Nagy biztonsági pánik közepette Irán kivégzett több, a Moszadnak való kémkedéssel vádolt személyt. Az izraeli hírszerzés regionális támogatással és fejlett technológiával ügynökhálózatot telepített a rezsimbe, ami megingatta a bizalmat és széles körű tisztogatásokhoz vezetett a Forradalmi Gárdában.
HIRDETÉS
A teheráni rezsimen eluralkodó biztonsági pánik jele volt, amikor tegnap kivégeztette a harmadik iráni állampolgárt, akit azzal vádoltak, hogy kémkedett az izraeli titkosszolgálat, a Moszad számára.
Ez a lépés része annak a széles körű letartóztatási kampánynak, amelyet az elmúlt napokban számos gyanúsított ellen indítottak, miközben az iráni biztonsági szolgálatokon belül példátlanul megnőtt a nyugtalanság, ami a Moszadnak tulajdonított befolyásszerzésnek köszönhető, amelyek előkészítették a nukleáris létesítmények és magas rangú iráni katonai tisztviselők ellen irányuló precíziós csapásokat.
Iránból származó jelentések szerint ez a kampány nem korlátozódott letartóztatásokra és bírósági eljárásokra, hanem kiterjedt arra is, hogy felszólították a lakosságot, jelentsen a hatóságoknak mindenkit, aki gyanút kelt. Értve ezalatt például azokat, akik még éjszaka is kalapot vagy napszemüveget viselnek, azokat, akik gyakran kapnak csomagokat a szállítási szolgáltatásokon keresztül, vagy azokat, akik katonai és ipari területek környékén fényképeznek.
Egy kifinomult hírszerző hálózat
A források megerősítik, hogy a Moszadnak több mint egy évtizeden keresztül sikerült mély és hatékony hírszerző hálózatot kiépítenie Iránon belül, mivel képes volt szigorú biztonsági körülmények között, az iráni biztonsági struktúra belső réseit kihasználva működni, és behatolni a nukleáris, katonai és hírszerzési intézmények szívébe.
A zsidó állam ezt nyilvánvalóan létkérdésnek tekinti, hiszen a teheráni iszlamista rezsim hosszú évek óta nyíltan hirdeti a "cionista entitás" megsemmisítését.
Az iráni terepen a Moszad titkos szabotázsakciók sorozatát hajtotta végre, hogy kiiktassa a légvédelmet és a ballisztikus rakéták indítóállásait. Ügynökeinek százai vettek részt ebben Iránon belül és a főhadiszálláson, beleértve a Moszadnak dolgozó iráni ügynökök különleges egységét is.
Közép-Iránban a szervezet kommandós egységei irányított fegyverrendszereket helyeztek el nyílt területeken, iráni föld-levegő rakétaindító állomások közelében. Amikor az izraeli támadás megkezdődött, ezek a fegyverek elindultak és megsemmisítették az iráni légvédelmi célpontokat.
E titkosszolgálati behatolás erősségét bizonyítja többek között az iráni nukleáris létesítmények elleni közelmúltbeli támadás, amelyet az országon belüli Moszad-ügynökök segítségével hajtottak végre, valamint Mohsen Fakhrizadeh atomtudós 2020-as meggyilkolása, amelyet egy automatizált, távirányítású, műholddal összekapcsolt lövőrendszer segítségével hajtottak végre, anélkül, hogy az izraeli hírszerzés bármely tagja közvetlenül jelen lett volna a helyszínen.
2021-ben a natanzi nukleáris létesítmény fejlett centrifugáit tették működésképtelenné, miután a Moszad előzetesen robbanóanyagokat helyezett el és távolról robbantotta fel azokat - ez az akció is megmutatta, mennyire fejlett az izraeli hírszerző apparátus által használt technológia.
A Moszad, illetve az izraeli katonai hírszerzés azonban nemcsak az Iránon belüli ügynökökre támaszkodott, hanem egy regionális és nemzetközi hálózatot is felhasznált, amely logisztikai támogatást és hírszerzési adatokat biztosított számára.
