Továbbra sem tudni, hogy robbanás okozta-e a 15 évvel ezelőtti légikatasztrófát, amikor is Lech Kaczyński lengyel elnökkel, feleségével és 94 másik személlyel a fedélzetén lezuhant egy repülőgép a nyugat-oroszországi város katonai repülőterén.
HIRDETÉS
2010. április 10., akárcsak 2005. április 2., olyan dátumok, amelyek szimbólumokká és Lengyelország történetének részévé váltak. Soha korábban nem volt még ekkora katasztrófa, amelynek az állam legfontosabb emberei is áldozatul estek volna.
Lech Kaczyński elnök és felesége, Maria mellett a kormányzati Tupoljev fedélzetén tartózkodott az utolsó száműzetésben élő lengyel elnök, Ryszard Kaczorowski, a lengyel hadsereg vezérkari főnöke, Franciszek Gągor tábornok, parlamenti képviselők és szenátorok. Katynba repült a Lengyel Nemzeti Bank elnöke, egyházi személyek, a legénység és a katyńi családok képviselői. Azok leszármazottai, akiket 70 évvel korábban Sztálin parancsára, a nemzetközi joggal szembeszegülve gyilkoltak meg.
1940 áprilisában a szovjet NKVD tömeges kivégzésekbe kezdett a korábban internált lengyel tisztek, rendőrök és állami funkcionáriusok, egyszóval a lengyel elit tagjai között, amelyet a szovjet hatóságok deklarált ellenségnek tekintett. Összesen több mint 22 ezer lengyel állampolgárt gyilkoltak meg több településen. A kommunizmus éveiben még csak nem is lehetett nyilvánosan beszélni ezekről az eseményekről, ez csak a rendszerváltás után vált lehetővé.
A katyni mészárlás 70. évfordulója két részre oszlott. Április 7-én Donald Tusk miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívására részt vett a hivatalos megemlékezéseken.
Egymásnak ellentmondó verziók
Április 10-én Katynban pedig ünnepségeket tartottak volna Lech Kaczyński elnök és küldöttsége részvételével. Egy kis Jak-40-es repülőgép érkezett a nyugat-oroszországi Szmolenszk repülőterére újságírókkal a fedélzetén. Az ünnepségek többi résztvevője már vonattal megérkezett. A katyni erdőben, ahol hetven évvel korábban az oroszok lengyel tiszteket gyilkoltak meg, most a hivatalos küldöttség érkezésére vártak.
Egyszer csak eljutott hozzájuk az információ, hogy az elnököt szállító repülőgép lezuhant a város melletti katonai reptérre a sűrű ködben. Fokozatosan újabb hírek érkeztek, amelyek megerősítették, hogy senki sem élte túl a katasztrófát. A televíziós felvételeken látható, ahogy az emberek arca mozdulatlanná dermed, szinte hallani a halálos csendet, amely Katynra borult.
Ez nemcsak Lengyelországot rázta meg. A katasztrófa példátlan volt, soha korábban nem halt meg egyszerre ennyi hivatalnok, a hivatalban lévő elnökön kívül. A kezdeti sokk, a gyász és a nagyon rövid nemzeti egység után nagyon gyorsan két egymásnak ellentmondó verzió is kialakult az eseményekről.
Az első szerint az elnök volt a hibás, aki állítólag a rossz időjárási körülmények ellenére kényszerítette a pilótákat a leszállásra. Voltak olyan információk is, amelyek a pilótákat rágalmazták és tagadták a kompetenciájukat. Ezeket azonban cáfolták.
Egy másik verzió szerint nem baleset, hanem merénylet volt - Putyin így akarta volna megbüntetni Kaczyńskit a Grúziának a 2008-as háborúban nyújtott támogatásáért. Lengyelország a mai napig megosztott a 2010. április 10-i események megítélésében, a különböző vizsgálóbizottságok egymásnak ellentmondó megállapításokat tettek. A téma a mai napig visszhangzik a lengyelek körében, és az elnökválasztási kampány során is felmerül, mind a felelősök keresése, mind az áldozatokra való megemlékezés kapcsán.
A repülőgép roncsai és a fekete dobozok a mai napig orosz földön vannak. Érdekes módon az évek során a bombamerénylet elméletét - amelyet kezdetben egyes körök elutasítottak és nevetségessé tettek - mostanra néhány külföldi politikus is komolyan veszi. Ezt a felvetést többek között Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megfogalmazta egy ideje.
Moszkvát vádolják
A közelmúltban a szmolenszki katasztrófa ügyében nyomozó ügyészek is úgy döntöttek, hogy úgynevezett "házkutatási letartóztatást" kérnek 43 orosz igazságügyi orvosszakértő ellen. Szerintük ugyanis valótlanságokat állítottak orvosszakértői véleményükben, miután a katasztrófa áldozatainak boncolását Moszkvában végezték el.
Az ügy kezdettől fogva vitatott volt, különösen, amikor kiderült, hogy nyolc áldozat holttestét összetévesztették. Az orosz orvosi szakvélemények szabálytalanságainak kérdését a lengyel ügyészség már régóta vizsgálta, ezért rámutatott a holttestek exhumálásának szükségességére. Az áldozatok családtagjai közül néhányan ellenezték szeretteik maradványainak exhumálását.
Emellett eljárás folyik Pavel P. alezredes és két másik orosz légi irányító ellen is, akiket a szmolenszki baleset főnyomozása során azzal gyanúsítanak, hogy ők idézték elő a sok ember halálát okozó katasztrófát.
A szmolenszki tragédia 15. évfordulójának megemlékezései között szerepel egy reggeli és egy esti szentmise a varsói érsekség Keresztelő Szent János mártíromságának bazilikájában. Az ünnepségeken részt vesz többek között Andrzej Duda köztársasági elnök és Jarosław Kaczyński, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, akinek testvére és sógornője is az áldozatok között volt. Az áldozatok emlékműveinél és sírjainál koszorúzásra is sor kerül, valamint a szmolenszki katasztrófa összes áldozatának arcképével egybekötött emlékmenetre.