Az EU és Izrael közötti társulási megállapodás felülvizsgálata "jeleket" talált arra, hogy Izrael megsértette emberi jogi kötelezettségeit a Gázai övezetben.
HIRDETÉS
Izraelnek a Gázai övezetben végrehajtott intézkedései az Európai Unióval kötött társulási megállapodásban foglalt emberi jogi rendelkezések megsértésére utalnak – állapította meg a blokk diplomáciai szolgálatának várva várt felülvizsgálata, amely független nemzetközi szervezetek megállapításaira hivatkozik.
A jogsértés Izrael Gáza elleni háborújából és a humanitárius segélyszállításokra vonatkozó szigorú feltételekből ered, amelyek a sűrűn lakott enklávéban élő palesztinok körében széles körű éhínségtől való félelmet keltettek. A jelentés kiterjed Ciszjordánia évtizedek óta tartó izraeli megszállására is, ahol a telepesek erőszakos cselekményeket követtek el.
A felülvizsgálatot az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) végezte, és pénteken küldte el a tagállamoknak, a kiszivárogtatás elkerülése érdekében korlátozott formában.
"Vannak arra utaló jelek, hogy Izrael megszegné az EU és Izrael közötti társulási megállapodás 2. cikke szerinti emberi jogi kötelezettségeit" - mondta az Euronewsnak egy magas rangú diplomata, idézve a dokumentumban foglalt következtetéseket.
A felülvizsgálat a múlt hónapban indult (Hollandia vezetésével) 17 ország kérésére, hogy megállapítsák, Izrael továbbra is betartja-e a társulási megállapodás 2. cikkét, amely szerint a kétoldalú kapcsolatok "az emberi jogok és a demokratikus elvek tiszteletben tartásán alapulnak, amelyek bel- és nemzetközi politikájukat vezérlik, és e megállapodás lényeges elemét képezik".
Belgium, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Írország, Luxemburg, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia és Svédország támogatta a holland felhívást.
Bulgária, Horvátország, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország és Litvánia ellenezte, Lettország pedig "semleges" álláspontot képviselt.
Izrael elítélte a döntést, és felszólította Brüsszelt, hogy tartsa fenn a kétoldalú párbeszédet.
"Teljes mértékben elutasítjuk a nyilatkozatban felvett irányt, amely az Izrael előtt álló összetett valóság teljes félreértését tükrözi" - mondta májusban az izraeli külügyminisztérium szóvivője. "Ezt a háborút a Hamász kényszerítette Izraelre, és a folytatásáért a Hamász a felelős".
A felülvizsgálat eredményét pénteken és vasárnap a nagykövetek, majd hétfőn a külügyminiszterek vitatják meg. Kaja Kallas főképviselő személyesen tájékoztatja az uniós vezetőket a csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozón.
Kallas, aki vékony vonalon mozog, hogy minden országot egy oldalon tartson, az utóbbi időben keményebb hangot ütött meg Izraellel és a humanitárius segítségnyújtás "fegyverré tételével" szemben.
"Nagyon fájdalmas számomra látni a szenvedést" – mondta Kallas a hét elején.
"Amikor azt hallom, hogy 50 embert megöltek, miközben lisztért álltak sorban, az persze fájdalmas, és azt kérdezem magamtól, mit tehetünk még?".
A tagállamokon múlik majd, hogy a kritikus megállapításokra válaszul milyen lépéseket tesz az EU. A lehetőségek között szerepel a megállapodás teljes felfüggesztése, ami igen valószínűtlen, vagy a szabadkereskedelemmel, kutatással, technológiával, kultúrával és politikai párbeszéddel kapcsolatos egyes rendelkezések részleges felfüggesztése.
Egyes lehetőségekhez mind a 27 tagállam egyhangú támogatására szükség van, míg másokhoz minősített többségre, azaz a tömb lakosságának legalább 65%-át képviselő országok legalább 55%-ának támogatására. A megállapodás kereskedelmi vonatkozásainak felfüggesztéséről szóló döntés az Európai Bizottság kezében lesz, és diplomaták szerint itt is nehéz lesz megállapodásra jutni.
Júliusig nincs intézkedés
Tekintettel a felülvizsgálat közzététele és a hétfői ülés közötti rövid időre, konkrét lépésekre várhatóan csak a külügyminiszterek júliusi újabb találkozóján kerül sor.
Egy magas rangú diplomata szerint "nehéz" megjósolni, hogy a 17 tagú csoport egységes marad-e a következő lépésekkel kapcsolatban, de reméli, hogy az eredmények segítenek "növelni a nyomást" Izraelre, hogy enyhítse az emberi szenvedést a háború sújtotta övezetben.
"Három fontos pont van, amit látni szeretnénk" - magyarázta a diplomata névtelensége megőrzése mellett.
"Először is, a humanitárius blokád teljes és azonnali megszüntetését. Másodszor, értelmes lépéseket a tűzszünet felé, amely lehetővé teszi az összes túsz szabadon bocsátását. Harmadszor pedig azt szeretnénk, ha nem történne több olyan lépés, amely megnehezítené a kétállami megoldást".
A felülvizsgálat egybeesik az Izrael és Irán közötti katonai eszkalációval, amely szintén kiemelt helyen szerepel majd a külügyminiszterek hétfői találkozójának napirendjén. Egyelőre nem tudni, hogy az Iránról szóló vita hogyan befolyásolja majd a Gázával kapcsolatos tanácskozásokat.
Egy másik ország diplomatája szerint "döntő fontosságú", hogy a politikai figyelem továbbra is a Gázai övezetre irányuljon, ahelyett, hogy "máshová", azaz Iránra figyeljenek.
A felülvizsgálatra egy nappal azután került sor, hogy Belgium Finnországgal, Írországgal, Luxemburggal, Lengyelországgal, Portugáliával, Szlovéniával, Spanyolországgal és Svédországgal együtt felkérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, "hogyan lehet a megszállt palesztin területen lévő illegális településekhez kapcsolódó áruk és szolgáltatások kereskedelmét összhangba hozni a nemzetközi joggal".