A horvát hadsereg a délszláv háború egyik sorsdöntő hadműveletének 30. évfordulóján vonult fel. A Vihar hadművelettel a horvátok bevették a Krajinai Szerb Köztársaságot 1995 augusztusában. Ez a boszniai háború kimenetele szempontjából is sorsdöntő fordulat volt.
HIRDETÉS
Zágrábban csütörtökön katonai parádéval ünnepelték annak a horvát hadjáratnak a 30. évfordulóját, amelynek során a horvát hadsereg elfoglalta a horvát többségű területekkel szomszédos, szerbek lakta, a széteső Jugoszláviából kiszakadt Szerb Krajinai Köztársaságot. A Vihar hadművelet 1995. augusztus 4-én indult, és horvát győzelemmel zárult, ami jelentős hatással volt a boszniai háború alakulására is.
A Krajina feletti területek ellenőrzésének megszerzésével Zágráb végleg le tudta zárni az 1991-ben kezdődött, de facto szerb uralom alatt álló Jugoszláviával szembeni függetlenségi háborúját.
A sikeres horvát hadműveletnek Boszniában is stratégiai jelentősége lett: a NATO folyamatos légitámadásai miatt is egyre szorultabb helyzetben lévő boszniai szerb erők több fronton is jelentős veszteségeket szenvedtek, majd rövid időn belül békekötésre kényszerültek. A Daytoni Békeszerződést 1995 novemberére hozta tető alá az amerikai diplomácia.
Horvátország 2009-ben a NATO, 2013-ban pedig az EU teljes jogú tagjává vált. A térség országai közül Szlovénia, Montenegro és Albánia is NATO-tag már.
Új stratégiai prioritások és üzleti kihívások
Igor Tabak, a zágrábi OBRIS intézet bel- és biztonságpolitikai elemzője szerint az igazi győzelmi ünnepség már lezajlottak 30 évvel ezelőtt, a csütörtöki parádénak fontosabb üzenete is volt. Alkalmat adott a horvát vezetésnek arra, hogy megmutassa, mire költi a pénzt, konkrétan hova kerülnek a "katonai kiadások". Horvátország elérte korábban kitűzött célját, GDP-je 2 százalékát költi védelemre, és ezt tovább kívánja növelni - tette hozzá Tabak.
A csütörtöki zágrábi katonai díszszemléhez hasonló sem volt az elmúlt tíz évben. A Vihar hadműveletről most először emlékeztek meg így. A parádé egyértelmű bizonyítékát adta annak, hogy Horvátország mostanra lecserélte Jugoszláviától örökölt keleti fegyverrendszerét nyugati fegyverekre.
A szovjet MiG 21-esek helyett Franciaországból származó negyedik, ötödik generációs vadászgépekkel szerelte fel légierejét, szárazföldi csapatainak pedig rendelt 50 darab Leopard 2A8 harckocsit Németországtól. A szakértő szerint sokat fejlődött a horvátok saját védelmi ipara is, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy az ukrán hadsereg horvát gyártmányú drónokat is bevet az orosz hadsereg ellen.
Eközben a szomszédos országok is jelentős erőfeszítéseket tesznek azért, hogy arzenáljukat a NATO-szabványokhoz igazítsák. Szerbiát leszámítva ezek az országok szinte kizárólag kézifegyvereket gyártanak, úgyhogy védelmi kapacitásuk túlnyomó részét importálják. Magyarország, Bulgária és Románia is rengeteg költött erre az elmúlt két évtizedben.
Belgrádból nézve más kép rajzolódik ki
A szerbek etnikai tisztogatásként tartják számon a Vihar hadműveletet, amelynek során a horvátországi szerbek ezreit kényszerítették arra, hogy hogy áttelepüljenek Szerbiába és Boszniába.
A régre visszanyúló, akkor konzervált feszültséget tovább súlyosbítja Horvátország és Szerbia között az ukrajnai orosz invázió, ami mit sem változtatott Belgrád és Moszkva hagyományosan szívélyes viszonyán. Szerbia nem csatlakozott az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz, habár EU-tagságra pályázik. Horvátország pedig védelmi együttműködésről írt alá megállapodást a Szerbiával nem éppen baráti Albánia és Koszovó vezetésével márciusban.
Nikola Lunić független biztonságpolitikai és katonai elemző szerint a régió azt kockáztatja, hogy olyan fegyverkezési versenybe bocsátkozik, amely meghaladja teherbírását. "A kétoldalú kapcsolatok Zágráb és Belgrád között nem szívélyesek, így amikor látják, hogy mi megerősítjük a hadseregünket, ők is ugyanezt teszik" - mondja Lunić.
Horvátországhoz hasonlóan Szerbia is megállapodást kötött a francia Dassault céggel 12 Rafale repülőgép vásárlásáról közel 2 milliárd euró értékben. Emellett fegyverrendszereket importál Kínából és Oroszországból, miközben jelentős saját gyártási kapacitással rendelkezik, sőt exportál is fegyvert.
Szeptember 3-án Aleksandar Vučić szerb elnök hivatalos a pekingi katonai parádéra, amelyet Japán legyőzésének 80. évfordulója alkalmából rendeznek. Körülbelül két héttel később, szeptember 15-én lesz egy újabb díszszemle Belgrádban.