Az Európai Parlament jogi bizottsága öt képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kéreleméről szavazott: három képviselő mentelmi jogát a magyar igazságszolgáltatás kérte.
HIRDETÉS
Az Európai Parlament Jogi Bizottsága (JURI) kedden szavazott arról, hogy feloldják-e öt képviselő, köztük Magyar Péter magyar ellenzéki vezető és Ilaria Salis olasz baloldali EP-képviselő mentelmi jogát.
A JURI 25 törvényhozója titokban szavazott hét, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelemről, és ajánlást fogalmazott meg arról, hogy jóváhagyják vagy elutasítják-e azokat. Az Euronews értesülései szerint Magyar Péter, Ilaria Salis és Dobrev Klára mentelni jogát nem függesztené fel a szakbizottság.
A szavazás előtt írtuk, hogy a végső döntést minden egyes ügyben plenáris ülésen hozza meg a Parlament, ahol minden képviselő megerősítheti vagy visszavonhatja a JURI-bizottságban ülő kollégáinak szavazatát. Ha a képviselők mentelmi jogát felfüggesztik, akkor a nemzeti hatóságok bírósági eljárást indíthatnak az adott képviselő ellen, de az továbbra is megtarthatja mandátumát.
A hét kérelem közül három Magyar Pétert, az Tisza párt alapítóját és vezetőjét célozza, mellette Dobrev Klára és Salis szerepel a névsorban. A fennmaradó két kérelem Michał Dworczykot és Daniel Obajteket érinti, mindketten a konzervatív lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt tagjai, és mindkettejük után nyomoznak a lengyel hatóságok.
Politikai játszma
A magyar hatóságok eddig háromszor kérték az Európai Parlamenttől Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését. Az első kérelmet a magyar legfőbb ügyészség küldte el, és azokkal a vádakkal kapcsolatos, amelyek szerint Magyar a Dunába dobta egy férfi telefonját, miután egy budapesti szórakozóhelyen összeveszett vele, amiért az illető filmezte őt. A másik ügyet a költségvetési csalással vádolt volt parlamenti képviselő, Simonka György indította Magyar ellen rágalmazás miatt, a harmadik bírósági ügy pedig szintén rágalmazás, melyet a Mi Hazánk Mozgalom kezdeményezett Magyar ellen.
Ha Magyar elveszítené a mentelmi jogát, a magyar hatóságok vizsgálatot indíthatnának és vádat emelhetnének ellene. "Azt hiszem, mindenki számára nyilvánvaló, hogy ez egy politikai kérdés. Én egy negyvennégy éves, büntetlen előéletű ügyvéd vagyok három gyerekkel, akinek az elmúlt két évtized több mint felében nemzetbiztonsági engedélye volt a munkája és a volt felesége miatt. És soha nem találtak semmit" - állította Magyar, amikor a JURI-bizottság kikérdezte, utalva volt feleségére, Varga Judit korábbi igazságügyi miniszterre.
Kicsi a valószínűsége, hogy Magyar elveszíti mentelmi jogát, ugyanis ő a jobbközép Európai Néppárt (EPP) tagja, amely az EP jelenlegi legnagyobb frakciója, és valószínűleg a Szocialisták és Semokraták, a Renew Europe és a Zöldek/EFA is megvédik majd.
Ilaria Salis mentelmi joga veszélybe került
Ilaria Salis ügye kockázatosabbnak bizonyulhat. Az olasz törvényhozót 2023 februárjában tartóztatták le Budapesten, amikor a Becsület Napján a vádak szerint bántalmazott és megvert két szélsőjobboldali aktivistát. Salis akkoriban tanár és emberi jogi aktivista volt. Több mint 15 hónapot töltött előzetes letartóztatásban Magyarországon, melynek során állítása szerint rendkívül kemény körülmények, az emberi jogait megsértve tartották fogva. Olaszoirszágban felháborodást váltottak ki a róla készült felvételek, amelyeken láncra verve vezetik a tárgyalásra, illetve beszámolói is visshangot találtak, amikor a magyar börtönkörülményekről beszélt. Az ügy egészen a kormányig nyúlt, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök még Orbán Viktorral is beszélt miatta.
