Óriási károkat okozhat a magyar filmiparnak, ha Donald Trump valóra váltja a fenyegetését, és vámokkal sújtja a külföldön gyártott filmeket - csakhogy senki nem tudja, hogyan történne ez praktikusan, ezért az Euronews által elért filmipari szakemberek alapvetően várakozó állásponton vannak.
HIRDETÉS
Az amerikai elnök május 5-én írta ki saját közösségi oldalára, hogy 100 százalékos vámmal sújtaná az Egyesült Államokon kívül gyártott filmeket. "Az amerikai filmipar gyors tempóban haldoklik. Más országok mindenféle ösztönzőket kínálnak, hogy a filmeseket és a stúdiókat elcsábítsák az USA-ból. (...) Ezért felhatalmazom a Kereskedelmi Minisztériumot, hogy azonnal kezdjék meg a folyamatát annak, hogy 100 százalékos vámot vezessünk be az országunkba érkező összes külföldön gyártott filmre” - fogalmazott posztjában Donald Trump.
Andy Vajna öröksége
Magyarországon az Orbán-rezsim 2010 után átalakította átalakította a filmtámogatási rendszert, az átalakítás központi figurája a Hollywoodból hazatelepült Andy Vajna producer lett (Rambo, Total Recall, Evita). Vajna a magyar filmek állami támogatására egy új rendszert hozott létre, amelyben nagyobb hangsúlyt fektettek a filmek eladhatóságára, ugyanakkor kapcsolatai révén a magyar művészfilmeseket is helyzetbe tudta hozni, így évtizedek után új magyar Oscar-díj született, és Cannes-ban is jól szerepeltek a magyar filmek. A magyarországi gyártási költségekre a magyar állam először 25, majd 30 százalékos társasági adókedvezményt adott azzal a céllal, hogy a hazai gyártóbázist helyzetbe hozzák. Felépült több nagy stúdió, erősödött a szakembergárda, nőtt a külföldi bérmunkából származó bevétel.
Vajna 2019-es halála érezhetően nyomott hagyott a magyar filmek támogatási rendszerén, amely így kevesebb nemzetközi sikert tudott felmutatni, ugyanakkor a magyar produkciós cégek növekedése nem esett vissza. 2018 és 2023 között a szervízmunkákból származó bevétel a négyszeresére nőtt, Káel Csaba filmipari kormánybiztos szerint a bevétel megközelítette az 1 milliárd dollárt. (Filmipari források 3-400 milliárd forintot említenek.) Csak az elmúlt években olyan filmek készült Magyarországon, mint a Szegény párák, vagy a Dűne 2. Magyarország London után a második legnagyobb filmgyártó központ Európában, az EU-ban pedig a legnagyobb.
A magyarországi filmes költések kb. 85-90 százaléka amerikai forrású - írja a magyar produkciós cégek többségének adóügyeit intéző Andersen Adótanácsadó Zrt. oldalán annak ügyvezető partnere, Radnai Károly.
Várjuk meg a végét
Annak ellenére, hogy a 20 000 embert foglalkoztató, Orbán Viktor miniszterelnök által is stratégiai ágazatként megjelölt magyar filmipar bevételének 90%-áról van szó, az Euronews által elért filmipari szereplők várakozó állásponton vannak.
"Azt a szándékot, hogy az Egyesült Államokban készüljön több film, és kevesebb filmet vigyenek el a tengeren túlra, ezt a szándékot nem most találták ki, hanem 4-5 éve egyre hangosabban halljuk" - mondta az Euronewsnak Tóth Mihály, az Origo Flmstúdió marketing igazgatója. - "Minden filmes szakember azt mondja, hogy önmagában egy ilyen rendelkezés nem fogja a strukturális problémákat megoldani, ki kell várni hogy ebből mi fog kijönni. A mostani állapot egy felkiáltójel: mi megértjük, hogy van egy ilyen igény. Mi is azt szeretnénk, hogy több film forogjon Magyarországon. "
"Azt a döntést, hogy amerikai filmek Magyarországon forognak, azt nem mi hoztuk meg, hanem amerikai filmesek, azon az egyszerű alapon, hogy hol lehet egy adott filmet a leghatékonyabban előállítani. Azt a fajta vámolási szisztémát, amit most sejtetnek, azt nem érti senki, hiszen egy kulturális terméket nem lehet így megvámolni" - tette hozzá Tóth Mihály.
