Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Von der Leyen megmenekült, de milyen áron? 5 pontban a bizalmatlansági indítvány következményeiről

Ursula von der Leyen
Ursula von der Leyen Szerzői jogok  EbS
Szerzői jogok EbS
Írta: Vincenzo Genovese
Közzétéve:
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Copied

Az Európai Bizottság túlélte az EP-ben a bizalmatlansági indítványt, de Ursula von der Leyen meglehetősen nehéz időszak elé néz. A zöldek támogatása már nem olyan egyértelmű, mint korábban, és még az is könnyen előfordulhat, hogy a szélsőjobb hamarosan ismét megpróbálja megbuktatni a Bizottságot.

HIRDETÉS

Az Európai Parlament csütörtökön megerősítette pozíciójában az Európai Bizottságot és elnökét, Ursula von der Leyent. 175 képviselő szavazott a testület leváltására, míg 360 állt ki mellette. Ezzel együtt az eljárás komoly presztízsveszteséget jelentett Von der Leyennek, és szinte biztosan meggyengítette a pozícióit. Az alábbiakban öt pontban szedjük össze a bizalmatlansági indítvány következményeit.

Csökkent a Bizottság támogatottsága

A bizalmatlansági indítvány ellen szavazó - és így az Európai Bizottságot támogató - 360 európai parlamenti képviselő kevesebb, mint az a 370, akik 2024 novemberében jóváhagyták a Bizottságot. Ugyan csak 18 képviselő tartózkodott, de 166 nem szavazott, néhányan talán nem is voltak Strasbourgban.

A baloldali törvényhozókon túl, akik bejelentették, hogy nem jelennek meg, a szociáldemokraták (S&D), a liberális Renew Europe és a Zöldek/EFA több képviselője is úgy döntött, hogy nem vesz részt a szavazáson.

Többen így akarták kifejezni elégedetlenségüket a Von der Leyen vezette Bizottsággal szemben, anélkül, hogy támogatták volna a szélsőjobboldalról érkező kezdeményezést. Annak ellenére is, hogy képviselőcsoportjuk hivatalosan az indítvány ellen foglalt állást.

„Nem támogatom a szélsőjobboldali indítványokat. Ugyanakkor nem bízom ebben a Bizottságban, amely szisztematikusan elárulta az egy évvel ezelőtt kapott mandátumát. Ezt látom minden nap [...] a migrációs politikában, a palesztinai helyzet, az újrafegyverkezés, az éghajlat és a szociálpolitika terén" - mondta a szavazás után Cecilia Strada olasz EP-képviselő - egyike azoknak a törvényhozóknak, akik nem adták le szavazatukat.

A 136 szociáldemokrata EP-képviselő közül végül csak 98-an szavaztak.

Meloniék a belpolitikai következményektől tartva inkább távol maradtak

2024 novemberében az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsalád, különösen az Olaszország Fivérei párt egyes képviselői is támogatták a Bizottságot, és végül az ő soraikból nevezték ki Raffaele Fitto ügyvezető alelnököt is.

A mostani bizalmi szavazáson viszont 41 ECR-képviselő a Von der Leyen elleni indítvány mellett szavazott. Mindössze hárman voksoltak a bizalmatlansági indítvány ellen, ketten pedig tartózkodtak.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pártja végül egyáltalán nem vett részt a szavazáson. Annak ellenére, hogy nem támogatták az indítványt, és a képviselőcsoport társelnöke, Nicola Procaccini egy határozott beszédben támadta annak támogatóit, az Olasz Testvérek nem mertek a Bizottság oldalára állni - valószínűleg azért, hogy elkerüljék a Liga kritikáját Olaszországban.

Von der Leyen számára ez annak a jele, hogy Giorgia Meloni támogatása nem garantált. Az olasz miniszterelnök valószínűleg lojális marad a Bizottsághoz, de közben kezelnie kell a belső feszültségeket egy olyan frakción belül, amely nagyrészt szembemegy a parlament EU-párti többségével.

A zöldek még támogatják a Bizottságot - de meddig?

A Zöldek/EFA képviselőcsoportja nagyrészt a bizalmatlansági indítvány ellen szavazott (53 zöld képviselőből 33-an), és hivatalosan támogatják Ursula von der Leyen Bizottságát.

