Az EU több szankciót is bevezetett a szankciókat megkerülő flotta összesen 350 hajójával szemben. De a probléma ezzel még nincs megoldva.
HIRDETÉS
"Minél tovább folytat Oroszország háborút, annál keményebb lesz a válaszunk" - jelentette ki Kaja Kallas külügyi főképviselő a héten, miután az Európai Unió külügyminiszterei hivatalosan is elfogadták az Oroszország elleni szankciók újabb körét Ukrajna teljes körű megszállása miatt.
Az intézkedésekkel újabb 189, Moszkva úgynevezett "árnyékflottájához" tartozó hajó került feketelistára, így a korlátozás alá vont hajók száma csaknem 350-re emelkedett.
Másnap Lengyelország megdöbbentő bejelentést tett.
"A szankciók hatálya alá tartozó 'árnyékflotta' egyik orosz hajója gyanús manővereket hajtott végre a Lengyelországot és Svédországot összekötő elektromos kábel közelében" - írta Donald Tusk miniszterelnök a közösségi médiában. "Katonaságunk hatékony beavatkozása után a hajó az egyik orosz kikötőbe hajózott".
Az események ismét rávilágítottak arra, hogy az EU-nak milyen hatalmas kihívásokkal kell szembenéznie az egy éve tartó küldetése során, hogy leszámoljon azzal a homályos, rozoga tankhajókból álló flottillával, amelyet Moszkva a tengerre telepített, hogy merész és veszélyes kísérletet tegyen a Nyugat által bevezetett szigorú gazdasági korlátozások kijátszására.
Az "árnyékflottára", ahogyan közismert nevén nevezik, irányuló politikai figyelem folyamatosan nőtt 2024 júniusa óta, amikor Brüsszel először jelölte ki az orosz üzemeltetésű olajszállító tartályhajókat, és megtagadta tőlük az uniós kikötőkbe és az uniós szolgáltatásokba való bejutást. Akkoriban a feketelista logikája elsősorban a szankciók nagyszabású kijátszásának megakadályozására irányult.
A Balti-tengeren történt incidensek sorozata - köztük a decemberi, amikor Finnország lefoglalt egy olajszállító tartályhajót, amelyet azzal gyanúsítottak, hogy szándékosan elvágott egy kritikus jelentőségű tenger alatti kábelt - azonban széles körű riadalmat keltett, és rávilágított arra, hogy az "árnyékflotta" milyen rendkívüli kockázatot jelent az EU biztonságára és környezetére.
Múlt héten Észtország éles figyelmeztetést adott ki: Oroszország most már hajlandó szükség esetén katonai erővel is megvédeni elöregedő hajóit, hogy lehetővé tegye kétszínű tengeri olajkereskedelmét.
Az üzenet azután hangzott el, hogy az ország elfogott egy gyanús hajót, amely a jelek szerint zászló és biztosítás nélkül közlekedett a vizein. Miután az észt hatóságok megállították a hajót, egy orosz katonai repülőgép jelent meg a helyszínen.
"Ez a vadászgép egy percre megsértette a NATO területét. Ez valami nagyon új dolog" - mondta Margus Tsahkna észt külügyminiszter a NATO törökországi ülésén. "Meg kell értenünk, hogy Oroszország hivatalosan is összekötötte és összekapcsolta magát az orosz árnyékflottával. Meg kell értenünk, hogy a helyzet valóban komoly" - hangsúlyozta.
Putyin költséges háttértámogatása
A Kreml válaszul az orosz tengeri olajra vonatkozó árplafonra - amelyet a G7-ek és Ausztrália 2022 decemberében, hónapokig tartó intenzív tárgyalások után állapított meg - állította össze "árnyékflottáját". A kezdeményezés megtiltotta a nyugati vállalatoknak, hogy kulcsfontosságú szolgáltatásokat - például biztosítást, finanszírozást és lobogózást - nyújtsanak olyan orosz tartályhajóknak, amelyek a megállapodott hordónkénti 60 dolláros árcédula felett értékesítettek nyersolajat.
A G7-ek két további felső határt vezettek be a prémium nyersolajtermékek (hordónként 100 dollár) és a diszkont nyersolajtermékek (hordónként 45 dollár) esetében.
Mivel a nemzetközi ellenőrzés minden eddiginél nagyobb volt, Moszkva rosszul karbantartott tankhajókhoz folyamodott, amelyek némelyike 20 éves vagy annál idősebb volt, és amelyeknél bonyolult struktúrákkal igyekeztek elrejteni a tényleges tulajdonosukat és üzemeltetőjüket. A hajók a nyugati korlátozásokat nem szívesen követő országok - például Panama, Libéria és a Marshall-szigetek - "kényelmi lobogója" alatt kaptak szabványon aluli biztosítást.
