Elhalasztották a megállapodást arról a tízpontos cselekvési tervről az uniós Külügyek Tanácsának tagjai, ami azt vázolja fel, hogyan reagálhatna az EU Izrael gázai akcióira.
HIRDETÉS
Az uniós külügyminiszterekből álló Külügyek Tanácsának tagjai kedd este tárgyalták meg: milyen intézkedéseket hozhatnának Izraellel szemben, amelyet számos civil szervezet vádol azzal, hogy nem enged be megfelelő mennyiségű élelmiszer-és gyógyszersegélyt a Gázai övezetbe, a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki az izraeli miniszterelnök ellen, akit háborús bűntettekkel és népirtással vádol a civil lakosság éheztetése miatt, és több emberi jogi szakértő is azt állítja, hogy háborús bűnöket követett el az izraeli hadsereg a gázai hadműveletei során.
Az intézkedésekről és esetleges szankciók bevezetéséről szóló megállapodást ugyanakkor kedd este elhalasztották, ami miatt több külügyminiszter is csalódottságának adott hangot.
Kaja Kallas, az EU külügyi főbiztosa azzal magyarázta a halasztást, hogy az EU nem fogja "büntetni" Izraelt a Gázai övezetben végrehajtott intézkedései miatt, és "szorosan figyelemmel fogja kísérni", hogy az ország hogyan hajtja végre a segélyek áramlásának javításáról szóló, nemrégiben kötött megállapodást.
A miniszterek a múlt héten létrejött EU-Izraeli megállapodást vitatták meg, amely a Gázai övezetbe érkező teherautók számának növeléséről és az élelmiszerek elosztásáról, valamint több átkelőhely megnyitásáról szól.
Kallas közölte azt is, hogy az EU és Izrael megállapodásra jutott a gázai helyzet javítása érdekében, de hangsúlyozta, hogy most ennek végrehajtására kell koncentrálni. Szerinte pozitív jelek láthatók az átkelők megnyitásában, az áram- és vízellátás helyreállításában, valamint a humanitárius segélyszállítmányok növekedésében. "A helyzet Gázában továbbra is katasztrofális. Amíg nem látunk valódi javulást a helyszínen, addig egyik fél sem tett eleget" - fogalmazott a főképviselő.
"A cél nem Izrael megbüntetése, a cél a gázai helyzet javítása" - tette hozzá Kallas. "Az EU szoros figyelemmel fogja követni, Izrael hogyan hajtja végre ezt a közös megegyezést és az ígéreteket".
Kéthetente kell jelenteniük a nagyköveteknek arról: Izrael betartja-e a megállapodást
Kallas szerint a tagállamok nagyköveteinek feladata lesz, hogy kéthetente tájékoztassanak arról: Izrael betartja-e a megállapodást, miközben az EU továbbra is "az asztalon tartja" a 10 pontos tervet, és "készen áll a cselekvésre, ha Izrael nem teljesíti ígéreteit".
A múlt héten az izraeli hadsereg elismerte, hogy úgymond "technikai hibát" követett el, amikor egy csapásban meghalt 10 ember, köztük hat gyermek egy gázai vízellátó pont közelében.
Néhány miniszter csalódottságának adott hangot az Izrael elleni fellépés hiánya miatt. A keddi találkozót követően Tanja Fajon szlovén külügyminiszter az X-en azt írta: sajnálja, hogy nem született "semmilyen konszenzus" az EU és Izrael közötti társulási megállapodás felülvizsgálatának nyomon követéséről. Szerinte a humanitárius segítségnyújtás javításáról szóló "elvi megállapodás" nem szolgálhat ürügyül a tétlenségre. "Mindannyiunk felelőssége, hogy megvédjük a civileket" - tette hozzá.
A keddi találkozót megelőzően mások is egyértelmű jelét adták annak, hogy konkrét intézkedéseket kívánnak hozni Izraellel szemben. José Manuel Albares spanyol külügyminiszter újságíróknak azt mondta, hogy az uniós és nemzetközi normákkal összhangban országa az EU és Izrael közötti társulási megállapodás felfüggesztését, az Izraellel szembeni fegyverembargót és a zsidó településekről származó termékek betiltását fogja szorgalmazni. "Ennek a háborúnak véget kell vetni, és az izraeli hadseregnek vissza kell vonulnia" - mondta Albares.
Francia kollégája, Jean-Noël Barrot azt is elmondta, hogy Franciaország kész szankciókat bevezetni, amelyek "a ciszjordániai szélsőséges és erőszakos gyarmatosításért felelős személyekre és szervezetekre" irányulnak, valamint "a gyarmatosítás közvetlen és közvetett pénzügyi támogatásának megszüntetésére".
Nőtt a palesztinok ellen a zsidó telepesek által indított támadások száma
Mint azt kedden az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (OCHCR) bejelentette: nőtt a palesztinok ellen zsidó telepesek és az izraeli biztonsági erők által elkövetett gyilkosságok, támadások és zaklatások száma az utóbbi hetekben Ciszjordániában, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is - jelentette be kedden
Genfi sajtótájékoztatóján Thameen Al-Kheetan, az OCHCR szóvivője elmondta, hogy körülbelül 30 ezer palesztint telepítettek ki erőszakkal Ciszjordánia északi részéből az izraeli hadsereg által januárban indított Vasfal nevű hadművelet kezdete óta. "Mindez hozzájárul Ciszjordánia - nemzetközi jogba ütköző -megszállásának megszilárdításához" - hangsúlyozta az OHCHR, hozzátéve, hogy az ENSZ adatai szerint az utóbbi 20 év óta idén júniusban sebesült meg a legtöbb palesztin.
Január óta 757, zsidó telepesek által palesztinok, illetve palesztin tulajdonok ellen elkövetett támadásról tudni; ez a szám 13 százalékkal több, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában. A gázai háború kezdete, azaz 2023. október 7. óta legkevesebb 964 palesztint öltek meg Ciszjordániában a telepesek, illetve a biztonsági erők tagjai. Ugyanekkor szintén Ciszjordániában, illetve Izraelben 53 izraeliről tudni, akik palesztinok támadásában, illetve fegyveres összecsapásokban vesztették életüket.