2025 első félévében mindössze 61300 első menedékkérelmet nyújtottak be, ami közel 50 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában, mikor is 121426 kérelem érkezett. A csökkenés ellenére a német kormány tovább szigorítaná a szabályokat, és még a tálibokkal is leülne tárgyalni.
HIRDETÉS
A Welt am Sonntag című német lap az Európai Unió Menekültügyi Ügynökség korábban nem publikált adataira hivatkozva azt írja, hogy január 1. és június 30. között összesen 65 495 menedékkérelmet nyújtottak be Németországban, ami 43 százalékos csökkenés a tavalyi év azonos időszakához képest. A Bild ehhez még hozzáteszi, hogy az idei év első felében 61300 első menedékkérelmet nyújtottak be Németországban, júniusban pedig 7 ezernél kevesebb volt az új kérelmek száma, ami 60 százalékos csökkenés 2024 júniusához képest és 70 százalékos csökkenés 2023 júniusához képest. Megjegyzendő: 2013 márciusa óta ez volt a legalacsonyabb havi adat.
Évek óta először fordult elő, hogy nem Németországban a legmagasabb a menedékkérelmek száma Európában
Alexander Dobrindt német belügyminiszter a legutóbbi számadatokban a migrációs politika megerősödését látja. A Bildnek adott interjújában Dobrindt "a migrációs fordulat egyértelmű sikereiről" beszélt, és hangsúlyozta, hogy következetesen követik azt a célt, hogy a migrációt visszafordítsák.
Lena Düpont migrációs szakértő, egyben a Kereszténydemokrata Unió (CDU) Európa Parlamenti képviselője szintén a célzott intézkedések sikerének látja a csökkenést, a Welt am Sonntag című lapnak nyilatkozva pedig megjegyezte, hogy a harmadik országok és az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex közötti intenzívebb együttműködés mellett a csökkenés egyik kulcsfontosságú eleme az észak-afrikai országokkal kötött partnerségi megállapodások sora.
Berlin a keményvonalas európai országokkal tárgyalna
Dobrindt eközben migrációs csúcstalálkozóra hívta európai uniós kollégáit a bajor Alpokban található Zugspitzére, a találkozó célja, hogy mielőbb további javaslatokat dolgozzanak ki a jelenleginél is szigorúbb migrációs szabályokra. Miniszterként Dobrindt a felelős Friedrich Merz német kancellár migrációval szembeni politijának végrehajtásáért.
A Politico azt írja, hogy a találkozó július 18-án lesz, és részt vesz rajta Franciaország, Lengyelország, Ausztria, Dánia és Csehország, illetve meghívták az az osztrák konzervatív Magnus Brunnert is. „A polgárok jogosan várják el, hogy rend legyen, illetve hogy a politikusok a cselekvés elodázása helyett jobban figyeljenek rájuk, és hogy legyenek tevékenyek” – mondta Dobrindt a Politicónak a találkozóval kapcsolatban, és hozzátette, hogy a csúcstalálkozó célja egy konkrét elképzeléseket tartalmazó nyilatkozat a határvédelemről és az elutasított menedékkérők úgynevezett harmadik országokba, azaz az EU-n kívüli országokba történő kitoloncolásáról, melyet a német belügyminisztérium szerint európai szinten kell előmozdítani.
Megjegyzendő: Németország sokáig azon EU-tagállamok közé tartozott, amelyek liberálisabb megközelítést alkalmaztak a migrációval kapcsolatban, de a Merz-kormány megfogadta, hogy drasztikusan csökkenti a menedékkérők beáramlását. A drasztikus lépés
- egyrészt a német parlament legnagyobb ellenzéki pártja, a szélsőjobboldali, bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) pressziója miatt van,
- másrészt mert a CDU/CSU vezette kormánykoalíció a szélsőjobbtól is el akar hozni néhány támogatót.
Merz tavasszal vette át a kancellári hivatalt, pár nappal később kormánya bejelentette a német határok ellenőrzését, és megfogadták, hogy a német rendőrség kiutasítja az illegális bevándorlókat, beleértve a menedékkérőket is, noha utóbbi eljárással kapcsolatban uniós jogot sérthetnek.
Vita a szomszédokkal, lehetséges tárgyalás a tálibokkal
A határellenőrzés feszültséget szított Németország és szomszédai között, így francia, lengyel és osztrák is politikusok is megszólták a Merz-kabinetet, amiért akadályozzák a személyek és áruk szabad mozgását a schengeni övezeten belül. A héten Donald Tusk lengyel miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy Németországgal szemben egyre fogy Varsó türelme, noha Varsü éppen most jelentette be a határellenőrzések szigorítását a lengyel-litván és a lengyel-német határin. Dobrindt és Merz korábban azzal védték a nemzeti határellenőrzéseket, hogy azok átmeneti lépések, amíg az uniós szintű migrációs reformokon dolgoznak.
Májusban az Európai Bizottság azt javasolta, hogy módosítsák az uniós jogszabályokat, hogy lehetővé tegyék a migránsok EU-n kívüli országokba történő kitoloncolását, amivel számos ország egyetértett, egyes emberi jogi csoportok viszont elítéltét a tervezetet. Dobrindt a Focus című német lapnak nyilatkozva mondta, hogy
- megállapodást akar kötni az afganisztáni tálibok vezette kormánnyal az olyan afgán állampolgárok kitoloncolásáról, akikről kiderült, hogy bűncselekményeket követtek el Németországban,
- mindemellett fontolóra venné, hogy „közvetlenül Afganisztánnal kössenek megállapodásokat a hazatelepítések lehetővé tétele érdekében.”
Berlin és Kabul között minden diplomáciai, politikai és egyéb kapcsolat megszakadt, amikor a tálibok 2021-ben visszatértek a hatalomba.
Az európai adatok
2025 első félévében Spanyolországban 76020, Franciaországban 75428 menedékkérelmet regisztráltak, a harmadik helyen Németország áll 65495 kérelemmel, őket követi Olaszország 62534, Görögország 27718 és Belgium 17285 kérelemmel. A lista végén Magyarország áll mindössze 47, Szlovákia 84, Litvánia pedig 152 kérelemmel.
Az uniós jelentés szerint a Németországba érkező menedékkérők 22 százaléka Afganisztánból, 20 százaléka Szíriából, 11 százaléka Törökországból érkezett, utánuk következnek (mint az ötödik legnagyobb csoport) az Oroszországból érkező menedékkérők 3,1 százalékkal.
Az összesítés szerint 388299 személy nyújtott be menedékkérelmet az uniós országokban, illetve Norvégiában és Svájcban 2025. január 1. és június 30. között, ami 23 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest. Európai összehasonlításban a legtöbb menedékkérő Venezuelából érkezett, ők 48413-an voltak, míg Afganisztánból 41127-en, Szíriából pedig 23307-en érkeztek.