Salis 2024 júniusában szabadult, ugyanis az olasz zöldek (AVS) színeiben bekerült az Európai Parlamentbe, ahol a Baloldal frakciójához csatlakzott, a parlamenti mentelmi jog révén pedig visszanyerte szabadságát.
A magyar törvények lehetővé teszik, hogy a megválasztott EP-képviselők elfoglalhassák mandátumukat, de néhány hónappal a választás után a magyar hatóságok az Európai Parlamenttől a mentelmi jogának felfüggesztését kérték, hogy lezárhassák az eljárást. Amennyiben ez megtörténne, Salis azt kockáztatná, hogy ismét őrizetbe veszik.
"Budapesten a legalapvetőbb demokratikus garanciák nélküli kirakatperrel néznék szembe. Magyarországon az igazságszolgáltatás nem független, a kormányfő pedig már az elsőfokú ítélet előtt is kimondta a bűnösségemet. Máshol csekély súlyúnak minősülő vádakért 24 év kemény börtönre ítélhetnének" - írta a szavazást megelőző közleményében Salis.
Kovács Zoltán, a magyar kormány nemzetközi szóvivője a múlt héten az X-en posztolta a márianosztrai börtön földrajzi koordinátáit, utalva arra, hogy ez az a hely, ahol Salis EP-képviselőnek végeznie kell.
Parlamenti források szerint ebben az esetben az EPP támogathatná a mentelmi jog felfüggesztésének kérelmét, a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) és a szélsőjobboldali Hazafiak Európáért (PfE) párttal együtt szavazva.
Dobrev Klára is vizsgálat alatt
Dobrev Klára szocialista EP-képviselő is jogi vita középpontjában áll Magyarországon. Őt 2024 márciusában rágalmazás bűntettével vádolták meg, mert azt állította, hogy egy helyi tisztségviselő érintett egy pedofilbotrányban, amely Novák Katalin magyar köztársasági elnök és Varga Judit igazságügyi miniszter bukásához vezetett. Dobrev mentelmi jogának felfüggesztését a magyar hatóságok kérték egy évvel ezelőtt.
Tineke Strik, a Zöldek képviselője, egyben Magyarország jogállamiság helyzetének EP-jelentéstevőjee azt mondja, hogy a magyar igazságszolgáltatás által előterjesztett valamennyi kérelem politikai indíttatású. "Magyarországon egyáltalán nem tartják tiszteletben a jogállamiságot - mondta Strik az Euronewsnak. - Az olyan igazságügyi szervek, mint az ügyészség és a Legfelsőbb Bíróság teljesen a politikai hatalom fogságában vannak. Tehát még ha az elsőfokú bírák jóhiszeműen hoznak is ítéletet, a kormány magasabb szinten megkaphatja, amit akar."
A lengyel szélsőjobboldali képviselők "politikai bosszút" követelnek
A két vizsgált PiS-es EP-képviselő szintén politikai motivációt állít a mentelmi joguk felfüggesztésére irányuló kérések mögött. Michał Dworczyk 2021-ben, amikor Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök kabinetjének vezetője volt, kibertámadás áldozata lett, a magánpostafiókját feltörték, majd kiszivárogtatták annak tartalmát.
A varsói kormányfőváltás után az új főügyész és igazságügyi miniszter, Adam Bodnar megállapította, hogy a kibertámadás során Dworczyk nem teljesítette állami tisztségviselői kötelezettségeit, a közérdek rovására járt el, és akadályozta a büntetőeljárást, mivel "nem hitelesített és nem biztonságos magán e-mailfiókot használt levelezéseei lebonyolítására".
Bodnar azt is kérte, hogy Daniel Obajtek EP-képviselő mentelmi jogát függesszék fel. Obajteket azzal vádolják, hogy hamis tanúvallomást tett a bíróságon, és hogy jogtalanul korlátozta a Nie című baloldali folyóirat terjesztését az Orlen benzinkútjain, amelynek vezérigazgatójaként ő volt az elnöke.
"A magazin címlapja meggyalázta a keresztet. A lengyel ügyészség meg akar fosztani a mentelmi jogomtól csak azért, mert elleneztem a vallási érzelmek megsértését. Nehéz ezt nem politikai bosszúnak nevezni" - mondta Obajtek az Euronewsnak.