A törvényjavaslat értelmében a "szélsőséges tartalmak" kategóriájába sorolnának kényes politikai szlogeneket, könyveket, és más művészeti alkotásokat.
A törvényjavaslatot Vlagyimir Putyin orosz elnök utasítására Vaszilij Piszkarev, az orosz biztonsági bizottság elnöke nyújtotta be. A javaslat a Kreml szerint "barátságtalan államok" szolgáltatásait veszi célba. Automatikusan szélsőséges anyagnak minősül az az 5473 listázott bejegyzés, amely már szerepel az orosz igazságügyi minisztérium nyilvántartásában. Azok az oroszok, akikről a minisztérium igazolja, hogy szándékosan kerestek rá a listázott anyagokra, pénzbírságra számíthatnak.
A törvénytervezet szerint a bírságok szűrésenként három- és ötezer rubel – átváltva 13 és 21 ezer forint – közé eshetnek, a VPN-szolgáltatások reklámjainak terjesztéséért pedig 50 ezer és félmillió rubel – átváltva 217 ezer és 2,17 millió forint – között.
A szóban forgó módosítások ellen kedden az orosz Állami Duma épülete előtt "A cenzúra nélküli Oroszországért" címszó alatt sztrájkőrséget tartottak. A rendőrség több embert őrizetbe vett, köztük két újságírót is.
A megkérdezett moszkvai lakosok értetlenül állnak a törvényjavaslat előtt.
"Számomra ez egy kissé érthetetlen javaslat, mint az utóbbi évek legtöbbje. Mi értelme annak, hogy így korlátozzanak minket? Az ilyen intézkedéseket mindig valahogy meg lehet kerülni. Furcsa, hogy a modern világban korlátozni szeretnék az embereket, hogy információkhoz férjenek hozzá" – mondta az Euronewsnak egy moszkvai fiatal
"A YouTube ellenséges platformnak minősül. Minden emberünket letiltották onnan. Ahogy mondják, ez az eltörlés ideológiája: ha valaki valami rosszat mond, azt eltüntetik" – véleményezte a törvényjavaslatot ez a férfi.
A törvényjavaslat értelmében a távközlési szolgáltatók és a vezeték nélküli internetsugárzó állomások rendszergazdái információkat adhatnak át az orosz bűnüldöző szerveknek felhasználóik internetes tevékenységéről, amibe beletartozik a keresőmotorok használata is.
Várhatóan az Állami Duma képviselői jóváhagyják a törvényjavaslatot. Ezt követően a Föderációs Tanácshoz, majd Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz kerül, aki aláírja majd.
Oroszország az után szigorított tovább az internetes biztonsági jogrendszerén, miután 2022-ben lerohanta Ukrajnát. Az orosz vezetésnek az a célja, hogy a lakosságot elvágja a nyugatról beáramló tartalmaktól.