Elsősorban kérdései volt Balika Gergőnek, a Mid Atlantic Films producerének is, aki arról beszélt az Euronewsnak, hogy nem tudni, mi lenne a vám alapja. Mi minősül külföldön gyártott filmnek? Csak a mozifilmekre vagy a streamingre készült alkotásokra is vonatkozna a vám? Balika azt is hangsúlyozta, hogy egy Magyarországon forgott filmnek is számtalan munkafolyamata az Egyesült Államokban zajlik, és összességében úgy vélte, ez most egy kezdetleges közlemény, ami az amerikai szándékok irányát ugyan mutatja, de a részletekre még várni kell.
Több éves átfutási idő
A probléma jelenleg azért is elméleti, mert filmet gyártani hosszú folyamat. Tóth Mihály szerint az Origo ügyfelei nem bizonytalanodtak el, a folyamatban lévő munkákat folytatni kell. Hogy menet közben hogy változnak a szabályok, és hogy ezek a változások majd milyen időbeli hatállyal lépnek életbe, az majd kiderül, de addig is dolgozni kell. " A mai eső jobban befolyásolja a kinti forgatást, mint ez a bejelentés", mondta az Euronewsnak Tóth Mihály. Hozzá hasonlóan Balika Gergő is valószínűtlennek látja, hogy már lekötött nagy produkciók gyártását (mint amilyen például a 3-test-probléma következő két évada) visszavinnék az Egyesült Államokba.
Ugyanakkor arra több forrásunk is rámutatott, hogy a globális filmipart nem lehet helyhez szögezni. Egy Mission Impossible vagy egy James Bond nem egy országban forog, és ez nem is fog megváltozni.
"Például egy Harry Potter-film forgatása igényel egy középkori kastélyt. Ezt felépíteni több pénzbe kerül, mint elmenni egy kastélyba és ott leforgatni egy jelenetet. Hogy hirtelen megszülessenek középkori kastélyok egy országban, ahol nincsenek, ezt nem lehet elvárni, mert gazdaságilag ez nem vezet sehova", mondta Tóth Mihály.
A magyar filmipar központi szervezete, a Nemzeti Filmintézet vezetője, Káel Csaba kormánybiztos is hasonló szellemben nyilatkozott egy bekezdésnyi közleményében.
„A magyarországi filmstúdiók jelenleg tele vannak nemzetközi és hazai produkciókkal. Az esetleges, a hazai filmipart is érintő amerikai védővámok részleteinek kidolgozása és bevezetése egy hosszabb folyamat. Addig is további, a magyar filmipar szereplőinek előnyös együttműködési és koprodukciós lehetőségekről egyeztetünk külföldi partnereinkkel világszerte, több kontinensen.”
Nem elsősorban Magyarország a célpont
Hogy a dolog mennyire képlékeny, azt az is mutatja, hogy Trump elnök később egyeztetést ígért az amerikai filmipar képviselőivel, a Fehér Ház pedig: közölte, hogy egyelőre nincs végleges döntés a külföldön készülő filmek utáni vámokról. Trump újságírói kérdésekre válaszolva hangsúlyozta, a filmgyártás és a forgatások külföldre telepítése "megtizedelte" az amerikai filmipart, és hogy ő nem ártani, hanem segíteni akar az iparágnak, amely külföldön anyagi és egyéb támogatásokban részesül.
"Figyeljük a nemzetközi híreket. Amire én nagyon vártam, hogy milyen reakciók érkeznek az Egyesült Államokból, és a kaliforniai kormányzó azt mondta, hogy Kaliforniában van egy sikeres támogatási modell, miért nem viszik ezt szövetségi szintre? Ez a fajta reakció egy jó üzenet, a strukturális problémákat helyben érdemes kezelni", mondta Tóth Mihály. Balika Gergő ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy az amerikai kormány végső soron nyomást fog gyakorolni a stúdiókra, hogy több film gyártási munkálatait tartsák otthon.
A cikk elején említett Radnai Károly szerint a valódi célpont nem Magyarország lehet, sokkal inkább Kanada, az Egyesült Királyság és Ausztrália. Szolgáltatásról lévén szó nem lehet klasszikus vámintézkedéssel kezelni a problémát, ami azt jelenti, hogy Magyarországnak az EU-tól függetlenül nyílhat tere önállóan tárgyalni az Egyesült Államokkal könnyítésekről vagy felmentésről. "Fontos lenne", írja Radnai, "hogy a magyar kormány mihamarabb fellépjen és a Trump-adminisztrációval ápolt jó kapcsolatokat kihasználva diplomáciai úton érvényt szerezzen hazánk érdekeinek".