A nemzetközi sajtóban a gázai humanitárius katasztrófa szimbólumaként terjed egy alultáplált palesztin gyerekről készült fotósorozat. A New York Times egy török hírügynökségtől vette át a felvételeket. A csontsovány csecsemő izomrendellenességben és agybénulásban szenved. A lap közleményt adott ki.
A New York Times közleményben tisztázta a napokban nagy figyelmet kapott képsorozat ügyét: miután a lap, és a Times révén szinte az egész nemzetközi sajtó a gázai humanitárius katasztrófa képi illusztrálására használta a felvételeket, számos kritika érte a szerkesztőségeket, miszerint a képeken szereplő csecsemő Muhammad Zakariya Ayyoub al-Matouq nem egyszerűen alultáplált, épp ezért a fotók felhasználása megtévesztő.
Mint az kiderült, a fotókon szereplő gyerek valójában genetikai és idegrendszeri rendellenességekben szenved, amit a humanitárius katasztrófáról szóló tudósítások jelentős köre, köztük a New York Times sem közölt. Hogy elhallgatásról van szó, vagy szerkesztőségi felületességről, az nem tisztázott.
A problémát egy, az Izraellel kapcsolatos álhírek ellenőrzéséért felelős szervezet, az HonestReporting vette észre. Közleményük szerint a szervezet munkatársainak az lett gyanús, hogy az alultáplált csecsemő bátyja sokkal jobb fizikai állapotban van, mint testvére. A CNN szerint a gyerekek anyja elmondta a csatornának, hogy Mohamed „izomrendellenességben” szenved. A fiút a fizikai állapota miatt képtelenség változatos étrendet követve táplálni, emellett fizioterápiás kezelést is kap, már amennyire a gázai helyzet ezt lehetővé teszi. A nő szerint a fiú „boldog” és „egyenesen tud ülni”, amikor a szükséges kezeléseket megkapja.
David Collier újságíró szerint a fiú „agybénulásban és hipoxémiában szenved, és súlyos genetikai rendellenességgel született”, amit egy 2025 májusában készült, a fiú állapotáról szóló orvosi jelentésre hivatkozva állítja – írja a New York Post.
A török állami hírügynökség július 22-én tette közzé a fotókat. A BBC interjút készített a sorozat készítőjével, az Anadolu alkalmazásában lévő fotóriporterrel, Ahmed Jihad Ibrahim al-Arinival, aki szerint a kép jól tükrözi a Gázai övezetben uralkodó éhínséget. Az európai sajtó „életveszélyes alultápláltsággal küzdő” gyerekként írta le a gyereket.
A gázai élelmezési viszonyok
Gázában az utóbbi hónapokban kulminálódott a humanitárius válság. Az elmúlt hónapokban Izrael azért tartott fenn blokádot a gázai határokon, mert a segélyszállítmányok döntő többségére a Hamász terrorszervezet tette rá a kezét, és a szállítmányoknak csak csekély része jutott el a palesztin civil lakossághoz. Emiatt a palesztinok többsége nemcsak a terrorszervezet tevékenysége, hanem a blokád miatt sem fért hozzá alapvető élelmiszer-, és gyógyszerszállítmányokhoz.
A helyzetet tovább súlyosbította az ellátórendszer átszervezése, amely az ENSZ fennhatósága alól egy amerikai szervezethez, a Gázai Humanitárius Alapítványhoz (GHF) került. Az új ellátórendszer mechanizmusai az ENSZ szerint nem működnek hatékonyan, az ellátópontokon kialakult kaotikus viszonyok és lövöldözések következtében pedig több száz palesztin halt meg.
Az elosztást felügyelő Izraeli Védelmi Erők az utóbbit azzal magyarázzák, hogy a Hamász miatt fegyveres készültség mellett szükséges kiosztani a segélyszállítmányokat, illetve, hogy a civil lakosság a segélycsomagok elosztásakor kulcsfontosságú biztonsági szabályokat hág át, ami gyanút ébreszt az IDF különítményeiben.
Az izraeli külügyminisztérium szerint a humanitárius blokád feloldását követően májusban körülbelül 4500 segélyszállító teherautót engedtek be Gázába, és további 700 jármű várja, hogy az ENSZ átvegye a felügyeletüket. Ugyanakkor Gideon Sa'ar izraeli külügyminiszter kedden belátta, hogy súlyos a helyzet Gázában, igaz, "hazugságnak" nevezte az éhínségről szóló állításokat. Hétfőn két izraeli emberi jogi szervezet, a B’Tselem és az Izraeli Orvosok az Emberi Jogokért (PHRI) azzal vádolta meg az izraeli kormányt, hogy népirtást követ el a gázai palesztinok ellen. A palesztinok a szállítások lassú üteméért nem a nemzetközi szervezeteket, hanem szintén Izraelt okolják.
A zsidó állam a segélyek áramoltatásának lassú ütemét szintén azzal magyarázza, hogy azokat azért kell ellenőrizni, hogy ne kerülhessenek a Hamász kezére, a fokozott ellenőrzés pedig több időt vesz igénybe.
Az amerikai elnök a Hamászt tette felelőssé a válsághelyzetért, ugyanakkor elismerte, hogy Izrael is hozzátett annak kialakulásához. A nemzetközi szakmai és civil szervezetek, és a nagyhatalmak vezetői politikusainak jelentős köre követeli a gázai helyzet azonnali megoldását. Számos ország szankciókkal próbálja rákényszeríteni Izraelt, hogy hatékony lépésre szánja el magát, a szankciók egy része a kormányzati szereplőket érinti.
Az ENSZ egy korábbi jelentése szerint a gázai klinikákon lévő kiskorúak 9 százaléka volt súlyosan alultáplált júliusban, ami az előző hónap 6 százalékos arányához képest aggasztó emelkedést jelent. A Hamász fennhatósága alatt lévő gázai egészségügyi minisztérium szerint az elmúlt három hétben 20 gyerek halt meg alultápláltság miatt. Az Integrált Élelmezésbiztonsági Fázisosztályozás nevű szervezet szerint folyamatban van a gázai éhínség kialakulása.
Megoldási kísérletek
Az Izraeli Védelmi Erők bejelentették, hogy taktikai szüneteket iktatnak be katonai akcióikba, hogy a segélyszállítmányok elérjenek a civil lakossághoz, de leszögezték, hogy az elosztás „az ENSZ és a nemzetközi segélyszervezetek feladata”, és szerintük elsősorban ezeknek a szervezeteknek a feladata, hogy biztosítsák, hogy a szállítmányok ne kerüljenek a Hamász kezére.
Ezzel egyidőben a nemzetközi segélyszervezetek és NGO-k mellett több állam, és az Európai Unió is újabb segélyszállítmányokat küld Gázába. Az elmúlt napokban a légi segélyezés szintén újraindult.