Az iráni külügy az USA-val egyeztet, egy iráni kriptotőzsdéről 90 millió dollárt loptak el hackerek

Steve Witkoff, az Egyesült Államok közel-keleti tárgyalója és Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter többször is beszélt telefonon azóta, hogy Izrael a múlt héten megkezdte az Irán elleni műveleteket. A telefonbeszélgetések célja az volt, hogy diplomáciai úton próbáljanak megoldást találni a péntek óta tartó konfliktusra, közölte három diplomáciai forrás a Reuters hírügynökséggel.

A diplomaták szerint Aragcsi azt mondta, hogy Teherán nem tér vissza a tárgyalóasztalhoz a nukleáris programjáról tárgyalni, amennyiben Izrael nem állítja le az Irán elleni támadásokat.

A diplomaták szerint a megbeszéléseken röviden szó esett egy május végén Irán által elutasított amerikai javaslatról, melynek célja egy regionális konzorcium létrehozása, amely Iránon kívül dúsítana uránt.

A Reuters amerikai és iráni forrásai egyelőre nem kommentálták az ügyet, viszont egy, a teheráni vezetés munkájára rálátó diplomata szerint Aragcsi azt mondta Witkoffnak, hogy Irán „rugalmasságot mutathatna a nukleáris kérdésben”, ha Washington nyomást gyakorolna Izraelre a háború befejezése érdekében.

Washington egyelőre nem mutatta jelét, hogy épp ezért nyomást gyakorolna Izraelre, Donald Trump amerikai elnök sokkal inkább azon morfondírozik, hogy belépjen-e a háborúba, vagy kimaradjon belőle. Ami biztos: a Pentagon főnöke, Pete Hegseth közölte, hogy Trump bármilyen parancsát azonnal teljesítik.

Az IDF közölte, hogy csütörtökön egy dróncsapás során megöltek egy Hezbollah-ügynököt Libanon déli részén, és hogy 24 órán belül ez volt a harmadik ilyen eset. Az izraeli haderő szerint az ügynök részt vett a Hezbollah infrastruktúrájának helyreállításában Houla térségében.

Izrael katonai hírszerzésének vezetője, Shlomi Binder vezérőrnagy szerint az IDF-nek „le kell vadászni” az iráni katonai parancsnokokat, „bárhová is menekülnek”. Binder a hét elején likvidált Ali Shadmani vezérőrnagy (Irán legmagasabb rangú katonai parancsnoka) esetét felhozva említette, hogy két nappal ezelőtt sikerült lecsapniuk az iráni haderő egyik titkos főhadiszállására, néhány parancsnoknak viszont sikerült elmenekülnie.

Binder azt mondta, hogy az IDF első pénteki műveleteiben 30 iráni parancsnokot öltek meg.

Abban nincs különösebb vita, hogy Irán már felhalmozta egy vagy több nukleáris fegyver hasadóanyag-készletét, de az eszköz elkészítésének lehetséges idejéről erősen megoszlanak a politikusok és a katonai elemzők véleményei.

Mikorra lehet Iránnak atomfegyvere, és lehet-e egyáltalán? - senki se tudja pontosan

Abban nincs különösebb vita, hogy Irán már felhalmozta egy vagy több nukleáris fegyver hasadóanyag-készletét, de az eszköz elkészítésének lehetséges idejéről……

Az Euronews Persia vezetőjét, az Euronews központjának számító Lyonban élő Kamiar Babakot kérdeztük arról, milyen a helyzet Teheránban és vidéken, illetve hogyan érez, mit remél az iráni társadalom az izraeli támadás után.

