Haim Regev az Euronewsnak adott interjújában elmondta, hogy Izrael azért indított katonai hadműveleteket Irán ellen, mert nem volt más választása, és figyelmeztetett, hogy a Teherán nukleáris ambícióiból eredő fenyegetés a Közel-Keleten túlra is kiterjedhet.
HIRDETÉS
"Irán nemcsak Izraelre, hanem az egész régióra és Európára is fenyegetést jelent" - mondta Haim Regev, Izrael európai uniós és NATO-nagykövete az Euronewsnak adott csütörtöki interjújában. "Részt vesznek a terrorizmus szításában, részt vesznek a provokációban, részük van sok-sok cselekményben. Tehát már most is ők a fő okozói a térség és a világ instabilitásának" - magyarázta.
Regev az egyre súlyosbodó izraeli-iráni katonai kolnfliktus hetedik napján nyilatkozott az Euronewsnak. Csütörtökön kora reggel Irán 20 ballisztikus rakétát lőtt ki Izraelre, az egyik a Soroka orvosi központot találta el Be'er Sheva. Az iráni csapássorozat megfigyelők szerint válasz volt a Teherán nukleáris infrastruktúráját előző nap ért izraeli támadásokra.
"Iránnak egyértelmű terve van Izrael állam megsemmisítésére" - mondta Regev. - "Az elmúlt időszakban láttuk, hogy Irán két fő szempont szerint gyorsítja fel programját, tervének végrehajtását. Először is a nukleáris programját pörgette fel, másodszor pedig a rakéták, a föld-föld rakéták gyártását. Tehát eljutottunk egy olyan pontra, ahol láttuk, hogy cselekednünk kell, hogy felszámoljuk ezt a fenyegetést"."
Izrael múlt pénteken (június 13-án) hajnalban meglepetésszerű támadást indított Irán ellen, likvidálta az ország katonai vezetésének számos kulcsfiguráját és több tudóst.
A csapások első hulláma, amelyben mintegy kétszáz vadászgép vett részt, legalább négy magas rangú parancsnokkal végzett, valamint nukleáris és katonai célpontokat ért országszerte.
Regev azt a feltételezést határozottan visszautasította, hogy az IDF műveletének fő célja az iráni rendszerváltás lenne. "A katonai művelet célja a nukleáris fenyegetés és a rakétafenyegetés megszüntetése. Mint említettem, Iránnak konkrét és operatív terve van Izrael ellen. A mostani katonai műveletünknek a fő célja, hogy megakadályozzuk ennek a tervnek a kivitelezését" - mondta az Euronewsnak.
A szavak háborúja
A konfliktus egyúttal eszkalálódó szópárbajhoz is vezetett, különösen Donald Trump amerikai elnök és magas rangú iráni tisztviselők között.
Amikor szerdán újságírók megkérdezték tőle, hogy szándékában áll-e beavatkozni az amerikai hadsereggel ebbe a konfliktusba Izrael oldalán, Trump azt mondta: "Lehet, hogy megteszem, lehet, hogy nem teszem meg. Senki sem tudja, mit fogok tenni".
Bár Trump látszólag kerülte a katonai fellépésre vonatkozó közvetlen kötelezettségvállalást, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a támogatás jeleként értelmezte megjegyzéseit, és egy televíziós beszédben később, szerda este megköszönte Trumpnak, hogy "mellettük áll". Az amerikai elnök az elmúlt egy hétben többször felszólította az iráni vezetést, hogy azonnal állapodjon meg atomprogramjának korlátozásáról, különben még nagyobb pusztításra számíthat.
Ekkor szólalt meg Irán ENSZ-képviselete, amely azt mondta, hogy a perzsa állam egyetlen tisztviselője sem fog "a Fehér Ház kapujában kuncsorogni", hogy atomalkut kössön az Egyesült Államokkal. Irán legfőbb vezetője, Ali Hámenei ajatollah határozottan visszautasította a tárgyalást is, nemhogy a megegyezést.
A jelenlegi katonai eszkaláció középpontjában Irán nukleáris programja áll. Izrael ennek a programnak a létesítményeit támadja hetedik napja.
Irán korábban a közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) néven ismert nemzetközi nukleáris megállapodás hatálya alá tartozott, amelynek értelmében az ország megszabadult a nyugati szankcióktól a nukleáris tevékenységére vonatkozó szigorú korlátozásokért cserébe.
Donald Trump első hivatali ideje alatt, 2018-ban kivonta az Egyesült Államokat a paktumból, és azt "a valaha tárgyalt legrosszabb megállapodásnak" minősítette, majd újabb szankciókat szabott ki Iránra. Ezután az iráni vezetés is fokozatosan feloldotta a vállalt korlátozásokat, és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőreit csak néha, és csak bizonyos helyekre engedi be azóta.
Az alku többi aláírója igyekszik rábírni Iránt a megállapodás betartására, Teherán azonban semmisnek tekinti az alkut, és folytatja az urándúsítást, ami z elérhető információk szerint 60 százalékon áll. Ez technikailag még mindig a 90 százalékos fegyverkezési szint alatt van, de messze meghaladja a JCPOA által megengedett 3,67 százalékos szintet.
Irán azt mondja, hogy nukleáris programja kizárólag polgári célokat szolgál. Izrael viszont hírszerzési információkra hivatkozva állítja, hogy Teherán nukleáris fegyver építésén dolgozik, amelyet Izrael ellen is bevethet.
"Mi, mint demokrácia, amikor háborúba megyünk, csak akkor tesszük, ha nincs más választásunk, vagy ha a másik fél kezdeményezte. Tehát azért mentünk bele ebbe a háborúba, mert nem láttunk más választási lehetőséget" - mondta Regev. A nagykövet határozottan kijelentette, hogy "Izrael nem azért bocsátkozott bele ebbe, hogy megoldja a világ problémáját. Izrael azért döntött így, hogy felszámolja a saját fenyegetettségét, amely Irán felől fennáll." Ugyanakkor hozzátette, hogy miután az izraeli hadműveletek sikeresek, lát lehetőséget ebben a helyzetben másra is.
"És remélem, hogy a nemzetközi diplomácia szerepet vállal ebben, de ezúttal gyakorlatiasabb lesz, konkrét eredményeket ér el" - zárta Haim Regev, Izrael EU- és NATO-nagykövete.