Az Euronewsnak adott exkluzív interjújában Micheál Martin ír miniszterelnök megosztotta aggodalmát Magyarországgal, a közbeszéd romlásával és Ukrajna EU-tagságának jövőjével kapcsolatban.
HIRDETÉS
Micheál Martin ír miniszterelnök mély aggodalmát fejezte ki az egyre ellenségesebb hangnemű politikai viták miatt Európa-szerte és az Egyesült Államokban, és az agresszió fokozódását a közösségi média széles körű befolyásának tulajdonította.
„Nagyon aggódom a durva nyelvezet miatt a közbeszédben, amivel mindenhol találkozik az ember, még Írországban is” – mondta Martin az Euronewsnak.
„A közösségi média megkönnyítette a gyűlölködés elterjedését, azt, hogy figyelmen kívül hagyjuk azokat, akiknek a miénkkel ellentétes véleménye van, valamint azt, hogy megcímkézzünk és beskatulyázzunk másokat.”
„Annak a lehetősége, hogy vitázhassunk, mint ahogy most is tesszük, egyre jobban eltűnik a nyilvánosságból, és ez aggaszt” – tette hozzá az ír miniszterelnök.
Figyelmét Magyarország felé fordítva Martin bírálta a Budapestről érkező, olykor lázító retorikát.
„A retorika, amely a magyar kormányból árad Európa felé, hogy meghódítják Európát vagy beveszik azt.”
Martin arra figyelmeztetett, hogy az ilyen nyelvezet nagyon negatívan hat a közvéleményre.
A miniszterelnök amiatt is kritizálta Orbán Viktort, hogy blokkolja az Ukrajnával kapcsolatos uniós szintű döntéseket, különösen a bővítéssel és az Európai Békekerettel (EPF) kapcsolatban. Ez utóbbi az EU fő eszköze, hogy katonai segítséget nyújtson Ukrajnának, amellyel megvédheti magát az orosz támadással szemben.
Martin aggodalmát fejezte ki amiatt, amit az alapvető jogok eróziójának lát az EU-ban, kritizálva Orbánt, amiért visszaél a vétójoggal az Ukrajnával kapcsolatos döntések akadályozása érdekében.
Míg Írország, mint semleges ország, nem szállít fegyvereket Ukrajnának, katonai támogatást nyújt az EPF-en keresztül. Mivel az Európai Békekeret jelentős késedelmekkel néz szembe, az uniós országok kétoldalú fegyverszállításhoz folyamodtak. Például Írország nemrégiben partnerségre lépett Litvániával, hogy óvóhelyeket építsenek odesszai iskolák számára.
Martin azzal vádolta Orbánt, hogy kihasználja az uniós szabályokat, és megismételte, hogy támogatja a 7. cikk alkalmazását. Ez a mechanizmus felfüggesztheti egy tagállam szavazati jogát a jogállamiság tartós megsértése esetén.
„Vannak, akik kihasználják a vétójogot” – mondta. „Véleményem szerint indokolatlanul.”
Magyarország blokkolja a tárgyalásokat Ukrajna uniós tagságával kapcsolatban is, és gyakran elítéli a Kijevnek nyújtott nyugati politikai és katonai támogatást. Ezzel szemben Dublin az egyik legelkötelezettebb uniós támogatója Ukrajna csatlakozásának.
„Felháborító, ami jelenleg történik. Véleményem szerint alapvető fontosságú, hogy Ukrajna geopolitikai okokból az Európai Unió tagjává váljon” – mondta Martin.
„Európa sok kísérletet tett arra, hogy megpróbálja feloldani a helyzetet. Hasonlóképpen, az EPF, az Európai Békekeret lelassította Írország támogatását Ukrajna számára.”
Írország fejlődő szerepe az európai védelemben
Mivel az EU változó biztonsági környezettel néz szembe, a védelmi kiadásokkal és az együttműködéssel kapcsolatos tárgyalások egyre fontosabbá válnak, beleértve a közös védelmi igények finanszírozására szolgáló közös hitelfelvételre vonatkozó javaslatokat is.
Martin racionális véleményt adott arról, hogy Írország támogatja-e ezt a megközelítést.
„Úgy gondolom, hogy elkerülhetetlen, hogy legyenek olyan tagállamok, amelyek a többéves pénzügyi keret egy részét a védelmi igényekre akarják majd fordítani” – mondta.
„Írországnak nem áll szándékában megakadályozni más országokat alapvető biztonsági szükségleteik kielégítésében, különösen az ukrajnai orosz invázió fényében, ami megváltoztatta az egész biztonsági paradigmát Európában.”
Miközben Írország fenntartja régóta fennálló semlegességét, egyre nagyobb mértékben vesz részt az európai biztonsági erőfeszítésekben.
Martin rámutatott az ország sebezhetőségére olyan területeken, mint a kiberbiztonság és a tenger alatti kábelek védelme, amelyek kritikusak a kommunikáció és az adatáramlás szempontjából.
„Írország tisztában van azzal, hogy sebezhetőségei vannak a kiberbiztonság és a tenger alatti kábelek védelme területén, és ezért veszünk részt sok PESCO-projektben (állandó strukturált együttműködés)” – mondta.