Az elmúlt években a tömegturizmus több okból is megugrott Európában és azon kívül is. De hogyan lett a nyaralni érkezőkből feszültség forrása?
HIRDETÉS
A hétvégén többezer tüntető gyűlt össze Madridban, Barcelonában és Nápolyban, hogy megálljt parancsoljanak városaik "turistaközponttá" válásának.
De hogyan lett a nyaralni érkezőkből fesztültség forrása?
Az elmúlt években a tömegturizmus több okból megugrott Európában - és máshol.
"Az egyik ok, hogy számos országban a középosztály nagyobb jövedelmű lett, könnyebben elérhetők számukra a repülőutak, és ha Európa példáját hozom fel a schengeni térséggel, a határátlépés lehetőségeivel, ezek drámaian változtak az évtizedek során" - magyarázta Sandra Carvao, az ENSZ turizmusért felelős munkatársa.
Az ENSZ idegenfrogalmi adatai szerint az Európába érkező utazók száma a 2005-ös 416 millióról 2024-re több mint 747 millióra emelkedett. 2019 és 2024 között a turistaérkezések Portugáliában 18%-kal nőttek, Spanyolországban és Franciaországban pedig és 12%-kal. Olaszországban viszont ugyanebben az időszakban 10,5%-kal csökkentek.
Ez a látogatóáramlás egyrészt munkahelyeket és bevételt generál a turisztikai régiók számára. Spanyolország 2023-ban 92 milliárd dollár bevételre tett szert a nemzetközi turistákból. Franciaországba 71 milliárd dollár, míg Olaszországba és Portugáliába 55 illetve 27 milliárd dollár folyt be. De milyen áron? Forgalmi dugók, telített városközpontok: a tömegturizmus számos kellemetlenséggel jár a helyiek számára.
A rövid távú bútorozott szállások, az ún. rbnb-k elterjedése hozzájárul az ingatlanárak emelkedéséhez és a helyiek lakhatási nehézségeinek növekedéséhez. Az Eurostat adatai szerint 2015 és 2023 között az ingatlanárak átlagosan 48%-kal emelkedtek az EU-ban. Portugáliában 105%-os, Spanyolországban 47%-os, Franciaországban 31%-os, Olaszországban pedig 8%-os volt az emelkedés ugyanebben az időszakban.
"Magának az ágazatnak kell meghatároznia, hogy bizonyos célállomásokon mekkora a teherbíró képesség. Hol és hogyan tudnánk jobban gazdálkodni? És ebben a helyzetben az új technológiák segítenek, mert sokat tehetünk az emberek mozgásának nyomon követésével. Több adat, több információ áll rendelkezésünkre" - hangsúlyozta Sandra Carvao.
Számos önkormányzat konkrét lépésekkel tesz a probléma ellen: Amszterdam például betiltotta az új hotelek építését, Dubrovnik pedig korlátozta a kikötőkbe érkező hajók napi számát.