Kifosztott boltok, benzinkorlátozás, halódó térerő: így áll a helyzet Iránban a lakosság szemével

Az Euronews Persia vezetőjét, az Euronews központjának számító Lyonban élő Kamiar Babakot kérdeztük arról, milyen a helyzet Teheránban és vidéken, illetve……

Haim Regev az Euronewsnak adott interjújában elmondta, hogy Izrael azért indított katonai hadműveleteket Irán ellen, mert nem volt más választása, és figyelmeztetett, hogy a Teherán nukleáris ambícióiból eredő fenyegetés a Közel-Keleten túlra is kiterjedhet.

Részletek az alábbi cikkben:

Irán Európára is fenyegetést jelent - mondta az Euronewsnak Izrael EU- és NATO-nagykövete

Haim Regev az Euronewsnak adott interjújában elmondta, hogy Izrael azért indított katonai hadműveleteket Irán ellen, mert nem volt más választása, és……

Izraelhez köthető hackerek több mint 90 millió dollárt vontak ki Irán legnagyobb, Nobitex néven ismert kriptotőzsdéjéből. A hackercsoport azzal vádolta a Nobitexet, hogy segített az iráni kormánynak kijátszani a nyugati szankciókat az ország nukleáris programjával kapcsolatban, és pénzt utalni a militáns szervezeteknek.

A Nobitex a jelek szerint megerősítette a támadást. Sem a mobilalkalmazásuk, sem a weboldaluk nem működött, illetve a rendszereikhez való jogosulatlan hozzáférésről posztoltak.

A jelenlegi közel-keleti helyzet rendkívül kritikus, a feleknek minél hamarabb tűzszünetet kell kötniük, Kína pedig továbbra is hajlandó konstruktív szerepet játszani és összefogni az erőket a béke helyreállításában - közölte Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön. A kínai elnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonhívása során kijelentette, hogy az erőszak nem megfelelő módszer a nemzetközi viták megoldására, és csak fokozza a gyűlöletet és az ellentéteket - idézte Hszit a kínai állami média. Putyin már korábban jelentkezett a békeközvetítő szerepére, amire Trump megjegyezte, hogy intézze a maga dolgát, utalva ezzel az ukrajnai háborúra.

Az MTI szerint Hszi Csin-ping azt is mondta, hogy az iráni-izraeli háborúról, hogy "a konfliktusban részt vevő feleknek, különösen Izraelnek, a lehető leghamarabb tűzszünetet kell kötniük, hogy megakadályozzák a helyzet súlyosbodását, és elkerüljék a háború eszkalálódását", és hozzátette, hogy "a polgári lakosság semmilyen körülmények között nem támadható a katonai konfliktusokban: a feleknek szigorúan be kell tartaniuk a nemzetközi jogot, el kell kerülniük az ártatlan polgári lakosság elleni támadásokat, és meg kell könnyíteniük a külföldi állampolgárok evakuálását." Megjegyzendő, hogy Irán épp a mai napon talált el egy kórházat Izraelben.

A kínai elnök szerint a Tel-Aviv és Teherán közötti vitában a párbeszéd és a tárgyalás az alapvető megoldás, melyben a nemzetközi közösségnek, különösen a nagy országoknak, amelyek befolyással bírnak a konfliktusban részt vevő felekre, a nyugalom előmozdítására kell törekedniük - fogalmazott.

"Kína továbbra is készen áll erősíteni a kommunikációt és a koordinációt minden féllel, összefogni, védeni az igazságot és konstruktív szerepet játszani a béke helyreállításában" - mondta.

Csütörtöki hírek szerint az iráni külügyminiszter pénteken Genfben találkozik brit és német kollégájával, illetve az EU külügyi főképviselőjével.

A védelmi miniszter ellátogatott az egyik iráni rakéta becsapódásának helyszínére, az izraeli Holonba, és ott arról beszélt, hogy "Hámenei egy olyan diktátor, akinek Irán vezetőjeként kinyilvánított célja Izrael Állam elpusztítása."

