Andrzej Duda 10 éves elnöki tevékenységét Dr. Ewa Marciniak politológus, a Közvélemény-kutató Központ (CBOS) igazgatója foglalta össze az Euronewsnak.
HIRDETÉS
Andrzej Sebastian Duda 2015. augusztus 6-tól volt a Lengyel Köztársaság elnöke, utolsó hivatalban töltött napja 2025. augusztus 5-re esik.
Az elnöki palotában töltött 10 esztendő alatt Duda 1850 törvényt írt alá, 19-et megvétózott és 62-t kezdeményezett. 2015 és 2025 között 274 külföldi látogatást tett, és 169 alkalommal fogadta más országok vezetőit és hazája soros kormányfőit.
Andrzej Duda elnöksége alatt 358 belföldi és 124 külföldi interjút adott - köztük egyet az Euronewsnak.
Ewa Marciniak politológust, a Közvélemény-kutató Központ (CBOS) igazgatóját kérdeztük arról, hogyan értékelik a lengyelek Andrzej Dudát, és mire fognak emlékezni vele kapcsolatban.
Nagyfokú általános bizalom
A CBOS rendszeresen végez felméréseket a kulcsfontosságú pozíciót betöltő politikusok iránti bizalomról, köztük van a lengyel államfő is. "A havi felmérésekben Andrzej Duda elnök a leggyakrabban az első helyen szerepelt" - mondja Ewa Marciniak.
Elnöksége 10 éve alatt Andrzej Duda hatszor nyerte el az "év politikusa" címet, 13%-os támogatottsággal.
"A legutóbbi felméréseinkben a válaszadók 74%-a összességében pozitívan értékelte Andrzej Duda elnökségét" - mondja Marciniak.
A jogállamiság és az igazságügyi reform kérdései negatívan értékelve
Részleteiben azonban nem mindennel elégedettek a válaszadók Duda tevékenységével kapcsolatban.
Marciniak elmondása alapján a jogállamiság és az igazságszolgáltatási reform az a két terület, ahol Andrzej Duda a legrosszabb eredményeket könyvelheti el magának.
"Igaz, a Legfelsőbb Bíróság bíráink kinevezéséről szóló törvényjavaslatot az elnök 2017-ben megvétózta, de ezt nagyon hangos tüntetések hatására tette meg. Nemcsak a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvényről van szó, hanem például az Alkotmánybíróság bíráinak a sötétség leple alatt tett eskütételéről is, mivel három olyan ember esküdött fel, akiknek nem lett volna helyük a testületben" - emlékeztetett Ewa Marciniak.
"Az emberek emlékeznek ezekre a bírói eskütételekre. Az államfőnek az alkotmány őrének kellene lennie, és ezúttal a közvélemény úgy tartja, hogy nem volt az, sőt, meglehetősenkönnyelműen bánt az alkotmány különböző rendelkezéseivel."
Nemzetközi kapcsolatok, védelem és az Ukrajnának nyújtott segélyek
A Lengyel Köztársaság elnökének feladatai közé tartozik az ország reprezentálása a külföldi ünnepségek és utazások alkalmával, ezen belül az állam, az értékek és a kultúra méltó képviselete.
A politológus szerint Andrzej Duda 10 éves elnöksége "az euroatlanti kapcsolatok fenntartására és kiépítésére irányult, azaz annak elismerésére, hogy Lengyelország védelmi stratégiájában az Egyesült Államok játssza a legfontosabb szerepet".
"A második helyen természetesen a NATO áll, és itt Duda elnök úr megítélése kiemelkedően magas, a válaszadók több mint 60 százaléka pozitívan értékelte tevékenységét a nemzetközi kapcsolatok és a védelmi politika terén" - mondja Marciniak.
A legjobb értékelést a Jog és Igazságosság (PiS) szavazói adják Dudának, a párt szavazóinak közel 95%-a szerint Duda jó munkát végzett a védelem és a külügyek terén.
"Ebből a szempontból elsősorban a gyakorló hívők értékelik pozitívan Andrzej Duda 10 éves elnökségét, ők általában a Jog és Igazságosság szavazói. Ennek a szavazórétegnek a tagjai többségében kisebb városok lakói, általában alacsonyabb iskolai végzettséggel" - mondja a CBOS igazgatója.
Maga Andrzej Duda elnök a következőket tartja a legnagyobb sikereinek: 10 ezer NATO-katona jelenléte lengyel földön; a lengyel hadsereg az egyike a NATO három legnagyobb létszámú hadseregének; a védelmi kiadások növelése; a modern fegyverzetre vonatkozó szerződések; az energiabiztonságot garantáló beruházások; valamint az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás, amely megfogalmazása szerint "segített szomszédunknak túlélni az orosz támadást követő első hónapokat".
"Az ukrajnai orosz invázió eszkalálódását követően Andrzej Duda elnök az ukrán érdekek szószólója volt. A társadalom egy részétől ezért ma dicséretet kap, ugyanakkor kritikát is, hogy inkább ukránbarát volt és kevésbé lengyelbarát. Ez utóbbi bírálat különösen a manapság újra teret nyerő nemzeti körök esetében jellemző, ezt a miliőt sem az általános közbeszédben, sem a politikai akciókban nem szabad alábecsülni" - magyarázza a CBOS igazgatója.
Mire fogunk még emlékezni Andrzej Duda elnökségéből?
A szakértő megjegyzi, hogy Andrzej Duda nyugdíjkorhatár-csökkentési kezdeményezésére az emberek beváltott ígéretként fognak emlékezni. A nők esetében 2016-ban 60 évre, a férfiak esetében pedig 65 évre csökkentették a nyugdíjkorhatárt, ami előtte minkét nemnél 67 év volt.
Emellett 19 törvényt vétózott meg - köztük az úgynevezett lex Czarnek, lex TVN vagy lex Tusk törvényt, amelyet a Jog és Igazságosság nyújtott be.
Andrzej Duda 146 alkalommal élt a Lengyel Köztársaság elnökét megillető kegyelmi joggal, ez számít a legkevesebbnek Lengyelország 1989 utáni újkori történetében.
"Wąsik úr és Kamiński úr első, 2015-ös kegyelmi kérelme széles visszhangot váltott ki. Az elnök anélkül, hogy figyelembe vette volna az ítélkezési folyamatot, megkegyelmezett valakinek, akit nem ítéltek el jogerősen, és úgy gondolta, hogy ez összhangban van az alkotmánnyal" - mondja Marciniak.
A Központi Korrupcióellenes Hivatal volt vezetőjét, Mariusz Kaminskit és társát, Maciej Wąsikot a 2007-es korrupciós földbotrány idején elkövetett tetteikért állították bíróság elé.
"És végül Bąkiewicz úr. Ez nagyon ellentmondásos, még az elnök támogatói sem szeretik az ilyen akciókat" - említ egy másik nagy port kevert ügyet a politológus.
A nacionalista miliőből származó Robert Bąkiewicz, a Nemzeti Gárda szervezet alapítója és vezetője a 2020-as abortuszellenes törvényt ellenző tüntetések egyikén megtámadott egy idős nőt, akit az interneten Kasia nagyi néven ismertek. 2025-ben részlegesen kegyelmet kapott Andrzej Duda elnöktől.