A magyar hatóságok három különböző kérelmet küldtek az Országgyűlésnek az ellenzéki vezető mentelmi jogának felfüggesztéséért. Magyar azt állítja, hogy ez egy ellene irányuló politikai kampány része.
HIRDETÉS
Az Európai Parlament Igazságügyi Bizottsága kedden meghallgatta Magyar Pétert a magyarországi Legfőbb Ügyészség által kezdeményezett mentelmi ügyben. A meghallgatásról a Tisza Párt elnöke is írt a Facebook-oldalán, és fotókat is megosztott az eseményről. Magyar a posztjában megismételte korábban is hangsúlyozott álláspontját, miszerint "haladéktalanul lemondok a mentelmi jogomról, ha Orbán Viktor teljesíti a magyar emberek többségének akaratát, és Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez."
Polt Péter korábbi legfőbb ügyész tavaly szeptemberben kérte az Európai Parlamenttől Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését. Az Legfőbb Ügyészség akkor azt írta közleményében, hogy Magyar 2024 tavaszán egy budapesti szórakozóhelyen tartózkodott, ahol egy férfi a mobiltelefonjával videóra vette őt, majd amikor ezt Magyar és társai észrevették, akkor szóváltásba keveredtek vele. Magyar egy hirtelen mozdulattal kikapta a férfi kezéből a telefont, zsebre tette, és többszöri kérésre sem adta vissza az illetőnek, majd a szórakozóhelyet elhagyva a Duna felé indult. Az illető is követte őt, majd (az ügyészségi közlemény szerint) Magyar lesétált közvetlenül a vízpartra, és a telefont szándékosan a Dunába ejtette.
A Tisza Párt elnöke kedden azt írta a Facebookon, hogy amennyiben Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, "akkor a magyarok látni fogják, hogy ki ül többet a hűvösön, miniszterelnök elvtárs”, és hozzátette, hogy "megjegyzem, ha életem végéig raklap számra dobálnék telefonokat a Dunába, akkor sem tudnék akkora kárt okozni, mint Orbán és a 3000 oligarchája egy óra alatt", majd ironikusan közölte, hogy a kormánypárti médiumok nem vettek részt a meghallgatásán: "hiányoltam a propagandát… Bástya elvtársat már meg se akarják ölni?"
Magyar mentelmi jogának felfüggesztését további két esetben is kérte a Legfőbb Ügyészség. Amennyiben Magyar elveszítené a mentelmi jogát, a magyar hatóságok különböző, az ellenzék által politikai indíttatásúnak tartott bűncselekmények gyanúja miatt vizsgálódhatnának és emelhetnének vádat ellene. Az Európai Parlament nem kommentálta bővebben az ügyet, Magyar utólag újságíróknak azt mondta, hogy Orbánt sejti az eljárás mögött. "Azt hiszem, ebben a bizottságban is mindenki számára nyilvánvaló, hogy ez egy politikai kérdés. Én egy negyvennégy éves, büntetlen előéletű ügyvéd vagyok, három gyerekkel. Az elmúlt két évtizedben több nemzetbiztonsági átvilágításon estem át a munkám és a volt feleségem miatt. És soha nem találtak semmit" - állította Magyar, utalva Varga Juditra, aki Magyarország igazságügyi minisztere volt, de belebukott a "kegyelmi botrány" néven elhíresült, Novák Katalin köztársasági elnök lemondásával is járó ügybe még 2024 tavaszán.
Az EP Igazsági Bizottságának meghallgatása zárt ajtók mögött zajlott, a résztvevők nem árulhattak el részleteket. A bizottság később fog szavazni arról az ajánlásról, hogy felfüggesszék-e Magyar mentelmi jogát, ezt követően pedig az Európai Parlament plenáris ülésén is szavaznak róla. Megjegyzendő: a bizottság általában elutasít minden olyan kérelmet, amelyet politikai indíttatásúnak tart.
A Magyar elleni második ügy Simonka György volt országgyűlési képviselőhöz kapcsolódik, aki rágalmazásért perelte be Magyart, a harmadik pert pedig a szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalom indította, szintén rágalmazás miatt.
A Tisza párt a Fidesz legesélyesebb kihívója a 2026-os magyarországi parlamenti választásokon. A Medián múlt heti közvélemény-kutatása szerint a párt 15 százalékkal megelőzné a kormánypártot, ha most tartanák a választásokat.
A magyar Országgyűlés korábban új törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi a Nemzeti Választási Irodának, hogy visszavonja az Európai Parlamenti képviselők mandátumát, ha nem tartják be a pénzügyi átláthatósági szabályokat.