Több képviselő azonban az Euronewsnak azt mondta, hogy a szavazást megelőző napon heves belső vita folyt, annak ellenére is, hogy egyik párttag sem szándékozott a szélsőjobboldali indítvány mellett szavazni.

A zöldek úgy vélik, hogy a Bizottság környezetvédelmi programját nagyrészt eltemették az úgynevezett Omnibusz jogalkotási csomagban, miközben a Green Deal-t fokozatosan leépítik. Eközben a Bizottság olyan keményvonalas migrációs politikát folytat, amely ellentétes a képviselőcsoport nézeteivel.

Több zöld európai parlamenti képviselő, köztük spanyolok és olaszok, úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt a szavazáson. „Határozottan ellenezzük Von der Leyen eddigi tevékenységét, ezért maradtunk távol" - mondta Benedetta Scuderi EP-képviselő az Euronewsnak.

A képviselőcsoport most paradox helyzetben van az Európai Parlamentben: a kormányzó többség részeként tevékenykedik, miközben környezetvédelmi kérdésekben folyamatosan elveszíti a kulcsfontosságú szavazásokat. Vajon meddig támogatnak még egy olyan Bizottságot, amely egyre kevésbé képviseli az ő programjukat?

Nagy csata lesz az uniós költségvetés körül

Az Európai Bizottság a jövő héten terjeszti elő a 2028 és 2034 közötti hétéves költségvetésre vonatkozó javaslatát. A mindig nehéz és sok vitával járó költségvetési tárgyalások máris összefonódtak a bizalmi szavazással. A szociáldemokraták képviselőcsoportja a hírek szerint azért állt ki határozottan a Bizottság mellett, mert biztosítékot kaptak Von der Leyentől arra vonatkozóan, hogy az Európai Szociális Alapnak fontos szerepe lesz a következő uniós költségvetésben is.

Az Európai Néppárt (EPP) azonban vitatja ezt a narratívát.

„Az Európai Szociális Alap valójában soha nem volt veszélyben. Ebben teljesen egyértelmű az álláspontunk. Ahogy már korábban is mondtam: a Parlament egésze meg fogja védeni az Alapot" - jelentette ki Siegfried Mureșan EP-képviselő, a néppárti frakció költségvetésért felelős főtárgyalója.

Von der Leyennek most azzal a kihívással kell szembenéznie, hogy egyensúlyt teremtsen a hagyományos finanszírozási célok - mint például a mezőgazdaság és a kohézió - és az újak között. Ez utóbbiak közé tartozik az Ukrajnának nyújtott további támogatás és az európai védelmi kiadások növelése is.

Mindezek tetejébe minden képviselőcsoport, amelyik megvédte a Bizottságot, valamit várni fog ezért cserébe - és foggal-körömmel fognak harcolni azért, hogy biztosítsák a saját politikai céljaik finanszírozását.

Kinyílt Pandora szelencéje, a szélsőjobboldali pártok felbátorodtak

Bár a bizalmatlansági indítvány a várakozásoknak megfelelően vereséget szenvedett, annak benyújtója, Gheorghe Piperea szimbolikus győzelmet aratott.

„Az 553 szavazó európai parlamenti képviselő közül a 175 támogató szavazat nagyon jó arány. Von der Leyennek most két egymásnak ellentmondó ígéretet kell egyensúlyoznia a költségvetésben: az Európai Szociális Alap fenntartását és a források átcsoportosítását a védelmi kiadásokra. Nem látom túl stabilnak a mandátumát" - mondta az Euronewsnak a román képviselő közvetlenül a szavazás után.

Parlamenti források szerint a szélsőjobboldali pártok a nyár után újabb bizalmatlansági indítvány benyújtását tervezik, esetleg a Patrióták Európáért képviselőcsoport vezetésével. Ahogy Piperea képviselő fogalmazott: az EP első ilyen indítványa „Pandora szelencéjét hivatott kinyitni".

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

Bizalmi szavazás az Európai Bizottság elnöke ellen

Országos sztrájk, tüntetések Franciaországban – tiltakozás a kormány megszorításai ellen

Miért olyan fontos a palesztin ügy Spanyolországban?