Oroszországban az online internetezés frusztráló, bonyolult és akár veszélyes is lehet. A tilalmak és korlátozások egyre széleskörűbbek, a hatóságok eszközei pedig rohamosan fejlődnek. A cél az ország távol tartása a nemzetközi webes rendszerektől.
HIRDETÉS
Nem töltődnek be a YouTube-videók. Egy népszerű független médiaszolgáltató weboldal meglátogatása, amely csak egy üres oldalt eredményez. Mobiltelefonos internetkapcsolat, amely órákig vagy napokig nem működik.
Nem hálózati hibáról van szó, hanem a hatóságok szándékos, sokoldalú és hosszú távú erőfeszítéseiről, amelyek célja, hogy az internetet a Kreml minél teljesebb ellenőrzése alá vonják. A hatóságok korlátozó törvényeket fogadtak el, és betiltották azokat a weboldalakat és platformokat, amelyek nem felelnek meg az előírásoknak. A technológiát tökéletesítették az online forgalom megfigyelésére és manipulálására.
Bár még mindig lehetséges a korlátozások megkerülése virtuális magánhálózat (VPN) használatával, ezeket is rendszeresen blokkolják.
„Halál ezer vágással”
A hatóságok tovább korlátozták az internet-hozzáférést a mobiltelefonos internetkapcsolatok széles körű leállításával, tetézve egy olyan törvény elfogadásával, amely büntetést szab ki a felhasználókra a tiltottnak ítélt tartalmak keresése miatt.
Az is fenyeget, hogy a népszerű WhatsApp platformra is rászállnak, miközben egy új "nemzeti" üzenetküldő alkalmazást vezetnek be, amelyet várhatóan szigorúan ellenőriznek majd, de erről majd később.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a külföldi internetes szolgáltatások "megfojtására" szólította fel a kormányt, és utasította a tisztviselőket, hogy állítsanak össze egy listát a "barátságtalan" államokból származó platformokról, amelyeket korlátozni kell.
A hatóságok most ügyesebbnek és szakszerűbbnek tűnnek a korábbi, nagyrészt hiábavaló erőfeszítésekhez képest, és egyre közelebb kerülnek az internet elszigeteléséhez Oroszországban. Emellett eszköztáruk is egyre kifinomultabb.
Anasztasja Kruope, a Human Rights Watch kutatója úgy jellemzi Moszkva megközelítését az internet visszaszorítására, mint „ezer vágás általi halált. Apránként próbálnak eljutni egy olyan pontra, ahol mindent ellenőriznek”.
A korlátozási kísérlet nem új, de mértéke és hatékonysága már riasztó
A Kreml erőfeszítései, hogy ellenőrizze, mit tesznek, olvasnak vagy mondanak az oroszok az interneten, 2011-12-re nyúlnak vissza, amikor az internetet a hatalom elleni tiltakozásra használták. A független médiumok virágzásnak indultak, és a vitatott parlamenti választások, majd Putyin döntése, hogy újra indul az elnöki posztért, online koordinált kormányellenes tüntetéseket váltott ki.
Oroszország elkezdte sorra bevezetni az internet ellenőrzését szigorító rendeleteket. Egyes rendeletek blokkoltak weboldalakat, mások a szolgáltatókat kötelezték a híváslisták és üzenetek tárolására, és szükség esetén a biztonsági szolgálatokkal való megosztására. Működésbe léptek azok a berendezések is, amelyek lehetővé teszik a hatóságok számára a forgalom ellenőrzését és leállítását.
Olyan óriáscégekre, mint a Google vagy a Facebook, rendszeres nyomást gyakoroltak, hogy a felhasználói adatokat orosz szervereken tárolják, de ez sikertelen lett, ezért bejelentették a "szuverén internet" tervét, amelyet el lehet vágni a világ többi részétől.
A közösségi médiában közzétett bejegyzések és kommentek miatt indított büntetőeljárások általánossá váltak, ami azt mutatja, hogy a hatóságok szorosan figyelik az online teret. A szakértők mégis hiábavalónak ítélték a Kremlnek az internet visszaszorítására irányuló erőfeszítéseit, és azzal érveltek, hogy Oroszország messze van attól, hogy a kínai "Nagy Tűzfalhoz" hasonlót építsen, amellyel Peking blokkolja a külföldi weboldalakat.
Az ukrajnai invázió még keményebb fellépést váltott ki
Miután Oroszország 2022-ben teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, a moszkvai kormány blokkolta a főbb közösségi médiumokat, így a Twittert, a Facebookot és az Instagramot, valamint a Signal és néhány más üzenetküldő alkalmazást. A VPN-ek is célkeresztbe kerültek, megnehezítve a korlátozott weboldalak elérését. A blokkolás 2 milliárd dolláros veszteséget okozott a Metának.
A YouTube-hoz való hozzáférést tavaly nyáron megszakították, amit szakértők a „szándékos fojtogatásnak” neveztek. A Kreml azzal vádolta a YouTube tulajdonosát, a Google-t, hogy nem tartotta karban a hardverét Oroszországban. A platform rendkívül népszerű volt Oroszországban, mind a szórakoztatás, mind a Kremlt kritizáló hangok számára, mint a néhai Alekszej Navalnij ellenzéki vezető.
