A tagországok különböző álláspontját csütörtökön ismertethetik a nagykövetek egy brüsszeli találkozón.
HIRDETÉS
Megnehezíti az Európai Unió közös állásfoglalásának kialakítását, hogy az EU megosztott abban, hogy Izraelnek joga van-e bombázni Iránt. Az eltérő álláspontok a nagykövetek brüsszeli találkozóján fogalmazódhatnak meg csütörtökön - mondták az Euronews által megszólaltatott források.
Az EU szombaton nyilatkozatot adott ki, amelyben "minden felet felszólított, hogy tartsa be a nemzetközi jogot, tanúsítson önmérsékletet, és tartózkodjon olyan további lépések megtételétől, amelyek súlyos következményekkel járhatnak, például esetleges radioaktív kibocsátással".
A megbeszélésekhez közel álló források szerint a tagállamok közötti tanácskozások fontos része volt, hogy az EU az Irán elleni támadások kapcsán kijelentse, hogy "Izraelnek joga van megvédeni magát".
Mintegy 15 tagállam, köztük Ausztria, Csehország, Franciaország, Hollandia, Németország, Magyarország, Olaszország és Hollandia szerette volna ezt a sort beilleszteni, de nem született egyhangú megállapodás.
Több más tagország úgy vélte, hogy nincs elegendő bizonyíték arra, hogy Izraelnek a nemzetközi jog szerint joga van az Irán elleni offenzívához.
A nemzetközi jog és az ENSZ alapokmánya szerint egy állam fegyveres támadás vagy fenyegető támadás esetén élhet az önvédelem jogával. Minden lépésnek arányosnak is kell lennie.
Nincs egyetértés abban, hogy milyen mértékben érvényesíthető az önvédelem a mostani esetben
Izrael azt állítja, hogy nemcsak magára, hanem a világra is veszélyes lenne, ha Irán atomfegyverhez jutna, ezért van szükség a megelőző csapásokra.
A kérdésről csütörtökön Brüsszelben tárgyalnak majd a nagykövetek, és a jövő heti uniós állam- és kormányfői csúcstalálkozó napirendi pontja is lesz. A csúcstalálkozó következtetéstervezete, amelyet az Euronews látott, jelenleg nem tartalmazza az EU Tanács Izrael-Irán konfliktusra vonatkozó álláspontját.
Eközben uniós források az Euronewsnak elmondták, hogy meglepte őket a Bizottság elnökének tweetje, amelyben kijelentette, hogy önvédelemnek tekinti Izrael Irán elleni támadásait. Ursula von der Leyen üzenete messzebbre ment, mint az Európai Tanács - amely az EU külpolitikai hatáskörrel rendelkező ága - elfogadott nyilatkozata.
Ursula von der Leyen a következőket tweetelte: "Beszélt Herzog elnökkel a közel-keleti helyzet eszkalálódásáról. Megismételtem Izrael jogát, hogy megvédje magát és megvédje népét".
Az Euronewst tájékoztató, névtelenséget kérő diplomata arra is figyelmeztet, hogy több EU-s tagország már most attól tart, hogy Iránból akár kétmillió menekülő kopogtathat Európa ajtaján. Az EU nem tud megküzdeni ekkora migrációs hullámmal a menekülők érkezésétől tartók szerint.
Mohammad El Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) korábbi vezetője az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy az "izraeli gyanú nem jelent közvetlen fenyegetést", és hogy a nukleáris létesítmények elleni izraeli támadás a nemzetközi jog szerint törvénytelen.
Az EU úgy véli, hogy Irán Oroszország katonai támogatása révén jelentős destabilizáló befolyással bír az európai kontinensen.
Az Ukrajna elleni orosz háború 2022-es kezdete óta Irán Shahed típusú drónokat szállít Oroszországnak, amiket tömegesen vetnek be Ukrajna ellen, közölte többször Kijev.
Kaja Kallas, az EU külügyi vezetője azóta megismételte az EU hivatalos álláspontját, amely az Izrael-Irán háború diplomáciai megoldását sürgeti. Szerdán azt tweetelte, hogy "Izraelnek joga van megvédeni magát, ez összhangban áll a nemzetközi joggal".