Elér-e Trump bosszúhadjárata Európáig?

HIRDETÉS

A 2024-es amerikai elnökválasztási kampány utolsó heteiben Donald Trump akkori jelöltnek különleges üzenete volt a választók számára: bosszút és megtorlást ígért.

Az országszerte tartott gyűléseken Trump megesküdött, hogy kiirtja "a belső ellenséget", és azt mondta, hogy akár a hadsereget is bevetné vélt vagy valós ellenfelei ellen.

Az ő szavaival élve: "A gátlástalan viselkedésben részt vevőket felkutatjuk, elfogjuk és olyan szinten fogjuk üldözni, amilyenre sajnos még soha nem volt példa az országunkban".

Úgy tűnik, Trump, aki második ciklusát a Fehér Házban valaha élt egyetlen elítélt bűnözőként kezdte meg (miután csalás miatt vádat emeltek egy pornósztárnak fizetett hallgatási pénzzel kapcsolatban), úgy véli, hogy eljött az ideje a "gátlástalan viselkedés" megbüntetésének.

Ez pedig elsősorban azokat érinti, akik nyilvánosan keresztbe tettek Trumpnak - az Egyesült Államokban és talán Európában is.

"Minden bizonnyal a megtorlás olyan intenzitását látjuk Trump részéről, amely korábban nem létezett" - mondta Sudha David-Wilp, a German Marshall Fund, egy globális agytröszt vezető munkatársa és alelnöke az Euronewsnak.

Eddig a szövetségi kormányban és a hadseregben igyekezett megszabadulni a vélt ellenségektől, majd egyetemek, médiumok, kulturális intézmények, sőt sportcsapatok ellen fordult.

"A kérdés az, hogy az amerikai rendszer mennyire képes elviselni az elhajlást Trump alatt" - tette hozzá David-Wilp.

A múlt héten az FBI házkutatást tartott John Bolton, Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadójának otthonában és irodájában - nyilvánvalóan a titkos információk lehetséges helytelen kezelése miatt indított büntetőeljárás részeként.

Bolton a 2019-es kirúgása után Trump nyílt bírálójaként tűnt fel, és az első Trump-kormányzattal is összeveszett egy robbanásveszélyes memoár miatt, amelyet a Fehér Házban töltött időszakáról írt. Egy könyv, amelynek megjelenését Trump megpróbálta megakadályozni.

Bolton, aki két évig az Egyesült Államok ENSZ-nagyköveteként szolgált George W. Bush kormányában, nem ijedt meg. Alig néhány nappal a rajtaütés után lesújtó értékelést adott Trump Ukrajna-politikájáról.

"A zűrzavarban, a sietségben és az Ukrajna, Oroszország, több európai ország és Amerika közötti észlelhető találkozó hiányában összeomló tárgyalások Trump Nobel-békedíj-kampányával együtt az utolsó fázisban lehetnek" - írta Bolton a Washington Examiner című konzervatív hírmagazinban megjelent véleménycikkében.

Trump dühös közösségi média-bejegyzésekkel reagált, majd azt sugallta, hogy a rajtaütés időzítése merő véletlen volt, és neki semmi köze hozzá.

Ugyanez a minta rajzolódott ki Chris Christie esetében is.

Trump feleleveníti a "Bridgegate"-et

New Jersey volt kormányzója az egyik első republikánus establishment szereplő volt, aki támogatta Trumpot az utóbbi esélytelennek indult 2016-os elnökjelöltségi pályázatában, sőt, ő lett Trump kabinetfőnöke is.

Trump első ciklusa alatt Christie és a tapasztalatlan elnök masszívan összevesztek, kölcsönösen egymást vádolva teljes alkalmatlansággal.

A Bolton elleni razzia után Christie az országos televízióban kritizálta Trumpot, amiért az igazságügyi minisztériumot saját megtorló kommandójává változtatta.

"Elég vicces hallani, ahogy az elnök Boltonról és a titkos információkról beszél, miközben amikor nála voltak a titkos információk, nem ugyanazok a szabályok érvényesültek" - mondta Christie az ABC News műsorában.