Katz azt mondta, hogy a jelen helyzet olyan, mintha a a holokauszt idején már létezett volna Izrael Állam, és egy erős hadsereget küldött volna Németországba, hogy megálljt parancsoljanak a zsidók kiirtását célzó terveknek. A tárcavezető hozzátette, hogy "Irán legfőbb vezetője nemcsak Izrael ellen cselekszik, hanem saját népének is károkat okoz. Izrael elpusztítását támogatja, és minden erőforrását ennek rendeli alá, a saját népe rovására. Hámenei egy megerősített bunkerben ül, miközben izraeli kórházakat és lakóépületeket lövet, ami háborús bűnnek számít, és felelnie kell érte." Katz kiemelte, hogy ehhez képest a háború célja az iráni nukleáris fenyegetés eltörlése és a rakétafenyegetés semlegesítése, és leszögezte, hogy az izraeli haderő erre kapott parancsot.

Az Izraeli Véderő egyik tisztviselője a Reutersnek nyilatkozta, hogy a hadsereg becslései szerint Irán ballisztikus rakétaindítóinak kétharmadát kiiktatták, de hozzátette, hogy Iránnak még így is több mint 100 rakétaindító állomása van.

A hadsereg korábban közölt, hogy az indítóállások elsődleges célpontnak számítanak, mivel ezek megsemmisítésével tudják megakadályozni, hogy Teherán rakétazáport zúdíthasson Izraelre.

Az X-en közzétett, a NAÜ főigazgatójának, Rafel Grossinak címzett üzenetében Eszmáil Bagai teljes mértékben elfogultnak nevezte a NAÜ jelentését, amely, mint mondta "végső ürügyként szolgált" az Irán elleni izraeli támadáshoz.

"A félrevezető narratívák súlyos következményekkel járnak, Grossi úr, és felelősségvállalást követelnek" - jelentette ki a szóvivő, aki egyúttal azt vetette a főigazgató szemére, hogy "elárulta az atomsorompó-rendszert és bűnrészessé tette a NAÜ-t a konfliktusban".

A szóvivő az üzenettel Grossi a CNN amerikai hírtelevíziónak adott, szerdán sugárzott interjújára reagált, amelyben a főigazgató azt mondta, az ügynökség nem szerzett semmilyen bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy Irán szisztematikusan törekedett atomfegyver előállítására.

(MTI)

A több mint 700 héber és arab anyanyelvű, vasárnap és kedden végzett közvélemény-kutatás szerint az izraeliek 70 százaléka támogatja a folyamatban lévő csapásokat, 10 százalék pedig azt mondja, hogy ugyan támogatja őket, de szerinte az időzítés rossz volt, 13,5 százalék pedig ellenzi a háborút.

A zsidók körében 82 százalék az, aki támogatja a műveleteket, kétharmaduk pedig az időzítést is megfelelőnek tartja, az időzítés viszont a politikai oldalakat tekintve megosztó: a baloldaliak mindössze 37 százaléka véli úgy, hogy megfelelő időben kezdődtek a műveletek, a középen állóknak az 52,5 míg a jobboldaliak 80 százaléka gondolja azt, hogy jó volt az időzítés.

Az arab származású izraeli állampolgárok körében mindössze 11 százalék támogatja az Irán elleni támadás megindításáról szóló döntést, további 12,5 százalék támogatja, de ellenzi az időzítést, 65 százalék pedig ellenzi a csapásokat.

A zsidó válaszadók 91,5 százaléka meglehetősen magasnak minősítette a lakosság ellenálló képességét és kitartását az Iránnal vívott háború során, szemben az arabok mindössze 35 százalékával. A zsidók 66, az araboknak pedig a 89 százaléka aggodalmát fejezte ki saját és családja fizikai biztonsága miatt.

A válaszadók 63 százaléka szerint helyénvaló volt támadást indítani még úgy is, hogy elképzelhető, hogy Irán nukleáris programjának csak amerikai beavatkozással lehet véget vetni. A zsidó izraeliek 60 százaléka gondolja, hogy Izrael biztonsága Donald Trump amerikai elnök egyik prioritása, szemben az arabok 50 százalékával.

