Tavaly óta Grúzia európai uniós csatlakozási folyamata teljesen megrekedt. Az ország első miniszterelnök-helyettese, Levan Davitasvili azonban az Euronewsnak azt mondta, a kormány célja továbbra is az, hogy 2030-ig csatlakozzon a blokkhoz.
HIRDETÉS
Grúzia kormánya továbbra is elkötelezett az európai uniós csatlakozás mellett, és úgy véli, hogy a "folyamat nagyon aktívan halad" – mondta Levan Davitasvili első miniszterelnök-helyettes.
A gazdasági és fenntartható fejlődési miniszteri tisztséget is betöltő Davitasvili a dohai Katari Gazdasági Fórumon az Euronewsnak nyilatkozva elmondta, hogy a hivatalos kormányzati politikában nem történt változás, és Tbiliszi már teljesítette a csatlakozási követelmények 60%-át.
"Világosan kijelentettük, hogy célunk a teljes jogú tagság 2030-ig. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez egy hosszú folyamat, de teljes mértékben arra összpontosítunk, hogy végrehajtsuk ezt a jelentős reformot" – magyarázta.
Davitasvili megjegyzései egybecsengenek Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnök megjegyzéseivel, ő februárban az Euronewsnak azt mondta, hogy kormánya még mindig elérhetőnek tartja a 2030-ig történő tagságot.
Kobakhidze szerint Grúzia "jelentős kihívásokkal néz szembe az európai bürokráciával", de hangsúlyozta, hogy még mindig "nagyon optimista" azzal kapcsolatban, hogy országa végül csatlakozni fog a blokkhoz.
Javulóban a kapcsolatok?
Novemberben Kobakhidze bejelentette, hogy Grúzia 2028-ig szünetelteti az EU-hoz való csatlakozási kérelméről szóló tárgyalásokat, mivel a miniszterelnök akkor a blokk egyes politikusai részéről "zsarolásnak és manipulációnak" nevezte a helyzetet.
Ez a döntés országszerte széles körű tiltakozást váltott ki több százezer grúzból, akik az ország jövőjét Európába integrálva látják.
Kobakhidzét novemberben nevezte ki újra miniszterelnöknek a kormányzó Grúz Álom párt, amelynek vitatott győzelme az októberi parlamenti választásokon szintén tömegtüntetéseket váltott ki, és a parlament ellenzéki bojkottjához vezetett.
A tüntetők azzal vádolják a Grúz Álmot, hogy Moszkva felé hajlik. Az ellenzéki erők (köztük Salome Zourabisvili volt grúz elnök) a szavazás "teljes meghamisításaként" ítélték el az eredményeket.
Az Európai Parlament is elfogadott egy állásfoglalást, amelyben elítéli a szavazást, és új választások megtartását követeli nemzetközi felügyelet mellett.
A 2012 óta hatalmon lévő kormánypárt tagadta, hogy bármi rosszat tett volna.
Az utóbbi időben azonban úgy tűnik, hogy Grúzia és az EU közötti kapcsolatok felengedtek, különösen azután, hogy Kobakhidze a múlt héten megjelent az Európai Politikai Közösség albániai csúcstalálkozóján.
A grúz miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök között a csúcstalálkozón lezajlott rövid, de szívélyes találkozó azt jelezte, hogy Grúzia és az EU kezd túllépni a nézeteltéréseken.
Kobakhidze ezt a pillanatot hangsúlyozta azzal, hogy újságíróknak azt mondta, hogy "volt egy időszak, amikor korlátozott volt a kommunikáció (Grúzia és az EU között), és úgy tűnik, hogy európai partnereink szívesen helyreállítanák a kapcsolatokat Grúziával".
A grúz miniszterelnök az olvadást országa "Európa számára létfontosságú szerepével" magyarázta, hozzátéve, hogy "mindenki megérti, hogy szükség van a Grúziával és annak vezetésével való kapcsolatra, és valószínűleg ezért érkezett számos kezdeményezés az európai vezetők részéről".
"Az évek során jelentősen hozzájárultunk a térség békéjének és stabilitásának megerősítéséhez, és továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a jövőben is ebben a szellemben cselekedjünk. Két szomszédos országot – Azerbajdzsánt és Örményországot – kapcsolunk össze Európával" – mondta Kobakhidze.