Trump ismét dühös volt. Most azzal fenyegetőzik, hogy újabb szövetségi vizsgálatot indít a "Bridgegate" ügyében, amely botrány 2013-ban, Christie kormányzósága idején rázta meg a politikai világot.

Az ügy abból nőtt ki, hogy a Manhattantől nyugatra, a Hudson folyót átszelő George Washington híd két helyi sávját öt napra lezárták. Ez a lépés bénító forgalmi dugókat okozott a New Jersey-i oldalon, állítólag azért, hogy megbüntessenek egy helyi polgármestert, amiért nem volt hajlandó támogatni Christie újraválasztását.

Két közeli Christie-beosztottnak bíróság elé kellett állnia, de az ítéleteket később a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte. Magát Christie-t felmentették, de a botrány politikai bűzét mégsem tudta igazán lemosni.

Trumpot sosem érdekelte a "Bridgegate". Egészen mostanáig.

"Chris nem volt hajlandó felelősséget vállalni ezekért a bűncselekményekért" - posztolta Trump Christie legutóbbi tévéinterjúja után. "Az IGAZSÁG kedvéért talán újra kellene kezdenünk foglalkozni ezzel a nagyon súlyos helyzettel? SENKI SEM ÁLL A TÖRVÉNY FELETT!"

Trump más kemény kritikusokat is figyelmeztetett, hogy ára lesz annak, ha nyilvánosan keresztbe tesznek neki. Ez jöhet egy tényleges vizsgálat formájában, mint Bolton esetében, vagy fenyegetés formájában, mint Christie esetében.

Augusztus elején Trump igazságügyi minisztériuma vizsgálatot indított két legszókimondóbb jogi ellenfele ellen: Adam Schiff kaliforniai demokrata szenátor, aki 2019-ben a képviselőház első vádemelési vizsgálatát vezette Trump ellen, és Letitia James New York-i főügyész, akinek hivatala sikeresen vádat emelt Trump ellen egy polgári csalási ügyben.

Múlt héten Trump kirúgta Lisa Cookot, a Federal Reserve kormányzóját, akinek monetáris politikai elképzelései nem egyeznek az elnökével.

Mindhárom esetben a kormányzat a jelzáloghitelek beadványait használta fegyverként ellenfelei ellen, azt sugallva, hogy James, Schiff és Cook hazudott a hitelezőknek, hogy kedvező hitelekhez jusson.

Demokraták hosszú listája a Tramp körözési listáján

Hosszú azoknak a demokratáknak a listája, akik Trump körözési listáján szerepelnek, Joe Bidentől és Kamala Harristől kezdve a volt vezető katonai és hírszerzési tisztviselőkig, valamint gyakorlatilag bárkiig, aki nyilvánosan nem értett vele egyet.

Egy mostanra elhíresült júliusi Truth Social posztjában megosztott egy mesterséges intelligencia által generált videót Barack Obamáról, amint FBI-ügynökök megbilincselik és kirángatják az Ovális Irodából.

Trumpnak sok politikai ellenfele van az Egyesült Államokban - de mi a helyzet Európában? Vajon a nagy óceán megvédi a volt és jelenlegi uniós és nemzeti kormánytisztviselőket Trump haragjától?

Az európai Trump-bosszúhadjárattal kapcsolatos esetleges aggodalmakra vonatkozó kérdésre az EU Bizottsága nem kívánt nyilatkozni.

"Ezek puszta spekulációk" - mondta a Bizottság szóvivője az Euronewsnak.

Talán spekuláció, de nem alaptalan.

Két héttel ezelőtt a Trump-kormányzat szankciókat jelentett be a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság két bírája és két ügyésze ellen, mert amerikaiak és izraeliek ellen emeltek vádat.

Ez csak a legutóbbi a Trump által a bíróság gyengítésére tett lépések sorában.

Közben Trump támadásai tovább folytatódnak.

A múlt héten párizsi nagykövete megdöbbentette a francia politikai osztályt azzal, hogy nyilvánosan, látszólag váratlanul, a kormányt vádolta a növekvő antiszemitizmus elleni tétlenséggel.

