Félrevezető állítások keringenek az interneten arról, hogy a Friedrich Merz vezette "fekete-piros" koalíciós kormány "cenzúratörvényeket" kíván bevezetni egy "igazságminisztérium" hatáskörében. Az Euroverify ellenőrizte a tényeket.
HIRDETÉS
A német konzervatív CDU/CSU politikai unió és a balközép szociáldemokraták (SPD) által a múlt héten aláírt 144 oldalas koalíciós megállapodás a "demokráciánkat fenyegető súlyos veszélyekre" hivatkozva intézkedéseket tartalmaz a "dezinformáció" és a "választások célzott befolyásolása" ellen.
A lépésre a választási dezinformáció hatása miatti növekvő európai aggodalom közepette, valamint a Washington és Berlin között a szólásszabadság és a demokratikus elvek miatt kialakult sorozatos összecsapások után került sor.
A februári németországi választások előtt Donald Trump szövetségese és technológiai mogulja, Elon Musk igyekezett támogatni a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) pártot, miközben J.D. Vance a müncheni biztonsági konferencián éles kritikát fogalmazott meg a szólásszabadság feltételezett európai elnyomásáról.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter azóta "álruhás zsarnoksággal" vádolta Németországot, miután a német hírszerzés az AfD-t "szélsőjobboldali" pártnak bélyegezte, majd felfüggesztette ezt a döntést.
Most konzervatív kommentátorok azzal vádolták az új német kormányt, hogy "hazugságtilalmat" vezetett be a CDU/CSU és az SPD közötti koalíciós megállapodás egyik mondata miatt, amely így szól: "A hamis tényállítások szándékos terjesztése nem tartozik a véleménynyilvánítás szabadsága alá".
Nem változik a szólásszabadság garanciája
Két jogi szakértő azonban azt mondta az Euroverify-nak, hogy a koalíciós megállapodásnak ez a kivonata "semmi újat" nem jelent, és összhangban van a német jog által biztosított szólásszabadság védelmével.
"Ez a mondat (...) jól megalapozott a német alkotmánybíróság esetjogában. Ez tehát egyáltalán nem újdonság" - véli Dr. Matthias Bäcker, a mainzi Gutenberg Egyetem köz- és információs jog professzora.
Bár a német alkotmány 5. cikke, az úgynevezett alaptörvény garantálja a szabad véleménynyilvánítást és a véleménynyilvánítás szabadságát, a kétséget kizáróan, bizonyítottan valótlan és szándékosan terjesztett hamis állítások szigorúan véve nem mindig tartoznak a véleménynyilvánítás szabadsága alá.
"Ez az alkotmány szerint mindig is így volt, a szövetségi alkotmánybíróságunk joghatósága szerint" - mondta Dr. Ralf Müller-Terpitz, a Mannheimi Egyetem közjogi, gazdaságszabályozási és médiajogi tanszékének vezetője az Euroverify-nak.
A Correctiv német tényellenőrző portál rámutatott, hogy a szövetségi alkotmánybíróság már 1982-ben kimondta, hogy a véleménynek nem tekinthető kijelentések nem élveznek automatikusan védelmet, különösen, ha "bizonyítottan vagy tudatosan valótlan tényállításokról" van szó.
Ezt azóta több esetben is megerősítették, többek között a Szövetségi Alkotmánybíróság 2012-es ítéletében, amely szerint "a bizonyítottan vagy tudatosan valótlan tényállítás nem esik a német alaptörvény által biztosított védelem alá".
A regionális miniszter szerint a szólásszabadságnak vannak határai
Nathanael Liminski, Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi, európai, nemzetközi ügyekért és médiáért felelős minisztere, aki a koalíciós megállapodás médiapolitikáért felelős munkacsoportjának tagja volt, az Euroverify-nak elmondta, hogy a törvényt azért dolgozták ki, hogy "európai szinten, szövetségi szinten és a tartományok szintjén is érvényre juttassák a dezinformáció elleni küzdelmet".
"Nálunk hagyomány, hogy a szabadság nem mentes a felelősségtől. Ez pedig azt jelenti, hogy a szabadságnak vannak határai. És legalábbis a mi európai szólásszabadságunkban ez mindig felelősséggel jár, és ez azt jelenti, hogy a szólásszabadságnak vannak határai" - mondta Liminski miniszter, konkrét példaként említve az antiszemitizmust és a holokauszt tagadását.
Szakértők szorgalmazzák a szólásszabadság erős védelmét
Ugyanakkor rendkívül ritkák azok az esetek, amikor a kijelentések kívül esnek a szólásszabadság védelmén.
