A sportágazat foglalkoztatottsága az EU-ban tovább növekszik, és 2024-re elérte az 1,6 millió munkahelyet. Aggasztó azonban, hogy a nemek közötti szakadék tovább nőtt 2011 óta.
HIRDETÉS
2023 és 2024 között a sportágazatban a foglalkoztatás 6,5%-kal nőtt, és tavaly elérte az 1,6 millió főt. Ez a harmadik egymást követő év, amikor a sportban foglalkoztatottak száma növekedett, ami az Eurostat szerint a COVID-19 válságból való kilábalásnak tulajdonítható pozitív tendencia.
Svédország áll az élen, ahol a foglalkoztatottak 1,50%-a dolgozik a sportiparban, majd Dánia következik 1,37%-kal és Spanyolország 1,17%-kal. Ezzel szemben Romániában (0,21%), Bulgáriában (0,44%) és Csehországban (0,47%) a legalacsonyabb az ebben az ágazatban dolgozók aránya.
A teljes foglalkoztatott népesség korszerkezetével összehasonlítva a sportban foglalkoztatott fiatalok aránya magasabb, mint az összes többi ágazat uniós átlaga. Tavaly az összes foglalkoztatott több mint egyharmada (36,8%) 15 és 29 év közötti volt.
Hét uniós országban a sportban foglalkoztatottak legalább 40%-a fiatal volt: Dánia (52,7%), Finnország (49,7%), Svédország (49,2%), Hollandia (46,3%), Belgium (43,5%), Spanyolország (43,5%) és Írország (43,2%).
Bulgáriában és Spanyolországban ez az arány legalább háromszor magasabb volt, mint a foglalkoztatás más ágazataiban.
Nők a sportágazatban
A sportágazat régóta az egyik olyan terület, ahol a nemek közötti egyenlőtlenségek a leglátványosabban jelentkeznek. Csak a 2024-es párizsi olimpiai és paralimpiai játékokon valósult meg a nemek közötti egyenlőség a sportolók körében, ahol először indult egyenlő számú férfi és nő a versenyeken.
A nemek közötti különbség a sportfoglalkoztatásban az EU-ban 2011 óta mégis tovább nőtt. 2024-ben több mint 800 000 férfi dolgozott a sportban, szemben a valamivel több mint 700 000 nővel.
A legtöbb uniós országban a férfiak száma meghaladta a nőkét a sporttal kapcsolatos munkakörökben. A legnagyobb nemek közötti különbség a foglalkoztatásban Cipruson (ahol az alkalmazottak 69,4%-a volt férfi) és Belgiumban (66,8%) volt megfigyelhető.
Három uniós országban azonban több nő dolgozott a sportban, mint férfi (Lettországban 53,3%, Svédországban 51,4% és Hollandiában 50,8%).
A nemek közötti egyenlőtlenség a vezetői pozíciókban is megmutatkozik. 2024-ben az EU tíz legnépszerűbb sportágában a nemzeti sportszövetségekben a nők a vezető döntéshozói pozíciók kevesebb mint negyedét töltötték be. E szövetségek mindössze 13%-ának volt női elnöke és 21%-ának női alelnöke.