A francia szenátus is támogatja azt a törvényjavaslatot, amely korlátozná az olyan cégek működését a francia piacon, mint a Shein és a Temu. A kritikusok szerint az európai cégekkel szemben is szigorúbban kellene fellépni.
A francia szenátus kedden elsöprő többséggel támogatta az olcsó ruházati óriáscégek szabályozását célzó új törvénytervezetet, amely elsősorban a kínai e-kereskedelmi platformokat, a Sheint és a Temut célozza.
A szöveg célja a tömegtermelésből és az alacsony árakból élő fast fashion modell környezeti és gazdasági következményeinek kezelése. A jogszabály bevezet egy öko-pontszámrendszert, amely értékelni fogja a fast fashion cégek által értékesített termékek környezeti hatását, beleértve a káros anyagok kibocsátását, az erőforrás-gazdálkodást és az újrahasznosíthatóságot.
A legalacsonyabb pontszámot elérő márkákat 2025-től kezdve termékenként 5 euróig terjedő, 2030-ra pedig akár 10 euróra emelkedő adóval lehetne sújtani. Az adó azonban nem haladhatja meg a termék kiskereskedelmi árának 50 százalékát.
A javaslat az ultragyors divatmárkák reklámozásának betiltását és az őket online népszerűsítő influencerek szankcionálását is tartalmazza.
A Shein már reagált
Quentin Ruffat, a Shein szóvivője a hét elején arra figyelmeztetett, hogy a szöveg "hatással lehet a francia fogyasztók vásárlóerejére". 2010 és 2023 között a Franciaországban reklámozott fast fashion termékek értéke 2,3 milliárd euróról 3,2 milliárd euróra nőtt. Ugyanakkor az Ademe szerint minden másodpercben 35 ruhadarab a szemétbe kerül.
Az európai cégeket kesztyűs kézzel kezelik
Míg a törvényjavaslat az olyan ultragyors divatplatformokat veszi célba, a legnagyobb európai szereplőket, például a Zarát, a H&M-et és a Kiabit megkíméli a legszigorúbb szankcióktól. Környezetvédelmi csoportok bírálták a törvénytervezetet, mert szerintük felpuhult időközben. "Ez egy elszalasztott lehetőség" - mondta Pierre Condamine, a "Föld Barátai" nevű szervezet egyik franciaországi kampánymenedzsere mondván, hogy a szöveg, amit ismernek, két márkát céloz meg, így kimaradnak azok, amelyek a termelés és a franciaországi fast fashion forgalom 90 százalékát képviselik.
Hozzáteszi, hogy nagyon csalódottak, mert végül is azt látják, hogy a gazdaság védelme lett a fő mozgatórugója ennek a törvényjavaslatnak. A kezdet kezdetén az volt a cél, hogy a ruhaipart elmozdítsák a fenntarthatóbb gyakorlatok irányába, de ez nem valósul meg.
Sylvie Valente Le Hir, konzervatív szenátor szerint nincs más választásuk. Azzal érvel, hogy muszáj megvédeniük azt, ami megmaradt az európai iparból. Külön kell kezelniük azt a termelést, amelyet ezek az óriások végeznek Kínában. Ott olyan méretekben folyik a termelés, amely százszorosa az európainak - magyarázza. Tehát egyelőre megvédik az európai és a francia ipart, mert ha nem teszik, nem marad belőle semmi, ezzel zárta le a gondolatmenetet.
Mielőtt a javaslat törvényerőre emelkedik, át kell esnie a szenátorok és képviselők vegyesbizottságának felülvizsgálatán szeptemberben, és tájékoztatni kell az Európai Bizottságot is az új jogszabályról, hogy a testület megvizsgálja, nem sérti-e az uniós szabályozást. Ha zöld utat kap, ez lesz a legkeményebb fellépés a fast fashion ellen Európában.