A zsidók 68 százaléka szerint Benjamin Netanjahu miniszterelnök, a támadások megindításával kapcsolatos döntését biztonsági megfontolások motiválták, míg az araboknak csak 18,5 százaléka ért ezzel egyet.

Az izraeliek körülbelül a fele (a zsidók 52 százaléka, és az arabok 38,5 százaléka) véli úgy, hogy a biztonsági helyzetre tekintettel egységkormányt kell létrehozni. Ezt a nézetet a baloldali zsidók 41,5, a középen élők 63,5, és a jobboldalon élőknek pedig az 50 százaléka támogatja.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter csütörtökön megerősítette, hogy pénteken Genfben találkozik brit, francia és német kollégáival, valamint az Európai Unió vezető diplomatájával.

Elmondta, hogy a találkozóra a három európai állam kérésére került sor.

Ali Hámenei iráni ajatollah Mohammad Karami dandártábornokot nevezte ki az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) szárazföldi erőinek új parancsnokává. Karami korábban az IRGC szárazföldi erőinek bázisát vezette Irán déli részén, Ebrahim Raiszi iráni elnök kormányzása alatt pedig Szisztán és Beludzsisztán tartományok kormányzójaként szolgált.

Az új tisztséget azért kapta, mert a szárazföldi erők eddig parancsnoka, Mohammad Pakpour az IRGC főparancsnoka lett, átvéve Hoszein Szalami tábornok helyét, aki a jelentések szerint az Irán elleni izraeli csapások kezdetén az izraeli csapások következtében meghalt.

Ő Karami:

Fotó: X

Irán hivatalosan panaszt tett a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnél (NAÜ), miután Izrael az éjszaka folyamán nukleáris létesítményeket, köztük az araki nehézvízreaktort és a natanzi létesítményt is támadta.

Az IRNA iráni állami hírügynökség szerint Teherán azzal vádolja Izraelt, hogy megszegi „a nukleáris létesítmények elleni támadásokat tiltó nemzetközi egyezméneket."

A jelentés hozzáteszi, hogy az araki atomlétesítmény elleni támadásnak nem voltak áldozatai.

Israel Katz izrael védelmi miniszter kijelentette, hogy Hámenei ajatollah iráni vezetőt „felelősségre fogják vonni a bűneiért” azok után, hogy Irán rakétát lőtt ki egy dél-izraeli kórházra.

Katz az X-en „gyávának” titulálta az iráni rakétacsapásokat, és azt állította, hogy a csapások háborús bűncselekménynek minősülnek.

Katz megerősítette, hogy Netanjahu miniszterelnökkel együtt utasította az IDF-et, hogy fokozza az iráni stratégiai és kormányzati célpontok, köztük Teherán elleni csapások intenzitását azzal a céllal, hogy „megszüntesse az Izrael Államot fenyegető veszélyeket és aláássa az ajatollahok rendszerét”.

„Ma reggel Irán ”terrorista zsarnokai„ rakétákat lőttek ki a beer-sévai Soroka kórházra” - írta Netanjahu az X-en, és figyelmeztetett, hogy Izrael visszafizeti a kölcsönt Teheránnak.

Az IRNA iráni hírügynökség megerősítette a rakétacsapást, de közölte, hogy a fő célpontok a kórház közelében lévő izraeli katonai központok voltak, konkrétan az IDF C4I parancsnoki és hírszerző központja és az IDF hírszerző tábora.

Az IRNA azt állította, hogy a kórház csak a robbanás hullámainak volt kitéve, és nem szenvedett súlyos károkat, a katonai helyszíneket pedig pontos és közvetlen célpontoknak nevezte.

A kórház tisztviselői elmondták, hogy a támadásban több ember megsebesült, és felszólították a lakosságot, hogy ne jöjjenek be kezelésre.