkodás dinamikája, amelyet a közgazdászok gyakran alábecsülnek. Ez azt jelenti, hogy az emberek nem hagyják magukat kihasználni. Olyan megoldásokat keresnek, amelyek lehetővé teszik, hogy elkerüljék az adófizetést.
Spanyolországban három éve szolidaritási adó terheli a nagy vagyonokat. Norvégia és Svájc is adót vet ki a nagyon magas jövedelmekre. Más országokban részleges adóztatás érvényes az ultragazdagokra, így például Franciaország, Belgium, Hollandia és Olaszország specifikus, egyedi módszerekkel adóztat.