80 éve az ukrán nacionalisták több mint 100 ezer lengyelt és más kisebbséghez tartozót gyilkoltak le szisztematikusan. A holttestek felkutatása csak 2022-ben indulhatott újra.
HIRDETÉS
Július 11-ét a volhíniai mészárlás áldozatainak emléknapjává nyilvánította a lengyel parlament. Az indítvány szinte vita nélkül ment át a törvényhozáson.
A nacionalista Ukrán Felkelő Hadsereg 1943 és 45 között legkevesebb 100 ezer lengyelt gyilkolt meg az Ukrajnához tartotó Kelet-Galíciában. Varsó és Kijev 80 évvel később sem ért egyet abban, hogy mi is történt. Míg a lengyel fél népirtásnak minősíti a történteket, addig az ukránok arányos megtorlásról beszélnek.
A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének alelnöke, Karol Polejowski professzor elmondta: 26 kérelmet adtak be az ukrán hatóságoknak és 80 helyen szeretnének feltárásokat valamint exhumálásokat végezni.
Az ukrán vezetés sokáig elzárkózott az exhumálásoktól, de miután Varsó lett az ukránok egyik legfőbb szövetségese az oroszok elleni honvédő háborúban, Kijev úgy döntött, hogy engedélyt ad néhány feltárásra.
A Nemzeti Emlékezet Intézete most arra kéri a rokonokat, hogy adják le DNS-mintáikat, ezzel is megkönnyítve az azonosítást. Az alelnök szerint abból is látszik, hogy az emberek nem felejtették el a vérengzést, hogy rengetegen jelentkeznek felhívásukra.
Viszont nem mindenki szeretné feltépni a sebeket. Katarina - akinek több rokona is odaveszett Volhínia környékén -például ellenzi az exhumálásokat.
,,Nem helyes azért munkagépekkel feltúrni a területet, hogy 80 évvel ezelőtt meghalt emberek csontjait keressük" - vélekedett.
Az etnikai tisztogatásnak nem csak lengyelek, de zsidók, romák, sőt még kis számban magyarok is áldozatul estek.