A melegellenes törvénycsomag megsemmisítését az Európai Parlament és 16 tagállam követelte, a most publikált főtanácsosi szakvélemény - amely rendszerint mutatja a végső ítélet irányát - pedig az, hogy a törvények sértik az uniós jogot.
HIRDETÉS
Magyarország megsértette az uniós jogot azzal, hogy megtiltotta vagy korlátozta az LMBTQ+ tartalmakhoz való hozzáférést - állapította meg csütörtökön tanácsadói véleményében az EU legfelsőbb bíróságának főtanácsnoka. A jogszabály többek között megtiltotta a szexuális és nemi kisebbségekre vonatkozó tartalmak „megjelenítését” és „népszerűsítését” az iskolákban és a médiában.
Tamara Ćapeta, az Európai Unió Bíróságának (EUB) főtanácsnoka azt is felvetette, hogy Magyarország megsértette az EU alapvető értékeit, amelyeket az uniós szerződés 2. cikke rögzít.
A főtanácsnok véleménye jogilag nem kötelező érvényű. A bírák azonban jellemzően figyelembe veszik, és a legtöbb esetben a végső ítélet ehhez a nyilatkozathoz igazodik. Ha a bíróság bírái egyetértenek a főtanácsnok véleményével, akkor követelhetik Magyarországtól a törvény visszavonását vagy módosítását, és pénzbírságot is kiszabhatnak Budapestre.
Az EU történetének egyik legjelentősebb emberi jogi ügyeként fémjelzett perhez az Európai Parlament és 16 tagállam csatlakozott, és követelte Magyarországtól a törvény megsemmisítését.
A törvényt még 2021-ben fogadták el, úgymond a gyermekvédelem és a pedofília elleni küzdelem jegyében. A kritikusok és az LMBTQ+ közösség azonban orosz mintájú melegellenes kampányt láttak benne, amely veszélyezteti az alapvető jogokat.
A törvény tiltja az LMBTQ+ emberek vagy a kiskorúakat érintő kapcsolatok ábrázolását az oktatásban és a médiában.
A törvény egy része előírta, hogy az azonos neműek kapcsolatát ábrázoló könyveket a könyvesboltokban fóliába csomagolva és lepecsételve kell árulni. Emellett több hasonló tartalmú tévéműsort éjszakai idősávba helyeztek át.
A törvény elfogadása a kormány elleni tiltakozásokhoz vezetett, és az Európai Bizottság még ugyanebben az évben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mondván, hogy a törvény sérti az uniós jogot és értékeket.
Idén Magyarország egy lépéssel továbbment, és a gyermekvédelmi törvényre hivatkozva betiltotta a közterületen tartott Pride-rendezvényeket.
Az Európai Bizottság jelenleg vizsgálja, hogy ez a jogszabály összhangban van-e az uniós joggal. Nemrégiben Michael McGrath, az EU igazságügyi biztosa az Európai Parlamentben tartott vita során kijelentette, hogy a Budapest Pride felvonulás nem jelent veszélyt a gyermekekre.