"Amikor kétség merül fel, akkor a véleménynyilvánítás szabadságának hatókörén belül vagyunk. Sőt, ha a tényszerű kijelentéseket értékítéletekkel, értékelésekkel, megjegyzésekkel kombináljuk, akkor is a szólásszabadság körébe tartozunk, még akkor is, ha a tényszerű rész esetleg téves" - magyarázta Bäcker professzor, hozzátéve, hogy mindannak, ami a szólásszabadság körén kívül esik, "meg kell felelnie az arányosság elvének".
Még ha egy kijelentés nem is élvez alaptörvényi védelmet, az nem jelenti azt, hogy törvényileg tilos vagy büntetendő.
A hamis állítások terjesztése azonban büntetőeljárást vonhat maga után, ha csalás, rágalmazás vagy gyűlöletkeltés céljából használják, mivel az ilyen hamis állítások kifejezetten sértik az egyén tulajdonát vagy alapvető jogait.
Az AfD-hez kötődő szélsőjobboldali médium főszerkesztőjét nemrégiben 7 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, mert a közösségi médiában hamis mémeket terjesztett Nancy Faeser volt belügyminiszterről, egy olyan rágalmazási ügyben, amelynek súlyosságát a politikai spektrum minden oldalának politikusai hevesen bírálták, és amely a szólásszabadság visszalépésével kapcsolatos aggodalmakat váltott ki.
Bäcker professzor szerint ezeket a jogsértéseket nehezebb meghatározni, amikor választási kontextusban történő dezinformációról van szó, mivel ezek a "demokratikus fogalmakhoz" és a "kollektív javakhoz" kapcsolódnak.
Megalapozatlanok azok az állítások, hogy Berlin "igazságminisztériumot" hoz létre
Kommentátorok azt is állították, hogy az új kormány egy úgynevezett "igazságminisztériumot" fog létrehozni, hogy "meghatározza az igazságot a hazugsággal szemben".
Ez az állítás alaptalan. A koalíciós megállapodás ugyanis kimondja, hogy "a nem kormányzati médiaszabályozónak képesnek kell lennie arra, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának megőrzése mellett és világos jogi irányelvek alapján fellépjen az információmanipuláció, valamint a gyűlöletkeltés és az uszítás ellen".
Ez a 14 németországi független állami médiahatóságra utal, amelyek a kormánytól elhatárolódnak és szövetségi tartományi szinten szerveződnek.
Bár a koalíciós megállapodás megfogalmazása a médiaszabályozó erősebb szerepére utal, Dr. Tobaias Schmid, a Német Médiahatóságok Igazgatói Konferenciájának (DLM) európai ügyekért felelős biztosa az Euroverify-nak elmondta, hogy "fontos tudatosítani, hogy ez a koalíciós megállapodás politikai nyilatkozat, nem pedig törvény".
"Mi a végrehajtó hatalom része vagyunk, és természetesen a kötelező érvényű rész a törvény, nem pedig néhány politikai elképzelés" - tette hozzá. "De emellett úgy gondolom, hogy ez a koalíciós megállapodás valóban azt mondja ki, hogy a média szabadságának általános védelme érdekében egyértelműen a dezinformáció kérdésére összpontosítunk".
Az EU digitális szabálykönyve
A koalíciós megállapodás szövege azt is kimondja, hogy "meg kell tiltani a szisztematikusan alkalmazott manipulatív terjesztési technikákat, például a botok és hamis fiókok tömeges és összehangolt használatát".
Bäcker professzor szerint ez egy olyan feladat, amely "lehetséges" és "indokolt lehet, feltéve, hogy arányos", és szilárd dinstrichciót alkalmaznak a manipulatív módon bevetett botok azonosítására.
Müller-Terpitz professzor szerint azonban ez "kényes kérdés" lenne, és hozzátette, hogy "nincs az a benyomása, hogy a (német) szövetségnek megvan a hatásköre egy olyan törvény elfogadására, amely ilyen tilalmat ír elő".
Liminski miniszter az Euroverify-nak azt javasolta, hogy egy ilyen tilalom az EU átfogó digitális szabályrendszerének, a digitális szolgáltatásokról szóló törvénynek a "továbbfejlesztése" részeként kerülhetne szóba.
"Nagyon konkrét javaslatokat tettünk a szerződésbe. Így például azt, hogy a szövetségi kormánynak kezdeményeznie kellene a digitális szolgáltatásokról szóló törvény fejlesztését, például a botok hamis fiókjainak tömeges használata elleni küzdelemmel" - magyarázta Liminski. "És ez ellen küzdenünk kell, mert ez torzítja a közteret".