Donald Trump amerikai elnök ragaszkodik ahhoz, hogy a szövetségesek legalább 5%-ot költsenek, így Amerika máshol, főként az Indo-csendes-óceáni térségben és saját határainál összpontosíthat biztonsági prioritásaira.
HIRDETÉS
A legtöbb NATO-tag, amerikai szövetséges támogatja Donald Trump amerikai elnök azon követelését, hogy a GDP 5 százalékát fordítsák védelemre, és készek a biztonsági kiadások növelésére - közölte csütörtökön Mark Rutte, a szövetség főtitkára.
"Széles körű a támogatás" - mondta Rutte újságíróknak, miután elnökölt a NATO védelmi minisztereinek találkozóján, a szövetség brüsszeli központjában.
"Nagyon közel vagyunk" - mondta, hozzátéve, hogy teljes mértékben bízik abban, hogy "a három hét múlva esedékes, következő NATO-csúcstalálkozóig eljutunk a megállapodásig".
Az európai szövetségesek és Kanada már eddig is nagy összegeket fektettek fegyveres erőikbe, valamint fegyverekbe és lőszerekbe, mióta Oroszország 2022-ben teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen.
Ugyanakkor egyesek visszautasították az amerikai követeléseket, hogy a GDP 5%-át a védelemre fordítsák; 3,5%-ot az alapvető katonai kiadásokra, és 1,5%-ot a hadseregek gyorsabb bevetéséhez szükséges utakra, hidakra, repülőterekre és tengeri kikötőkre, infrastruktúrára.
A cél teljesítése nehézségekbe ütközik
2023-ban, amikor Oroszország Ukrajna elleni háborúja a második évébe lépett, a NATO vezetői megállapodtak abban, hogy a GDP legalább 2%-át a nemzeti védelmi költségvetésre fordítják.
Eddig a 32 tagországból 22 teljesítette ezt, a többiek azonban még mindig küzdenek a cél teljesítéséért.
Trump és NATO-társai valószínűleg jóváhagyják az új célt a június 24-25-i hágai csúcstalálkozón.
Trump ragaszkodik ahhoz, hogy az USA szövetségesei legalább 5%-ot költsenek, hogy Amerika máshol, főként az Indo-csendes-óceáni térségben és saját határainál lévő biztonsági prioritásokra összpontosíthasson.
Az új cél a védelmi költségvetésre vonatkozó jelenlegi 2%-os célhoz képest 1,5%-os növekedést jelentene. Ez azt jelenti, hogy mind a 32 ország ugyanannyit fektetne be.
Az Egyesült Államok dollárban kifejezve messze többet költ, mint bármely más szövetséges.
A NATO legfrissebb adatai szerint azonban Washington 2024-ben a GDP 3,19%-át költötte, szemben az egy évtizeddel korábbi 3,68%-kal. Így az egyetlen szövetséges, amelynek védelmi kiadásai 2014 óta csökkentek.
Bár a két új számadat együttesen 5%-ot tesz ki, a polgári infrastruktúrát érintő fejlesztések figyelembevétele, hogy a hadseregek gyorsabban bevethetők legyenek, jelentősen megváltoztatja azt az alapot, amely alapján a NATO hagyományosan kiszámítja a védelmi kiadásokat.
A hétéves időkeret a szövetség szokásos normái szerint is rövid. A jóval szerényebb 2%-os célt, amelyet azután tűztek ki, hogy Oroszország 2014-ben annektálta az ukrajnai Krím félszigetet, egy évtized alatt kellett volna elérni.
Az USA vezetése a NATO-ban
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerint Trump nem kevesebbet tett, mint hogy megmentette a NATO-t.
Újságíróknak elmondta, hogy az európai szövetségesek az asztal körül csütörtökön azt mondták: "Meghallgatjuk. Mindannyiunknak szükségünk van a képességek növelésére. Mindannyiunknak többet kell költenünk. Köszönjük, Trump elnök úr, hogy újjáélesztette ezt a szövetséget. Ez egy olyan szövetség volt, amely alvajáró volt a jelentéktelenség felé".
A többletkiadásokra akkor is szükség lesz, ha a Trump-kormányzat haderőcsökkentést jelent be Európában, ahol mintegy 84 000 amerikai katona állomásozik, így az európai szövetségeseknek kell majd betömniük a biztonsági "réseket", hiányosságokat.
Arra a kérdésre, hogy mik a Pentagon tervei, Hegseth nem adott magyarázatot, de azt mondta: "az Egyesült Államoknak csak az lenne a felelőssége, hogy folyamatosan értékelje a haderőpozíciót, és pontosan ezt tettük".
"Amerika nem lehet mindig és mindenhol ott, és nem is szabadna, ezért vannak okai annak, hogy miért vannak csapataink bizonyos helyeken" - mondta, és biztosítékot adott arra, hogy bármilyen felülvizsgálatot "szövetségeseinkkel és partnereinkkel együtt végeznénk, hogy biztosak legyünk abban, hogy ez a megfelelő méret".
A találkozó során Hegseth és védelmi kollégái jóváhagyták a fegyverek és katonai felszerelések felhalmozására vonatkozó beszerzési célokat is, hogy jobban megvédjék Európát, az Északi-sarkvidéket és az Atlanti-óceán északi részét.
A "képességcélok" mind a 32 nemzet számára feladatokat határoznak meg olyan kiemelt felszerelések beszerzésére, mint a légvédelmi rendszerek, nagy hatótávolságú rakéták, tüzérség, lőszerek, drónok és "stratégiai eszközök", mint a légi utántöltés, a nehéz légi szállítás és a logisztika.
Az egyes nemzetek tervei titkosak, így a részletekről csak kevés információ áll rendelkezésre.
Az új célpontokat a NATO egy 2023-ban elfogadott tervezet alapján jelöli ki, amely a szövetség legnagyobb tervezési átalakítása a hidegháború óta, hogy megvédje területét egy Oroszország vagy más jelentős ellenfél támadásával szemben.
E tervek szerint a NATO célja, hogy 30 napon belül akár 300 000 katonát is készenlétbe helyezzen a keleti szárnyra, bár szakértők szerint a szövetségesek nehezen tudnának ilyen létszámot összeverbuválni.