A moldovai kormány és az EU elítélte a szeptember 28-i választásokat megelőző orosz zavaró kampányt az országban. Biztonsági szakértők szerint az orosz és a helyi ortodox egyházak destabilizáló szerepet játszanak.
HIRDETÉS
Közeledik a szeptember 28-i parlamenti választások dátuma Moldovában. Az elmúlt hónapokban ismét az orosz dezinformációs kampányok elsődleges célpontjává vált a kelet-európai ország.
A chișinăui hatóságok több olyan módszert is azonosítottak, amellyel Moszkva megpróbálja befolyásolni a belpolitikai helyzetet.
A moldovai kormány szerint az egyik legalattomosabb jelen lévő szereplő az országban az orosz ortodox egyház, amelyet Moszkva eszközként használ fel dezinformációs kampányainak terjesztésére és szervezéséhez.
"Jelenleg 10 fő területet ismerünk, ahol Oroszország fellép és megpróbálja destabilizálni a Moldovai Köztársaságot. Például az országunkban lévő ortodox egyházat propaganda és dezinformációs célokra használja fel az Orosz Föderáció érdekében" - mondta Daniel Vodă, a moldovai kormány szóvivője.
A Központi Választási Bizottság már feljegyzett olyan eseteket, amikor papok politikai propagandatevékenységben vállaltak szerepet. A hatóság arra figyelmeztet, hogy az egyház választási kampányban való részvétele ellentétes a törvénnyel, és felszólította a vallási felekezetek képviselőit, hogy tartózkodjanak a politikai tevékenységtől.
Moldovában nincs független ortodox egyház, mint más ortodox országokban. A moldovai egyház a moszkvai patriarchátus egyházi fennhatósága alá tartozó autonóm püspöki testület.
Andrei Curăraru, a WatchDog nevű civil szervezet elemzője szerint Oroszország egyértelmű célja, hogy lelassítsa vagy végleg leállítsa Moldova európai csatlakozását, és Moszkva pályáján tartsa azt, "felhasználva ezt a geopolitikai fegyvert, amelyet a moldovai metropolita egyház (a moszkvai patriarchátus alatt) jelent, a Moldovai Köztársaságban gyakran misére járó emberek elméje és szavazatai felett".
Az EU az orosz propaganda ellenszere?
Brüsszelből nézve a közelgő moldovai választások az ország jövője szempontjából döntő dátumot jelentenek. Ha az oroszbarát pártok megnyerik a választásokat és uralják az országot, akkor az EU-hoz való csatlakozásról szóló tárgyalások valószínűleg befagyasztásra kerülnek, hasonlóan a tavalyi grúziai fordulathoz.
A jelenlegi EU-párti moldovai kormány többször kérte az EU-t, hogy a gyorsított eljárás érdekében válassza el a csatlakozási tárgyalásokat az Ukrajnával folytatott tárgyalásoktól.
Az EU azonban vonakodik ezt megtenni, hogy ne küldjön negatív jelzéseket Kijevnek.
Marta Kos, az EU bővítési biztosa szerint, aki a héten Chișinăuban járt, Moldova teljesítette a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges valamennyi feltételt.
Egy sajtótájékoztatón azonban Kos megjegyezte: "Moldova technikai szempontból elvégezte a házi feladatot, ami az én felelősségem, de természetesen szükségünk van a tagállamok politikai támogatására is".
Több kormány továbbra is óvatos és ambivalens, amikor a moldovai és az ukrán bővítési folyamatok szétválasztásáról van szó.
António Costa, az EU Tanácsának elnöke csütörtökön Bukarestben kijelentette, hogy az uniós tagállamok megállapodtak abban, hogy a közelgő választások után "előcsatlakozási tárgyalásokat" kezdenek Moldovával.
Szeptember 9-én Maia Sandu moldovai elnök a strasbourgi EU Parlamentben beszélni fog az orosz beavatkozás veszélyeiről és kockázatairól országában, és egy utolsó kísérletet tesz arra, hogy meggyőzze a tagállamokat, adjanak zöld utat a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.