A Cloudflare internetes infrastruktúra-szolgáltató júniusban közölte, hogy a szolgáltatásait használó weboldalakat Oroszországban fojtogatják. A Mediazona független hírportál arról számolt be, hogy több más népszerű nyugati tárhelyszolgáltatót is gátolnak.
Szarkisz Darbinyan kiberjogász, a Roskomsvoboda orosz internetszabadság-csoport alapítója szerint a hatóságok arra próbálják rávenni a vállalkozásokat, hogy az ellenőrizhető orosz tárhelyszolgáltatókhoz térjenek át. Becslése szerint az orosz weboldalak mintegy felét külföldi tárhely- és infrastruktúra-szolgáltatók üzemeltetik, amelyek közül sokan jobb minőséget és árat kínálnak, mint a hazai megfelelőik.
A globális weboldalak és platformok hatalmas tömegben használják ezeket a szolgáltatókat, így ha elvágják őket, akkor ezek a weboldalak automatikusan elérhetetlenné válnak Oroszországban is.
Egy másik aggasztó tendencia az oroszországi internetszolgáltatók és az IP-címeket kezelő vállalatok konszolidációja - derül ki a Human Rights Watch friss jelentéséből.
Tavaly a hatóságok 7500 rubelről (kb. 80 euró) 1 millió rubelre (kb. 10 700 euró) emelték az internetszolgáltatói engedély megszerzésének költségét, és az állami adatok azt mutatják, hogy az összes oroszországi IP-cím több mint felét hét nagyvállalat kezeli, amelyeknek 25 százalékát a Rosztelecom, Oroszország állami telefon- és internetóriása adja.
A "szélsőséges" keresések kriminalizálása
Egy új orosz törvény kriminalizálta a tágan értelmezett "szélsőséges" anyagok online keresését. Ezek közé tartozhatnak az LMBTQ+ tartalmak, az ellenzéki csoportok, a Kremlt kritizáló előadók egyes dalai, és Navalnij memoárjai, amelyeket a múlt héten szélsőségesnek minősítettek.
A jogvédők szerint ez egy újabb lépés a fogyasztók, és nem csak a szolgáltatók megbüntetése felé, hasonlóan a fehéroroszországi helyzethez, ahol az embereket rendszeresen megbüntetik vagy börtönbe zárják, ha bizonyos független médiumokat olvasnak vagy követnek.
Sztaniszlav Selezsnyev, a Net Freedom jogvédő csoport kiberbiztonsági szakértője és ügyvédje nem számít tömeges büntetőeljárásokra, mivel az egyéni online keresések nyomon követése egy 146 milliós országban továbbra is nehéz feladat. De még a korlátozott számú eset is sokakat elriaszthatna a korlátozott tartalmaktól.
Egy másik fontos lépés lehet a WhatsApp blokkolása, amelynek a Mediascope megfigyelőszolgálat szerint áprilisban több mint 97 millió havi felhasználója volt. Anton Gorelkin törvényhozó szerint a WhatsAppnak „fel kell készülnie arra, hogy elhagyja az orosz piacot, és egy új nemzeti üzenetküldő, a VK médiavállalat MAX-a lépne a helyére. A Telegramot valószínűleg nem fogják korlátozni”.
A MAX-ot, amelyet egyablakos üzenetküldésre, online kormányzati szolgáltatásokra, fizetésre és egyebekre alkalmasnak hirdetik, és bétatesztelésre vezették be. Júliusig több mint kétmillióan regisztráltak rá.
Az alkalmazás megosztja a felhasználói adatokat a hatóságokkal, és egy új törvény szerint az Oroszországban értékesített okostelefonokba előzetesen be kell építeni. Az állami intézményeket, tisztviselőket és vállalkozásokat arra ösztönzik, hogy a kommunikációt és a blogokat helyezzék át a MAX-ra.
Anastasjaa Zirmont, az Access Now digitális jogvédő csoport munkatársa elmondta, hogy júliusban mind a Telegram, mind a WhatsApp működését megzavarták Oroszországban, ami egyfajta teszt lehetett arra vonatkozóan, hogy a lehetséges blokkolások hogyan hatnak az internetes infrastruktúrára.
Ez nem lenne szokatlan. Az elmúlt években a hatóságok rendszeresen tesztelték az internetnek a világ többi részétől való elzárását, ami egyes régiókban néha kimaradásokat eredményezett. Az egyetlen módja annak, hogy az embereket rávegyék a MAX használatára, az, hogy "lekapcsolnak, megfojtanak" minden nyugati alternatívát. a szakértők szerint viszont a szokások nem változnak egy-két év alatt, de a hatóságok szívósan haladnak előre.
A Roszkomnadzor kormányzati média- és internet-szabályozó (cenzori) hatóság egyre kifinomultabb módszereket alkalmaz, elemzi a teljes internetes forgalmat, és azonosítja, hogy mit tud blokkolni vagy elfojtani, mondta Darbinyan.
Ehhez hozzájárultak a technológia tökéletesítésének évei, az internet és a szereplők architektúrájának átvételének és megértésének időszaka valamint az ukrajnai háború óta az orosz piacról távozó vállalatok. „Oroszország még nem tart ott, hogy elszigetelje internetét a világ többi részétől, de a Kreml erőfeszítései egyre közelebb viszik ehhez” - tartja a szakértő.