Charles Kushner nagykövet, Trump vejének, Jarednek az apja és egy Chris Christie által büntetőeljárás alá vont, elítélt bűnöző, ezután figyelmen kívül hagyta a francia külügyminisztériumba szóló idézést, hogy magyarázatot adjon - és valószínűleg meghallgassa a leszólítást.

A lépésre napokkal azután került sor, hogy Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy kész Palesztinát államként elismerni - ez az álláspont Trump határozottan ellenzi.

Napokkal később Trump azzal fenyegetőzött, hogy szankciókkal sújtja a blokk mérföldkőnek számító digitális szolgáltatási törvényének (DSA) végrehajtásáért felelős uniós vagy tagállami tisztviselőket, mivel az Egyesült Államok azt kifogásolta, hogy a törvény cenzúrázza az amerikaiakat, és költségeket ró az amerikai technológiai cégekre.

Egy ilyen lépés példa nélküli intézkedés lenne, amely fokozná a Trump-kormányzat harcát azzal szemben, amit a konzervatív hangok elnyomására irányuló európai kísérletnek tekint.

Az Európai Bizottság határozottan visszautasította ezeket az állításokat. Egy szóvivő hozzátette, hogy a legutóbbi három DSA végrehajtási határozat az AliExpress, a Temu és a TikTok ellen szólt - ezek mind kínai tulajdonban vannak.

Trump a szakértők szerint vízumkorlátozással vagy más büntetésekkel szankcionálhatja az egyéneket.

"Az emberek amerikai vagyonát befagyaszthatják, vagy nevüket nemzetközi körözési listákra tehetik, amelyekről nehéz leszedni őket" - mondta Sven Biscop, a Genti Egyetem és az Egmont Királyi Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének professzora az Euronewsnak.

Breton szókimondó a Trump-féle Fehér Házzal kapcsolatban

"Ez ijesztő. Trump megpróbálja ráerőltetni az igazságnak a saját verzióját. Ezt még a kínaiak sem teszik meg" - tette hozzá.

Trump célkeresztjébe kerülhet többek között Margrethe Vestager volt uniós versenyjogi biztos, akinek irányítása alatt az EU keményen fellépett az olyan amerikai technológiai óriásokkal szemben, mint a Google, a Facebook vagy az Apple.

A Fox Business Networknek adott első ciklusbeli interjújában Trump azt mondta Vestagerről, hogy "talán jobban gyűlöli az Egyesült Államokat, mint bármelyik ember, akivel valaha találkoztam".

Egy másik szókimondó Trump-kritikus Thierry Breton volt uniós belső piaci biztos és francia gazdasági miniszter.

Egy brit lapban a héten megjelent véleménycikkben élesen támadta az EU-USA kereskedelmi megállapodást, és további megaláztatásra és instabilitásra figyelmeztetett, ha Brüsszel nem lép fel Trump azon kísérletei ellen, hogy nekimegy az európai technológiai szabályozásoknak.

Trump szövetségesei az amerikai kongresszusban "meghívták" Bretont, hogy a jövő héten tanúskodjon egy bizottság előtt, amit Breton nyilvánosan elutasított.

Angela Merkel volt német kancellár is Trump célkeresztjébe került a múltban.

A "Szabadság" című emlékiratában, amely 2024-ben, három évvel a hivatalból való távozása után jelent meg, Merkel megjegyzi, hogy Trump a 2016-os sikeres kampányában őt és Németországot vette célba, azt állítva, hogy a több mint egymillió menekült befogadása "tönkretette" Németországot, és azzal vádolta Berlint, hogy ingyenélőként visszaél az amerikai hadsereg védelmével.

Azt is mondta, hogy az első hibája Trumppal szemben az volt, hogy úgy kezelte őt, "mintha teljesen normális lenne".

Lehet, hogy Merkelt szankciókkal sújtja Trump? Vagy utódját, Olaf Scholzot, aki a februári német választások előtt összeütközésbe került Trumppal, mert az utóbbi támogatta a jobboldali AfD pártot?

Majd kiderül, ahogy Trump bosszúhadjárata folytatódik.