Jelentések szerint a Moszad szorosan együttműködik az észak-iraki kurd milíciákkal és a Pakisztánnal határos beludzs lázadó csoportokkal, ahová csempészútvonalakon keresztül logisztikai anyagokat hoznak be és érzékeny információkat adnak át.
A feltételezések szerint az Egyesült Arab Emírségek és Azerbajdzsán is állomáshelyet és infrastruktúrát biztosít egyes Moszad-műveletekhez, míg az iráni ellenzéki hálózatok külföldön kulcsszerepet játszanak az ügynökök toborzásában és a hírszerzésben.
Háromoldalú stratégia: Toborzás, technológia és pszichológiai hadviselés
Stratégiai szinten Izrael három fő pillérre összpontosít. Az első: emberek toborzása, behatolás belülről. A szervezet olyan etnikai kisebbségekhez tartozó személyeket toborzott, mint a kurdok és a beludzsok, akik az iráni rendszeren belül marginalizáltnak érzik magukat. A Moszad belső informátorok toborzásával be tudott hatolni magukba az iráni hírszerző szolgálatokba és a Forradalmi Gárdába.
A második: a technológiai tudás, háború viselése emberi tényező nélkül. A technológia frontján a Moszad drónokat, mesterséges intelligenciát, robotikát és kibertámadásokat használt, mint például a Stuxnet vírust, amely megzavarta Irán urándúsítási programját, lehetővé téve Izrael számára, hogy céljait állandó emberi jelenlét nélkül érje el Iránon belül.
A harmadik tényező a pszichológiai hadviselés: félelem és kétségek keltése a rezsimben. A folyamatos behatolások megszállottságot és nyilvános gyanakvást keltettek a legmagasabb kormányzati szinteken belül, ami a Forradalmi Gárdán belüli feszültségekhez, valamint a belső elnyomás fokozódásához, önkényes letartóztatásokhoz és a polgárok szigorúbb megfigyeléséhez vezetett.
A Moszad kiterjedt tevékenysége hatásai nem korlátozódtak a fizikai aspektusra, hanem kiterjedtek Irán "pszichológiai struktúrájára" is. A hivatalos médiából kiderül, hogy a polgárok hivatalos utasításokat kaptak arra vonatkozóan, miként ismerjék fel az "ellenséges kollaboránsokat", beleértve az olyan személyek megfigyelését, akik pickup-ot vezetnek, nagy táskákat cipelnek, vagy diszkréten mozognak az érzékeny létesítmények körül.
Eközben a létfontosságú területeken fokozták az éjszakai megfigyelési műveleteket a Baszidzs erők, az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) félkatonai szárnyának részvételével, ami egyértelműen jelzi, hogy egyre jobban tartanak az izraeli ügynököktől, akik szabadon mozognak Irán belsejében. Az IRGC egyébként kiterjedt tisztogatásokon és átszervezéseken ment keresztül, ami egyes esetekben jobban gyengítette a belső kohézióját, mint bármilyen külső fenyegetés.
Ahmad Reza Radan iráni rendőrfőnök hétfőn egy videóbeszédében felszólította az általa "árulóknak" nevezett személyeket, hogy adják fel magukat, és azt sugallta, hogy azokkal szemben, akik rájöttek, hogy "az ellenség kihasználta őket", elnézőbb bánásmódot alkalmaznak, míg ha elkapják őket, "kemény leckét" fognak kapni.
Az iráni hírszerző és elhárító szolgálatok presztízse a jelentések szerint csökkent, mivel képtelenek voltak felderíteni vagy megakadályozni a Moszad ügynökeit. Belső megosztottság és vádaskodások kezdik sújtani a biztonsági szolgálatokat, miközben Irán új stratégiát próbál kialakítani a tisztviselői által "nyílt hírszerzési háborúnak" nevezett jelenséggel szemben.