Idővel a Kreml nagy, közel 650 tankerből álló flottát hozott létre, amely képes volt a G7-ek szövetségeseinek felügyeletét számos megtévesztő módszerrel kikerülni, például hamisított adatok továbbításával és a transzponderek kikapcsolásával, hogy láthatatlanná váljon.
A kockázatos lépés kifizetődött: 2022 óta Oroszország folyamatosan 60 dollár feletti áron adta el az uráli olajat, tavaly áprilisban elérte a 85 dollárt. Európát Kína és India váltotta fel Oroszország első számú olajügyfeleiként, ami létfontosságú bevételt biztosít a hadigazdaság számára.
Ez azonban jelentős költségekkel is járt: a Kijevi Közgazdasági Iskola (KSE) szerint Moszkva 10 milliárd dollárt költött az armada kiépítésére, amely ma Oroszország világméretű nyersolaj-kereskedelmének nagy részét bonyolítja.
Brüsszelben a szankciók kirívó kijátszása egyre tarthatatlanabb problémává vált, amit súlyosbított az a kínos tény, hogy a lepusztult tankhajók jelentős részét nyugat-európai, elsősorban görögországi cégek adták el Oroszországnak.
Figyelemre méltó, hogy az EU tartózkodott attól, hogy tilalmat vezessen be a tartályhajók Oroszországnak történő eladására vagy tulajdonjoguk átruházására, annak ellenére, hogy több ezer más olyan exportot tiltott meg, amelyre Moszkvának nagy szüksége volt.
Ehelyett egy olyan értesítési rendszert vezetett be, amelynek értelmében az uniós vállalatok és magánszemélyek kötelesek jelezni az ilyen ügyleteket, ha a potenciális vevő kapcsolatban áll Oroszországgal. Az eladás alapesetben tilos, hacsak a nemzeti hatóság nem ad rá engedélyt.
A szankciók több körét követően az EU 342 hajóra bővítette feketelistáját az "árnyékflottából", amelyek közül néhányat az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is célba vett. A blokk egyedi szankciókat szabott ki a G7-ek árplafonjának kijátszását lehetővé tevő vállalatokra, legutóbb a VSK-ra, az orosz energiaszektor egyik kiemelkedő biztosítójára.
Ursula von der Leyen azt mondta, hogy további szankciókat helyeztek kilátásba.
"Ez azt jelzi, hogy közel három év után a nyugati kormányok kezdik komolyan venni a kérdést" - mondta Petras Katinas, a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) energetikai elemzője az Euronewsnak.
Számos kiskapu maradt még
A folyamatos megjelölés hozzájárult a flotta tengeri tevékenységének visszafogásához, mivel a kikötők egyre kevésbé hajlandóak fogadni a feketelistán szereplő hajók rakományait - mondta Katinas. A CREA legutóbbi havi jelentése azt mutatja, hogy az orosz olaj szállítására használt "árnyék" tankhajók aránya a januári 65%-ról áprilisban 53%-ra csökkent, a fennmaradó 47%-ot a G7-országok tulajdonában lévő vagy biztosított tankhajók végzik, amelyeknek be kell tartaniuk az árplafont.
Számos kiskapu azonban továbbra is fennáll. Ilyen például a hajóról hajóra történő szállítás, amelyet Oroszország arra használ, hogy álcázza nyersolajának eredetét és csalárd módon értékesítse azt a globális piacokon.
"Ezeket a műveleteket teljes mértékben be kellene tiltani, mivel egyértelmű kockázatot jelentenek a szankciók végrehajtására és a tengeri biztonságra nézve" - mondta Katinas.
Az "árnyékflottát" övező áthatolhatatlan homály miatt a szigorítás oda vezetett, hogy amint az egyik hajót feketelistára teszik, egy másik máris előbukkan az árnyékból. Néha még a feketelistára kerültek is sikerrel járnak.
"Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a hajók szankcionálása önmagában nem elég. Határozottabb végrehajtásra van szükség ahhoz, hogy ezeknek a kijelöléseknek valódi hatása legyen" - mondta Julia Pavicka, a Kijevi Közgazdasági Iskola Intézet szankciós programjának vezetője.
"Nem minden szankcionált hajó marad tétlen, miután felkerült a listára" - figyelmeztetett, megjegyezve, hogy sok hajó "legalább egyszer" orosz olajat rakodott, miután felkerült az EU feketelistájára.
A potenciális változást az jelenthetné, ha szigorú korlátozásokat vezetnének be az "árnyékflotta" hajóinak európai vizeken való áthaladására, hogy akadályozzák navigációs képességeiket. "Bár ehhez valószínűleg a legerősebb politikai akaratra és cselekvésre lenne szükség" - ismeri el Pavicka.