Az ukrán elnök szerteágazó interjút adott a Válasz Online-nak, melyben az Orbánnal való viszonyától kezdve a kémbotrányon át a béketárgyalásokig sok minden szóba került. Szemle.
HIRDETÉS
Interjút készített a Válasz Online újságírója, az ukrajnai háborúról rendszeresen tudósító Vörös Szabolcs Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel. Vörös azután ült le beszélgetni az ukrán államfővel, hogy Oroszország 2022 februárja óta az egyik legnagyobb drón- és rakétatámadást hajtotta végre Kijev és Harkiv ellen. Zelenszkij emlékeztetett, hogy ismeri azt a narratívát, miszerint ez a támadás a korábbi, 41 orosz repülőgépet megsemmisítő Pókháló Hadműveletre adott válasz volt, de szerinte ez nem így van, és ezt csak azok mondják, akik "nem értik, hogy ez nem a háború első hónapja, és hogy Oroszország évek óta ezt csinálja."
Az ukrán elnök szerint Putyin nem akarja befejezni a háborút, helyette különböző ürügyeket keres, hogy Ukrajnára támadjon, és úgy véli, hogy Putyin az ország függetlenségét felszámolva akarja elfoglalni Ukrajnát, azaz "nem a városainkat akarja lerombolni, hanem az ukrán nemzetet és államiságot. Az a célja, hogy ne létezzünk."
Urkajna békét akar, területi kérdésekről csak akkor tárgyal, ha letették a fegyvert
Az ukrán államfő szerint fenntartható béke csak akkor lesz, ha a valós nyomásgyakorlásra képes államok megértik Putyin valódi céljait, addig viszont csak fegyverszünetre van esély.
Az isztambuli béketárgyalásokkal kapcsolatban Zelenszkij azt mondja, hogy az oroszok megpróbálják meggyengíteni a nyugati partnerek Oroszországgal kapcsolatos pozícióit, és hogy az oroszok profi hazudozók és manipulátorok. Az államfő közölte, hogy az ukrán memorandum tárgyalási alap, és hogy az ukrán delegációnak "ennek alapján van mandátuma megvitatni humanitárius kérdéseket – a hadifoglyok és az elrabolt gyerekek ügyét – vagy a tűzszünetet. Amire viszont nincs mandátumuk: tárgyalni Ukrajna szuverenitásáról és területi integritásáról. Ez a saját alkotmányos ügyünk. Területekről párbeszédet folytatni az én dolgom – meg Putyiné, aki elrabolta azokat. Senki mással nem fogom megvitatni az ezzel kapcsolatos álláspontomat."
Zelenszkij ezen a ponton leszögezi, hogy de jure nem fogják elismerni orosznak a jelenleg megszállt területeket, és hogy a területi kérdéseket diplomáciai úton kell rendezni, nem pedig fegyverekkel.
A Pókháló-Hadművelet és a nyugati rakéták lehetséges bevetése orosz földön
Az interjúban szó esik arról is, hogy az ukrán hadsereg szerződéses alapon működik, és hogy ugyan a háború elején több országból érkeztek katonák, de a számuk összehasonlíthatatlan az oroszoknak toborzott 12 ezer észak-koreaival. "Mi 27 ezer embert tudunk mozgósítani havonta, az oroszok meg 40-50 ezret, mert nagyobbak a veszteségeik." Az államfő Vörös Szabolcs kérdésére elmondja, hogy, hogy szerinte "nem 18 évtől kezdve kellene mozgósítanunk, ahogy más országok vezetői gondolták. A Pókháló Hadművelet megmutatta: nem az emberek száma a lényeg, hanem a fegyverek és a technológia. Meg a pénz és a nyomásgyakorlás. A szankciók pedig épp azt a pénzt céloznák, amellyel az oroszok a háborút finanszírozzák."
Zelenszkij a Trumppal folytatott februári megbeszélésekről azt mondta, hogy akkor elmondta az amerikai elnöknek, hogy szerinte hogyan hathatna Putyinra: „Itt a csomag fegyverekkel, rakétákkal. Nálunk van az indítókulcs hozzájuk. Állapodjanak meg a tűzszünetben, különben az ukránoknak adjuk a kulcsot. Lehet, hogy nem tetszene Putyin elnöknek, de nem lehet területekről tárgyalni, amíg nincs tűzszünet.” Zelenszkij szerint ez nem bonyolult, és hogy szerinte a többi országnak is így kéne eljárnia, mert attól az oroszok is megijednének, ha feléjük is repülnének a rakéták, és akkor Putyinnak a saját népével is kellene foglalkoznia.
