Egyelőre nincs meg a kellő többség az uniós miniszterek között, akik arról dönthetnek: sújtsák-e szankciókkal Magyarországot a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
HIRDETÉS
Az EU-miniszterek nem fogják a 7. cikk szerinti szankciók bevezetését kérni Magyarországgal szemben, amikor kedden Brüsszelben összeülnek tanácskozni, mert nincs meg ehhez a szükséges többségük - közölte egy uniós diplomata kedden az Euronews-zal.
Az uniós ügyekért felelős miniszterek aznap tartanak meghallgatást a 7. cikk szerinti eljárás keretében a demokrácia és a jogállamiság magyarországi helyzetéről, amely akár az ország szavazati jogának felfüggesztésével járhat.
Az eljárás 2018-ban kezdődött, amikor az Európai Parlament szankciókat kért Magyarországgal szemben a jogállamiság állítólagos megsértése miatt, különösen ami az igazságszolgáltatást és a sajtószabadságot illeti. A Tanács ezt követően nyolc alkalommal tárgyalta a kérdést, de még nem jutott el odáig, hogy elindítsa a 7. cikk szerinti eljárás következő szakaszát, amelyben a tagállamokat felkérnék, hogy szavazzanak a szankciókról.
"Nem vagyok biztos abban, hogy ebben a szakaszban megvan a szükséges számú szavazat" - mondta a diplomata, aki arról sem tudott nyilatkozni, hogy enélkül lesz-e kedv a továbblépésre.
Általában a 7. cikkely szerinti meghallgatásokon Magyarország felolvasást tart a jogállamiság helyzetéről, ezt követően a többi tagállam pedig közbeszólhat, felvethet problémákat és kérdéseket tehet fel. A keddi meghallgatáson valószínűleg szóba kerül majd a budapesti Pride betiltása, valamint az átláthatósági törvénynek nevezett új törvénytervezet, amely potenciálisan korlátozhatja a külföldi finanszírozású média munkáját az országban.
A 7. cikk szerinti eljárás két szakaszból áll: a jelenlegi, első szakasz a fentebb leírt meghallgatásokból áll, amelyeken más tagállamok világos képet kaphatnak az adott ország helyzetéről. A folyamat második szakaszában pedig a Tanács dönthet az esetleges szankciókról - ezek között a legerősebb büntetésnek a tagállam szavazati jogának felfüggesztése számít.
A szankciók megszavazásához az érintett ország kivételével valamennyi tagállam egyhangú voksolására van szükség. Ha ez nincs meg, de már a tagállamok 80 százaléka egyetért, akkor megrovásban részesíthetnék Magyarországot az uniós jogállamiság elveinek tartós megsértése miatt. Jelenleg egyik lehetőség mellett sincs egyértelmű többség - mondta a diplomata.
Korábban a Robert Fico vezette Szlovákia képviselői világossá tették, hogy blokkolni fognak minden, Magyarország megbüntetésére irányuló kísérletet. A szlovák miniszterelnök 2024 januárjában azt mondta, hogy amíg hivatalban van, soha nem hagyja, hogy egy országot megbüntessenek azért, mert kiáll a nemzeti szuverenitásáért. Más országok is elutasíthatják Magyarország szankcionálását.
Budapest korábban politikai boszorkányüldözésnek minősítette a 7. cikk szerinti eljárást a kormány ellen.
Korábban Lengyelország is az eljárás hatálya alá tartozott, de miután Donald Tusk EU-párti kormánya visszavonta az ellentmondásos igazságügyi reformot, az eljárás megszűnt az ország ellen.