Az európai vezetők azonnali deeszkalációra szólították fel a feleket.
HIRDETÉS
Az európai vezetők aggodalmuknak adtak hangot az Izrael és Irán között az éjszaka folyamán indított katonai támadások miatt, és azonnali deeszkalációra szólítottak fel, hogy elkerüljék a háború kirobbanását, amely az egész Közel-Keletre és azon túlra is kiterjedhet.
Keir Starmer brit miniszterelnök volt az egyik első kormányfő, aki reagált, és sürgette, hogy "minden fél lépjen vissza és sürgősen csökkentse a feszültséget".
"Az eszkaláció senkinek sem használ a térségben. A közel-keleti stabilitásnak kell prioritást élveznie, és partnereket vonunk be a de-eszkaláció érdekében" - mondta Starmer.
"Itt az ideje a visszafogottságnak, a nyugalomnak és a visszatérésnek a diplomáciához".
Holland kollégája, Dick Schoof hasonló üzenetet adott ki.
"Riasztóak a támadások a Közel-Keleten" - mondta Schoof. "Hollandia minden felet nyugalomra szólít fel és arra, hogy tartózkodjon a további támadásoktól és megtorlásoktól. A térség stabilitása érdekében azonnali deeszkalációra van szükség".
Friedrich Merz német kancellár összehívta biztonsági kabinetjét, miután telefonon beszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel a katonai művelet céljairól.
Az iráni atomprogram "sérti az atomsorompó-szerződés rendelkezéseit, és komoly fenyegetést jelent az egész térségre, különösen Izrael államra nézve" - mondta Merz nyilatkozatában, miközben a regionális instabilitásra figyelmeztetett.
Merz idézte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közelmúltbeli következtetését, amely szerint Irán 20 év óta először nem teljesíti nukleáris kötelezettségeit.
Németország készen áll arra, hogy "minden rendelkezésére álló diplomáciai eszközzel befolyást gyakoroljon a konfliktusban részt vevő felekre. A cél továbbra is annak megakadályozása, hogy Irán atomfegyvert fejlesszen ki" - tette hozzá a kancellár.
Brüsszelben az Európai Unió intézményeinek vezetői is reagáltak a gyorsan változó eseményekre.
"Európa minden felet a maximális önmérsékletre, az azonnali deeszkalációra és a megtorlástól való tartózkodásra szólít fel" - mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki "mélyen aggasztónak" nevezte a híreket.
"A diplomáciai megoldás most sürgetőbb, mint valaha a régió stabilitása és a globális biztonság érdekében" - tette hozzá von der Leyen.
Kaja Kallas főképviselő "veszélyesnek" nevezte a helyzetet, és kijelentette, hogy "a legjobb út továbbra is a diplomácia".
Donald Trump újra figyelmeztette Teheránt, hogy kösse meg az atomalkut. Az amerikai elnök hozzátette, hogy még van idő a mészárlás befejezésére, mielőtt minden megsemmisül. Trump közölte, hogy az USA gyártja a leghalálosabb haditechnikai eszközöket, amelyekből Izraelnek rengeteg van.
Az európai országok külügyminisztériumai is sorra reagáltak az izraeli-iráni katonai konfliktusra.
"A közel-keleti helyzet mélyen aggasztó, és a katonai eszkaláció körforgásának véget kell vetni" - mondta Elina Valtonen finn külügyminiszter, megjegyezve, hogy a teheráni finn nagykövetség személyzete "biztonságban van", és továbbra is "normálisan" működik.
A francia külügyminiszter, Jean-Noël Barrot szerint "minden diplomáciai eszközt mozgósítani kell" a növekvő feszültség csökkentése érdekében. Az ír diplomáciát vezető Simon Harris arra figyelmeztetett, hogy "a további eszkaláció a regionális továbbterjedés nagyon is valós kockázatával járna".
"Ez katasztrofális lenne a régió összes népe számára" - mondta Harris.
Az Izrael és Irán közötti válság két nappal a G7-országok kanadai csúcstalálkozója előtt robbant ki, várhatóan ott is ez lesz a legsürgetőbb napirendi pont.