Orbán és az ő békemissziója
Orbán Viktorral kapcsolatban az ukrán államfő azt mondta, hogy szerinte a magyar kormányfő pozíciója nem tükrözi Magyarország egészének álláspontját, Orbán ugyanis szerinte ukrán- és Európa-ellenes. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy mindig is produktív párbeszédre törekedett Orbánnal, de szerinte a magyar kormányfő a lépéseivel és a műveleteivel Ukrajna szuverenitásának határait lépi át.
Szóba került Orbán tavalyi, békemissziónak titulált útja is, amikor a magyar kormányfő a kijevi látogatása után pár nappal már Putyinnal szemközt ült Moszkvában. Zelenszkij azt mondja, nem tudott róla, hogy Orbán Moszkvába megy, Moszkvában viszont feltehetőleg tudtak róla, hogy menni fog. Az ukrán elnök szerint Orbán tudta előre, hogy mit csinál. "Őszinte kapcsolat az ilyen? Nem az. Hiszen máshová megy minket megvitatni. Mehet persze bárhová, szuverén ország vezetője, de háborúról ment beszélni – olyan háborúról, amely minket, ukrán embereket érint. Tényleg szólhatott volna."
Kémbotrány
Emlékeztetőül: az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) május 9-én bejelentette: leleplezett egy magyar katonai hírszerzési hálózatot, amely Kárpátalján működött, és közölték, hogy két volt ukrán katonát vettek őrizetbe, akiket azzal gyanúsítanak, hogy érzékeny katonai információkat gyűjtöttek Magyarország számára. Az SZBU szerint a hálózatot egy magyar katonai hírszerző tiszt irányította. Budapest válaszul két ukrán diplomatát kiutasított Magyarországról, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig az ukrán vádakat "propagandának" nevezte, és tagadta, hogy hivatalos tájékoztatást kaptak volna az ügyről.
Zelenszkij a Válasz Online interjújában azt mondja, hogy vannak további fotóik és videóik különböző, a magyar Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) szervezésében magyar területen bonyolított találkozókról, "amelyeket, ha szükséges, szintén publikálunk. Nem szeretnék senkit fenyegetni, de tényleg minden a birtokunkban van. Az is, hogyan fizetett a KNBSZ az ügynökének. Mindent dokumentáltunk. A magyar hálózatot 2021 óta építették fel, a katonai tárgyú kérdéseket pedig 2024-25-ben tették fel. A legutóbbi információtovábbítás idén március 25-én történt. Miért volt szükséges, hogy az ukrán–magyar határrégióban a sebezhetőségeinket keressék? Miért akartak információt a magyarok arról, hová telepítettük az Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer ottani elemét? Ugyanis ez érdekelte őket. Konkrét kérdések is voltak a telefonjaikon – azok is nálunk vannak –; a tizenegy pontban a többi között arról érdeklődtek, mit szólnának a kárpátaljaiak magyar békefenntartók jelenlétéhez. Meg arról, hol állomásoznak különböző katonai egységeink. Hogyan kéne erre reagálni háború idején? Nem állítom, hogy Budapest akar valamit, de ha nem akar, akkor vajon kinek gyűjti az információkat? Megkérdeztem NATO-illetékeseket, kérték-e, hogy a magyarok ilyesmiről gyűjtsenek adatot. Azt válaszolták, hogy nem kérték. Egy háborúban álló ország elnöke vagyok – ön hogyan reagált volna a helyemben? Nem Viktort hibáztatom, hanem a KNBSZ-t."
Az ukrán elnök a magyarországi plakátkampányról is szól pár szót, amivel kapcsolatban azt mondja, hogy szerinte Orbán nem érti, hogy ennek következménye "a magyar társadalom radikalizálódása és ukránellenessége", és hogy szerinte "azzal, hogy nem segít nekünk, Putyinnak tesz szívességet. Ezért mondtam, hogy Viktor komoly, történelmi hibát követ el. Ha készen áll a korrekt kapcsolatra, megtaláljuk hozzá a kereteket."
Az interjú azzal zárul, hogy Zelenszkij elmondja, az álma egy békében élő Ukrajna. "Nincs más tervem. Tényleg ezt szeretném. A békét. Meggyőződésem, hogy Ukrajna a világ közreműködésével újjá fog épülni. Nincs ennél fontosabb."