Európa az Egyesült Államokkal együtt dolgozik azon, hogy biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajnának az Oroszországgal kötendő esetleges békeszerződéshez. A terv része egy nemzetközi katonákból álló elrettentő erő kiküldése.
HIRDETÉS
Az európai országok sietnek, hogy véglegesítsék az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákat a Zelenszkij ukrán és Putyin orosz elnök közötti esetleges találkozó előtt, amelyre a következő hetekben kerülhet sor.
Február óta mintegy 30 ország folytat tárgyalásokat az úgynevezett Tettrekészek Koalíciója keretében, és a felmerült ötletek között szerepel egy "megerősítő erő" telepítése, amely elrettentené Oroszországot minden további támadástól.
"A vezérkari főnökeink dolgoztak ezen a koalícióján belül. Több állam kész erre, a kiképzéstől a logisztikáig, a nem forró zónákban való jelenlétig, vagyis nem a frontvonalon, nem a vitatott területeken, hanem hogy a szövetséges erők jelen legyenek Ukrajna mellett" – mondta Macron francia elnök vasárnap.
Donald Trump kedden világossá tette, hogy az Egyesült Államok nem fog katonákat küldeni, mintegy 10 ország viszont kész erre – írja a Bloomberg.
Az igenek tábora
A Tettrekészek Koalíciójának két társelnöke, Franciaország és az Egyesült Királyság.
"Készek vagyunk brit katonákat vezényelni Ukrajnába, részben azért, hogy megnyugtassuk az ukránokat" – mondta John Healey brit védelmi miniszter a BBC-nek a múlt héten.
Hozzátette, hogy a küldetés a légi és tengeri védelem biztosítására és az ukrán hadsereg kiképzésére vonatkozhat.
A brit fegyveres erők vezetője, Tony Radakin washingtoni látogatása során várhatóan megismétli ezt a hajlandóságot amerikai kollégáinak.
Belgium, valamint Litvánia és Észtország szintén kijelentették, hogy készek csapatokat küldeni.
Dainius Žikevičius, a litván elnök tanácsadója a 15min.lt hírportálnak adott, vasárnap megjelent interjúban azt mondta, hogy ez hasonló lehet a korábbi afganisztáni NATO-misszióhoz. Žikevičius hozzátette, hogy a katonák létszámáról most tárgyalnak, de számokat nem árult el.
Kirsten Michal észt miniszterelnök a héten megerősítette, hogy kész csapatokat biztosítani, megjegyezte azonban, hogy "fontos, hogy a részletek kidolgozása folytatódjon".
A bizonytalanok
A harmadik balti állam, Lettország továbbra is bizonytalan. Edgars Rinkēvičs elnök elmondta, hogy dönteni kell a csapatok Ukrajnába küldéséről, és döntésük attól függ majd, hogy milyen egyéb biztonsági garanciákat nyújtanak.
A Delfi regionális kiadványnak nyilatkozva elmondta, hogy az ország a békemegállapodás megkötése és a biztonsági garanciák véglegesítése után határozza meg a misszióban betöltött szerepét.
A jelentések szerint Svédország kormánya is bizonytalan, és további tisztázásra vár, hogy a misszió a békefenntartásról, az elrettentésről vagy a megnyugtatásról szól-e majd.
Az elutasítók tábora
Németország külügyminisztere, Johann Wadephul hétfőn egy podcastban elmondta, hogy az országnak kevés kapacitása van arra, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába, ehelyett fontos elemeket biztosítana a biztonsági garanciákhoz.
Orbán Viktor kormánya többször világossá tette, hogy Magyarországról nem fognak csapatokat vezényelni Ukrajnába, és Budapest nem fog katonai eszközöket sem szállítani szomszédjának.
"Nincsenek és nem is lesznek olyan tervek, hogy lengyel katonaságot küldjünk Ukrajnába" – tette egyértelművé a lengyel miniszterelnök-helyettes még májusban egy X-en közzétett bejegyzésében.
"Lengyelország közösen felel a NATO keleti szárnyának védelméért és azért, hogy logisztikai támogatást nyújtson megtámadott szomszédjának" – írta Władysław Kosiniak-Kamysz.
Hasonlóképpen, Giorgia Meloni olaszminiszterelnök még márciusban azt mondta, hogy olasz csapatok küldése Ukrajnába "nincs tervben".
Mind Hollandia, mind Spanyolország vezetői eközben azt közölték, hogy készek részt venni az ukrán hadsereg megerősítését célzó biztonsági garanciákban, de ez nem jár csapatok küldésével.