A 2020 és 25 közötti időszakban a 2024 márciusi 4 ezer új regisztrált megbetegedés jelenti a csúcsot. Románia a leginkább érintett uniós ország.
A kanyarós megbetegedések száma az elmúlt évben csaknem megtízszereződött Eurpában.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint 2025 márciusában 1097 esetet jelentettek, amelyek közül 809 kanyarós fertőzésnek bizonyult.
Az EU-ban Romániában regisztrálták a legtöbb kanyarós megbetegedést, ahol 397-en kapták el a betegséget.
Ezt követte Franciaország 161 bejelentett megerősített esettel, Hollandia (95) és Olaszország (60).
Másrészt legalább kilenc uniós ország egyetlen kanyarós esetet sem jelentett.
Franciaország volt az egyetlen ország, amely 2025 márciusában egy kanyaró okozta halálesetet jelentett.
2024-ben az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben több mint 35 000 embernél diagnosztizáltak kanyarót, és 23 ember halt bele a betegségbe.
A 2024-ben kanyaróval diagnosztizált emberek több mint negyede 14 évnél idősebb volt.
A kanyaró a világ legfertőzőbb betegségei közé tartozik, és a levegőben terjed.
Jellemzően a légutakat fertőzi meg és olyan tüneteket okoz, mint a láz, köhögés, orrfolyás és kiütés.
Súlyos esetekben a kanyaró tüdőgyulladást, agyvelőgyulladást, kiszáradást és vakságot okozhat.
A 2020 és 25 közötti időszakban a 2024 márciusi közel 4 ezer új regisztrált megbetegedés jelenti a csúcsot.
Az egészségügyi hatóságok szerint a kanyarójárványok kitörésének megelőzése és a veszélyeztetett népességcsoportok védelme érdekében az oltásra jogosult lakosság legalább 95%-ának két dózis kanyaró, mumpsz és rubeola (MMR) vakcinát kellen kapnia.
Csak Magyarországon, Máltán, Szlovákiában és Portugáliában regisztrálták a szükséges két dózisú lefedettséget.
A többi európai ország oltottsági szintje még mindig elmarad ettől a céltól.
"Minden oltóanyagadag számít, és az optimális védelem érdekében fontos az időzítés" - mondta Pamela Rendi-Wagner, az ECDC igazgatója.