Az európai jogalkotók, a tagállamok és a környezetvédők egyaránt bírálják az Európai Bizottság nemrégiben tett javaslatát, amely szerint 2040-re az 1990-es szinthez képest 90%-kal kellene csökkenteni a kibocsátást.
Az EU DECODED mai adása megvizsgálja a vitát, amelynek középpontjában az áll, hogy a 27 országból álló unió meg tudja-e tartani vezető szerepét a környezetvédelemben, miközben továbbra is gazdasági nagyhatalom marad.
Az EU az éghajlatváltozási törvényben vállalta, hogy az évszázad közepére klímasemlegessé válik, és 2030-ra az 1990-es szinthez képest 55%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Az EU végrehajtó testülete által júliusban kezdeményezett, mérföldkőnek számító jogszabály felülvizsgálata 2040-es célérték kitűzését tervezi.
A felülvizsgálat egy olyan javaslatot is tartalmaz, amely lehetővé tenné az uniós országok számára, hogy részt vegyenek a nemzetközi szén-dioxid-piacon, és így ellensúlyozzák a szennyezés egy részét.
„Tehát alapvetően egy EU-tagállam fizethetne egy harmadik, EU-n kívüli országnak, hogy csökkentse az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását” – mondta a műsornak Gregoire Lory, az Euronews riportere. „A nem kormányzati szervezetek azt mondják, hogy ez badarság, mert ellentétes a tudományos véleménnyel.”
Másfajta rugalmasságot is lehetővé tesz.
„Az egyik a szén-dioxid-megkötés, amely lehet természetalapú vagy ipari technológia. Ezzel kapcsolatban a nem kormányzati szervezetek azt mondják, hogy az ipari technológiák nem elég fejlettek ahhoz, hogy nagyobb mértékben lehessen őket használni” – mondta Lory. Egy másik az ágazatok közötti rugalmasság, amely lehetővé tenné a kibocsátáscsökkentésben előrébb lévők számára, hogy behozzák a lemaradó ágazatok terhelését.
„Egyedül nem tudjuk megoldani az éghajlatváltozási válságot”
Az Európai Parlament azonban elutasította, hogy a felülvizsgálatot felgyorsítsák.
„A szélsőjobboldal a jobbközép néppárti frakcióval együtt blokkolta ezt” – mondta az osztrák Lena Schilling, a Zöld Párt európai parlamenti képviselője. „Most nekünk, a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal együtt meg kell győznünk az EPP-t. Igyekszünk elérni, hogy konstruktívan együttműködjünk, és újabb jelentést vagy újabb módosításokat készítsünk.”
De nem csak a törvényhozók megosztottak. Emmanuel Macron francia elnök júniusban felszólította a Bizottságot, hogy halassza el a javaslatát, mivel több időre van szükség ahhoz, hogy olyan európai kompromisszum szülessen, amely nem akadályozza az EU lankadó globális versenyképességét.
Schilling szerint Macron álláspontja „nagyon bezavar a következő COP-tárgyalásokba”, amelyekre novemberben Brazíliában kerül sor.
„Mindig is azt mondtuk, hogy Európa nem tudja egyedül megoldani az éghajlati válságot. Szükségünk van Kínára. Szükségünk van az USA-ra. Más országokra is szükségünk van, például Indiára. És aztán, közvetlenül a nemzetileg meghatározott hozzájárulásaink bejelentése előtt, megpróbálunk kihátrálni. Ez pedig egyszerűen felelőtlenség és rendkívül, rendkívül veszélyes” – tette hozzá.
Úgy tűnik azonban, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem lecsúszott a Bizottság prioritásainak listájáról. A múlt hónapban a 2028–2034-es időszakra vonatkozó, 2 billió eurós költségvetési javaslatában a hangsúlyt egyértelműen a versenyképességre, valamint a biztonságra és a védelemre helyezte.
Újságíró: Alice Tidey és Isabel Marques da Silva
Tartalomgyártás: Pilar Montero López
Videógyártás: Zacharia Vigneron
Grafika: Loredana Dumitru
Szerkesztői koordináció: Ana Lázaro Bosch és Jeremy Fleming-Jones