Svájcban 1847-ben dörögtek utoljára fegyverek, és akkor is már csak egy kisebb polgárháború keretében. Az alpesi országot szigorúan semleges politikája óvta meg mindkét világháborútól, noha akkor sem volt garancia arra, hogy ne érje támadás, főként Németország részéről.
HIRDETÉS
Svájc arra törekszik, hogy újjáéleszti a háborús bunkerek rendszerét, amelyek közül sok kihasználatlanul áll, és omlik-romlik évtizedek óta. A bennük elhelyezett fegyverzet is korszerűtlenné vált.
A hadsereg felkérte a technológiai cégeket, kutatókat és startupokat, hogy innovatív és olcsó megoldásokkal segítsenek modern védelmi központokká alakítani ezeket a kis háborús fészkeket. A svájci haderő az ukrajnai háborút követő fokozott biztonsági aggályok miatt stratégiai szerepet szán a védelmi pontoknak, noha a mintegy 8 000 bunker közül jó pár még 1886-ban épült.
A békés kis ország nem is olyan gyönge, mint amilyennek elsőre gondolnánk
Svájc rendelkezik Európa legjobban szervezett milíciarendszerű hadseregével. A Schweizer Armee békeidőben nagyjából 23–25 ezer főből áll, de mozgósítás esetén a tartalékosok akár 150–170 ezerre is duzzaszthatják a haderőt. A katonai kiképzés után a leszerelők gépfegyvert is hazavihetnek.
A tavalyi védelmi költségvetés mintegy 7 milliárd dollár volt, ami a GDP 0,8%-át teszi ki, de rövidesen 1%-ra emelik. A svájci hadsereg jelentős beruházásokat indított modernizációs célokkal: fejlett drónvédelemmel, Patriot légvédelmi rakétákkal, amelyekhez hamarosan az amerikai F-35A Lightning II vadászgépek csatlakoznak.
A légierő és a légvédelem fejlesztése prioritás, mert szárazföldön az ország nehezen támadható és járható, és emellett rengeteg természetes csapdát tartogat az agresszor számára.
Noha Svájc hivatalosan semleges állam, régóta együttműködik a NATO-val, az 1996-ban létrejött Partnerség a Békéért (PfP) program keretében. Svájc is részt vesz közös gyakorlatokban, válságkezelési és békefenntartó műveletekben, valamint katonai kiképzési projektekben.
Svájc ezen túl részt vesz olyan nemzetközi missziókban is (pl. Koszovóban), amelyek NATO-parancsnokság alatt zajlanak, de békefenntartó jellegűek, összhangban a svájci semlegességi elvekkel.
Esetleges támadás esetén a haderő tekintélyes részét ezekben a védett létesítményekben kellene elhelyezni és megfelelő ütőképességgel ellátni
A bunkerek rendszere eredetileg stratégiai fontosságú helyek, így a Gotthard vasútvonal és az alpesi hágók védelmére épült. Bár sok bunkert egykor fejlett védelmi rendszerekkel szereltek fel a szovjet rakétafenyegetés elleni védelem érdekében, a hidegháború után használatuk visszaszorult.
A költségvetési megszorítások és a változó védelmi prioritások miatt sok helyszínt el is adtak civileknek. Lett belőlük sajtpince, művészeti galéria, adattároló központ, némelyiket pedig kriptovaluták biztonsági termeivé alakították át, például a "Fort Knoxot" Bern kantonban.
Egyes kantonokban a polgári óvóhelyeket átalakítottak a migránsok ideiglenes szállásává.
A svájci hadsereg azonban az ukrajnai agresszió után 2023-ban leállította bunkerek értékesítését, és inkább azt vizsgálta, hogyan lehetne a legjobban újrahasznosítani őket. "Ki kell használnunk, amink van" - mondta a döntésről Thomas Süssli, a svájci hadsereg vezérkari főnöke.
"A katonai fenyegetések jellege megváltozott. A bunkerek rosszul vannak elhelyezve, és a bennük lévő fegyverek csak rövid ideig tartanak ki" - tette hozzá a főparancsnok. A védőpontokat nehezen támadható védelmi csomópontokká alakítják át a legmodernebb technológia segítségével, miközben a korszerűsítések költséghatékonyak lesznek, és minimális személyzetet igényelnek.
A Svájci Technológiai és Fegyveres Erők Társasága szeptember közepén innovációs napot tervez, ahol további részleteket fognak bemutatni, és a résztvevők is bemutathatják ötleteiket, nem csak a honvédelem ágazataiból.